Schrammel Imre Ajándék Gyurinak című alkotása egy igaz művészbarátság emlékének őrzője. A mű minden valószínűség szerint Gyurinak, azaz Fekete Györgynek készült, aki Schrammel Imre életen át tartó barátja, kollégája és szomszédja - kortársa volt az egyetemi évektől kezdődően egészen 2020-ban bekövetkezett távozásáig.

Fekete György a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes államtitkár, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, majd elnöke is volt. 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát - csakúgy, mint Schrammel Imre. Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogta. 1987-től lapalapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet szakfolyóiratnak, amelyet 1993-ban újraindított. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a legrangosabb szaklapokban.

A két művész szoros baráti kapcsolata elsősorban egymás szakmai tiszteletén alapult. Ezt bizonyítják múltbéli közös kiállításaik és Fekete György számtalan, Schrammel Imre munkásságát rajongással méltató szakmai írása. A Magyar Iparművészet című szaklap 1999/4. számában megjelent visszaemlékezés alábbi részlete jól tükrözi közvetlen viszonyukat:

“Majd ötven évvel ezelőtt az Iparművészeti Főiskola pécsi, nyári művésztelepén a velem szomszédos ágyon aludt Schrammel Imre. Egyik reggel nem jött el velünk a Tettyére akvarellezni, helyette a kollégium udvarán egy árnyékos sarokba húzódva megmintázott egy kopasz nyakú csirkét, egy az egyes méretben. Hazatérve ugyancsak meglepett minket ez a váratlan csirkeszaporulat, s az ámulattól szinte megmerevedett maga a tépett állat is. A friss agyagcsirkét csak az inkarnáció első döbbenete tartotta vissza attól, hogy el ne csipogja magát. Schrammel ugyanis már akkor tökéletesen mintázott.”

A szövegrészletben szereplő csirke szobrocska Schrammel Imre első, még naturalisztikus megfogalmazású állatábrázolásainak példája. Az állatábrázolás témája azonban visszatérő, állandóan jelen van az életműben, ahogy az Ajándék Gyurinak című plasztika is mutatja. Ez utóbbi azonban már egy elvontabb, természeti formákat ötvöző, valószínűleg személyes utalásokat rejtő fantáziaalkotás, ami tervezetten “Gyurinak” készült.

Bihari-Bakodi Szilvia
restaurátor