Németh Márton emlékére

A Vasi Skanzen népi építményeit beágyazó élőkörnyezetet Beythe István Etnobotanikai Kertnek, röviden Beythe-kertnek hívjuk. A névadó Beythe István (1532–1612) protestáns prédikátor a 16. század végén Batthyány Boldizsár (1537–1590) németújvári főúrral együtt Carolus Clusius (1526–1609) világhírű németalföldi tudós magyar munkatársa volt, aki Pannónia növényvilágának első tudományos feltárója, magyar barátaival a népi növény- és gombanevek összegyűjtője.

A 450 éves pécsi szőlő

Az ő korukban, a – hazánk középső részét uraló – török időkben ültethették a Pécs történelmi belvárosában, a Papnövelde utca egy több száz éves házának udvarában élő szőlőmatuzsálemet, amely hazánk legöregebb szőlőtőkéje, de Európában és a világon is a rekorderek közé tartozik. A városi legenda szerint nagyjából 450 éves, az 1500-as évek második felében ültethették. Tőkéjének törzskerülete közelíti az egy métert. A bortermő szőlő (Vitis vinifera) Itáliából származó, érni nyár végén kezdő csemegefajtája, amely a ’Rosa menna di vacca’, vagyis ’rózsaszín tehéntőgy’ névre hallgat. Fürtjei 25–30 cm-esek, bő terméshozama évente több mint egy mázsa, a szedés után akár Karácsonyig, vagy a következő évig is eltehető, utóérő szőlőt ad.

A Vasi Skanzen szőlőse, a Márton-hegy

A Vasi Skanzen Beythe-kertjének 2011-ben a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével együttműködve létrehozott szőlősébe, a Márton-hegyre kértünk és kaptunk az intézettől a – szaporítás nyomán ott is őrzött – ősöreg pécsi szőlőből. Így aztán 2018 tavasza óta növekedik nálunk is a nevezetes tőke sarja, a Márton-hegy több mint húsz fajtához tartozó, mintegy száz szőlőtöve társaságában, a 2017-ben testvérvárosi ajándékként Mariborból, a városháza előtti, hasonló korú 'Žametovka', vagyis 'bársonyos' vörös szőlő tőkéjéből  kapott sarj szomszédságában. Immár Szombathelyen is nő hát Európa, illetve a világ legöregebb szőlőtövei közül kettőnek a sarja; éljenek hasonlóan sokáig!

A pécsi öreg szőlő sarja a szombathelyi múzeumfalu szőlőhegyén

Balogh Lajos
botanikus főmuzeológus
Savaria Múzeum

Fotók: Balogh Lajos

Irodalom:
Balogh L. (2012): „Az idő a gazda mindenütt…” A Vasi Múzeumfalu etnobiológiai fejlesztésének eredményei 2009-től 2012-ig, különös tekintettel az etnobotanikai vonatkozásokra. – Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője 35: 443–487. http://beythe.weebly.com/uploads/1/2/7/7/12779522/2012_baloghl_vmf_savaria-35.pdf
Balogh L. (2014): Beythe-kert – Gazdagodó élőkörnyezet a szombathelyi Vasi Skanzenben. – Magyar Vidéki Mozaik (Budapest), 4(1): 14–15.  https://beythe.weebly.com/