2021. feb 25.

Hogyan jött létre az első kóroda Szombathelyen?

írta: Savaria MHV Múzeum
Hogyan jött létre az első kóroda Szombathelyen?

Az Emberbaráti Egylet alapszabálya

A Franz Perger nyomtatásában Szombathelyen megjelent német nyelvű egyleti alapszabályok kiváló kultúrtörténeti forrásanyagot képeznek a város reformkorát kutatók számára.

Előzmények

Az Emberbaráti Egylet 1823. december 8-án tartotta alakuló ülését, miután évek óta szükségét érezték szövetkezni a „szegénysorsu, beteg felebarátai[k]” megsegítésére. A városi tanács örömmel fogadta a kórház – korabeli szóhasználat szerint kóroda, betegház – létesítésének szándékával életre hívott társaságot. Az egylet megalakulásának fő szervezői Mittermayer Ferenc városbíró, patikus és Ritter József városi ügyész voltak.

mittermayer_ferenc.jpg

Mittermayer Ferenc portréja

A 89 szombathelyi polgár és két céh elhatározta, hogy az 5 forintos tagsági belépti díj megfizetésén túl mindaddig havi 1 forintot fog az egyleti kasszába befizetni, amíg sikerül majd végül „eggy betegházat itt privilegiált Szombathely Városában felállíttani.” Az alapító tagok tisztes jómódban élő városi tisztviselők, egyházi és világi értelmiségiek, vendéglátósok, kereskedők és iparosok voltak. 1823. december 23-án, a városházán tartott első gyűlésükön Nagy György és Ritter József ügyvédeket bízták meg, hogy az egyleti szabályokat dolgozzák ki. Miután a statútumokat a város és a megye is jóváhagyta, a Helytartótanácshoz küldték meg jóváhagyásra. A kórházépítést a megye is támogatásra méltónak tartotta, és az intézmény propagálását ígérte minden grémium előtt. A beteg cselédek, céhlegények és nincstelenek gyógyítására szövetkező egylet bálok szervezésével és kapcsolataik mozgósításával vált népszerűvé. A kezdeményezés széles körű támogatottságot élvezett.  A társaság protektori szerepét gr. Cziráky Antal cs. kir. udvari kamarás vállalta, és számos környékbeli birtokos nemes, arisztokrata (Batthyány, Skerletz, Erdődy, Festetitch, Szegedy stb.) csatlakozott hozzá és ajánlotta fel anyagi támogatását.

szaboimre_kanonok.JPG

Szabó Imre kanonok, az Emberbaráti Egylet alapító tagja

Az alapszabályok

A 24 oldalas könyvecske bevezetőjében protektorát szólítja meg az egylet. Ezt követően az alapszabály 24 pontja az egyleti működést szabályozza, s mindeközben számos kórház- és helytörténeti érdekességet is megemlít. Ebből derül ki például, hogy 1824-ben elsőként három ágyat szerelt fel a társaság. A kórházépítő filantrópok felvilágosult nézeteinek köszönhetően a betegágyakat minden rászoruló igénybe vehette rendtől, nemtől, rangtól függetlenül, bármely keresztény hitet vallott is. Célul tűzték ki, hogy az ágyszámot nyolcra növeljék. (A korban jellemzően 3-8 ággyal létesültek hasonló intézmények.) Azt is kimondták, ha ezt sikerülne elérni, akkor az egyleti tagok 1 forintos havi hozzájárulását 30 krajcárra csökkentik.  Alapfeladatuknak tekintették az egyleti tagok cselédjeinek és szolgáinak megsegítését, akiknek fedelet, ételt és gyógyszert nyújtottak „súlyosabb nyavaláik” idejére. Dr. Lohr Gilbert ezredorvos, dr. Hollán József orvos-tudor, Szalay Imre megyei másodorvos és a seborvosok, úgy, mint Pfaff Sebestyén Bernárd megyei járásorvos és Saly Boldizsár – tagdíjuk rendes megfizetése mellett – ingyen ajánlották fel gyógyító szolgálatukat.  Mittermayer Ferenc és Neubauer György patikatulajdonosok a bevett taxa feléért vállalták a gyógyszerek kiszolgáltatását. A kóroda bérelt lakásban kezdte meg működését, és ragaszkodott önállóságához. 1823-24 fordulóján hiába ajánlotta fel a város a polgári ispotály négyágyas, felszerelt szobáját az egylet számára, azt nem vették igénybe.

Tuska József betegápoló céhlegény felfogadásával és ezen lefektetett alapoknak köszönhetően így vált szét 1824-től Szombathelyen a szegény- és a beteggondozás.

zanelli_portre.jpg

Zanelli Ferenc, az Emberbaráti Egylet alapító tagja

A Magyar Kurir 1828. július 29-i beszámolója szerint 1824-ben 24, 1825-ben pedig már 81 betegről gondoskodott a szombathelyi Emberbaráti Egylet. Az első négy évben összesen „227 sínlödö beteg” számára szerzett a kórház „enyhítést és gyógyulást.

 statuten_1.jpg

Keppel Csilla
történész muzeológus
Smidt Múzeum

 

Felhasznált források:

Emberbaráti Egylet jegyzőkönyve. 1823-1828. 15-17. és 23. p.
Statuten des philantropischen Vereines…, Steinamanger, gedruckt bei Franz Perger priv. Buchdrucker 1825.
Szombathelyről. Magyar Kurir, 1828. júl. 29. 83. p

 

Szólj hozzá