„Miért kéne Baiaeról és a tengerpartról mesélnem, amelyen elterül és a vízről, amely a meleg kéntől gőzölög?” - - Kérdezi tőlünk Ovidius. És miért kéne nekünk az Égei-tengerről és az ókori Hellaszról mesélni, ha Aesculapiusról akarunk szólni?

A gyógyító isten/hérósz (?) kultusza a Római császárság első századaiban otthonára talált a pannoniai provinciákban is, különösen a gyógyvizekben gazdag Aquincum környékén. De nem csak ő, számos más szintén gyógyításban jártas isten és istennő kultusztárgyai kerültek elő a kettős tartomány területéről. A kelta származású Sirona, vagy Silvanus, a görög Aszklépiosz (latin átírással Aesculapius) és lánya Hygieia, vagy a keleti misztériumok képviselői: Sol Invictus Mithras, és Isis is segíthették a gyógyulásban az ókor emberét.

Nincs forrás, mely ne lenne szent – írja Servius. De nem csupán a források, és hévizek jelentenek gyógyírt – elsősorban az ízületi gyulladásban szenvedő katonáknak – emellett számos kultuszhely nyújt ennél jóval többet: mindenekelőtt reményt és különböző kúrákat a legkülönbözőbb bajokra, de jóslatok és a titkos tudást.

Ezek a helyek nem egyszerű kórházak voltak, hanem – miként az ókori orvos is – az evilág és a túlvilágközti összekötő kapocs, ahol a csodás álmok, mágikus gyógyulások épp úgy természetes részei a gyógyulásnak, mint a böjtölés, vagy esetleges tényleges beavatkozás.

Az ókori elképzelések szerint ugyanis az egészség (Salus istennő a megszemélyesítője, kinek ábrázolása egy idő után Hygieiahoz vált hasonlóvá) nem csupán a test egészségét jelenti. A lélek, a külső ápolása is szerves része a természetes épségnek.

Aesculapius emlékanyaga Pannoniában csak a gyógyvizek környékére koncentrálódott (ellentétben Isis templomaival), sőt helyenként kézzelfoghatóan a hadseregben szolgáló orvosok dedikálnak a gyógyító istennek, akit jellegzetesen görbe botra támaszkodva, a gyógyítás jelképével, a szent kígyóval ábrázolnak, arcán az emberek iránti jóindulat és megértés vonásaival.

A fenti témához kapcsolódó legfontosabb emlékeink: Aesculapius és Hygieia aquincumi domborművének másolata, illetve Isis és Osirist gyógyító istenként megjelenítő márvány fríz az Iseum Savariense állandó kiállításában tekinthető meg. 

Katona Ádám
tárlatvezető
Iseum Savariense