A Smidt Múzeum gyűjteményét gyarapítja a korabeli Szombathely egyik jelentős, bár mára már kevésbé ismert egyesületének, a Vasmegyei Aggharczos Egyesület zászlója és a zászlószalagja. Az 1884-ben alakult, a cs. kir. hadsereg és az 1868-ban létrejött m. kir. honvédség veteránjait tömörítő egylet két legfontosabb ereklyéje sajnos meglehetősen rossz állapotban került dr. Smidt Lajos tulajdonába: a zászlóból a zászlóképet kivágták és mára alighanem végleg elveszett.

A Vasmegyei Aggharczos Egylet 1884-ben alakult Gottmann József, Heimler József kereskedő és Luxander Károly szombathelyi rendőrbiztos vezetésével. Az egyesület kettős céllal jött létre: egyrészt egy segélyegylet volt, másrészt ápolni és terjeszteni kívánta a katonai szellemet, a bajtársiasságot, a haza és a király iránti hűséget. Az egyesület a vármegye és különösen a megyeszékhely társadalmának széleskörű támogatásával jött létre, melyet jól mutat, hogy fővédnöke Batthyány-Strattmann Ödön herceg, örökös főispán, alvédnöke pedig Hidassy Kornél megyéspüspököt lett, valamint a vármegye számos előkelő személyisége támogatta anyagilag, így többek között Lajos bajor királyi herceg,  Ernuszt Kelemen volt főispán, országgyűlési képviselő, Radó Kálmán főispán, Reiszig Ede alispán, Varasdy Károly polgármester, gróf Batthyány Zsigmond, gróf Erdődy Gyula, gróf Festetics Dénes, Szájbely Gyula rohonci nagybirtokos, Kuncz Adolf főgimnáziumi igazgató és több szombathelyi pénzintézet. Alakulásakor a 120 rendes tagra összesen 170 támogató jutott.

Az egyesület már megalakulásakor foglalkozott a zászló kérdésével, mely végül 1886-ban oldódott meg. Ekkor Matits Imre céhmester és Bossányi Ferenc szűrszabó, az egykori Szombathelyi Szűrszabó Céh utolsó két élő tagja az év elején felajánlották, hogy a székesegyházban lévő céhzászlót felajánlják az egyesületnek, azzal a kikötéssel, hogy a Szűz Mária, Magyarország Védasszonya feliratú zászlókép sértetlen marad. Cserébe Matits és Bossányi csak annyit kért, hogy temetésükkor az egyesület zászlóval vonuljon ki. Hálából az adományért az egyesület tiszteletbeli tagokká választották őket.

 A zászló a kikötés mellett is jelentős átalakításon ment keresztül, melynek költségeit herceg Batthyány-Strattmann Ödönné fedezte, akit zászlóanyának kért fel az egyesület. A zászlókép másik oldalára két angyal került, amint a Szent Koronát, valamint Magyarország és Vas vármegye címerét tartják, lábaiknál harci jelvényekkel és „Vasmegyei Aggharcos Egylet” felirattal. A képet Pajor Pál szombathelyi festő készítette. A zászló világoskék selyem damasztból készült, valamint 10 cm széles, ezüstszalaggal díszített kék-fehér szegélyt és két kék-fehér ezüstbojtot kapott. A munkát Butscher János kárpitos végezte. A zászlónyelet szintén a vármegye színeire, vagyis kék-fehérre festették és kapott egy csúcsdíszt is, melyen különböző harci jelvények és fegyverek láthatóak.

A zászlószentelésen került a zászlóra a zászlószalag, melyet a zászlóanya készíttetett és tűzött fel az ünnepség során. Az egyik oldalon fehér, a másikon világoskék moiré selyemből készült zászlószalagot a Lakner nővérek készítették az alábbi arannyal hímzett feliratokkal: „Szombathely 1886. Augusztus 22én / Herceg Batthyány Strattmann Ödönné”, „zászló / anya”, illetve „Herceg Batthyány Strattmann Ödön / Ha Isten velünk, ki ellenünk!”. A zászlóanya neve alá a hercegi, míg a jelmondat alá a magyar címer került.

A nagyszabású zászlószentelésre 1886. augusztus 22-én került sor Szombathely főterén, melyre a korban ritkán látott, többezres tömeg volt kíváncsi. Emellett részt vett rajta a vármegyei és városi társadalmi elit számos tagja, több szombathelyi egyesület zászlóval vonult ki (így például a tornaegylet, a dalárda és a tűzoltóegylet), az ország különböző pontjairól képviseltették magukat a hadastyán társegyletek (Győrből, Sopronból, Kismartonról, Székesfehérvárról, Szentgotthárdról, Rábakeresztúrról, Budapestről), valamint megjelentek a kőszegi 5. huszárezred és a soproni 76. gyalogezred (amelynek kiegészítési területéhez tartozott akkor Szombathely) küldöttségei is. Utóbbi alakulat az ezredzenekart is a rendelkezésre bocsájtotta. A zászlószentelés során magánszemélyek mellett számos intézmény (egyesületek, pénzintézetek, felekezetek) képviselői is részt vettek a hagyományos szegbeverésen. Ma összesen 141 arany és ezüst szeg található a zászlónyélen, illetve további 5 hiányzó darab helye látható.

A zászlót a szentelést követően Gottmann József elnök házában helyezték el, mivel az egyesületnek ekkor még nem volt székháza. 1895-ben kibéreltek ugyan egy egyesületi helyet, de azt nem tudni, hogy a zászlót is itt tartották-e? Az aggharcosok végül 1927-ben tudtak saját székházat vásárolni a Híd (később Aggharcos, ma Szabadságharcos) utca 2. szám alatt, ahol végső elhelyezést nyert az egyleti zászló is.

Azt, hogy miként került dr. Smidt Lajoshoz a zászló és a zászlószalag, sajnos nem tudni, de minden bizonnyal az egyesület feloszlatását követően, valamelyik utolsó elnökségi tagtól (talán a utolsó elnöktől, Pintér Józseftől). Ezt valószínűsíti, hogy körülbelül egy doboznyi iratanyag is Smidt Lajoshoz került az egyesülettől. Annyi bizonyos csak, hogy 1949-ben, a feloszlatáskor a hatóságok a székházat zár alá vették és leltár készült az ott található ingóságokról, de ebben sem a zászló, sem pedig a zászlószalag nem szerepel (csak az üres zászlótartó szekrény). Feltehetően az értékes ereklyéket ekkorra már kimenekítették. Rejtély ugyanakkor, hogy mi történt a zászlóképpel, miért vágták ki és aztán hová került. Erre talán soha nem derül fény.

Dr. Tangl Balázs
történész
Smidt Múzeum

Forrás:

Pintér Sándor: A Vasmegyei Aggharcos Egyesület 50 éve. Szombathely, 1934.

Zászló-szentelés. In: Vasvármegye, 1886. augusztus 26. 1–2. pp.

MNL Vas Vármegyei Levéltára V.173.d. 4. doboz