Irinyi János 1817. május 18-án született, iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, majd 19 évesen már a bécsi Politechnikumban folytatta a tanulmányait, ahol főleg kémiát tanult. Egy erdélyi származású professzorának, Meissner Pálnak az egyik sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Az akkoriban alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt még igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, gyakran okoztak tüzet és égési sebeket. Hosszú kísérletsorozat után 1836-ban fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. A gyufa meggyulladása így sokkal simábban történt, nem robbant (ezért nevezték biztonsági gyújtónak), és zajtalan volt.

Találmányát (receptjét) Rómer István gyufagyárosnak adta el, aki Bécsben szabadalmaztatta azt. Irinyi a kapott pénzből akadémiai tanulmányait finanszírozta. Előbb a bécsi és berlini műegyetemen tanult kémiát, majd elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is.
1838-ban Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. A következő évben hazatért Magyarországra, ahol a kémia elméleti és gyakorlati vonatkozásáról szóló tanulmányok egész sorát publikálta.
1840-ben Pesten megalapította az első magyar gyufagyárat, az „Első Pesti Gyújtófák Gyárát”. Gyufája olcsó és jó volt, gyára 50-60 munkással működött, és napi félmillió gyújtót készített, de üzeme 1848-ban anyagi okok miatt bezárt, gyufájából mindössze két szál maradt az utókorra.
Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet vállalt, a márciusi ifjak közé tartozott öccsével, Irinyi Józseffel, a 12 pont megfogalmazójával. A Batthyány-kormány idején az állami gyárak felügyelője lett, valamint Kossuth Lajos őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával is. 1849-ben a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetője lett, amely az utolsó pillanatig ellátta a honvédséget fegyverrel és lőszerrel.
A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. 1850-ben amnesztiával szabadon bocsátották, visszavonult a politikai élettől, és a tudományos munkásságának élt. Családja létavértesi birtokán gazdálkodott, azonban mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették. Számtanácsosként (főkönyvelőként) helyezkedett el Debrecenben, előbb a Tisza Biztosító és Jelzálogbanknál, majd 1863 és 1882 között az István gőzmalomban. Eközben árvaszéki ülnöki tisztet is betöltött. Idősebb korában megnősült és két gyermeke született.
A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.
Irinyi János 1895. december 17-én hunyt el Vértesen.

A gyufa a 20. században a háztartások nélkülözhetetlen, minden nap használt tárgyának számított. A gyufásdobozok különböző címkékkel kerültek forgalomba, amelyeknek a gyűjtése világszerte nagy népszerűségnek örvendett. A gyufacímkék marketingcélokat is szolgáltak. A 20. század közepén gyárak, vállalatok rendeltek gyufáscímkéket tízmilliós nagyságrendben, termékeik népszerűsítésére, aktuális események megörökítésére.
A Smidt Múzeum gazdag, 3-4 ezer darabos gyufacímke- és gyufásdoboz-gyűjteménnyel rendelkezik, amely hely hiányában a múzeum raktárában pihen. Ezek között található Irinyi Jánosról megemlékező két gyufásdoboz is, amelyet a vegyész születésének 150. évfordulója alkalmából, 55 évvel ezelőtt adtak ki. A zajtalan gyufa atyja méltó a megemlékezésre – akkor és ma is.

Dr. Hollerné Mecséri Annamária
történész, intézményvezető
Smidt Múzeum

Felhasznált irodalom:

• Bácskai Vera: Irinyi János. In: Élet és Tudomány, 1967/25. 1166-1169.
• Varga János: Irinyi János, a zajtalan, robbanásmentes gyufa feltalálója. In: Valóság, 2018/10. 82-91.
• A magyar vegyészet arcképcsarnoka. Irinyi János. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/vegyesz/html/irinyi.htm

Magyar feltalálók és találmányaik. Irinyi János. In: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/irinyi-janos