1911. május 6-án nyílt meg 30 ország részvételével Drezdában a Nemzetközi Higiéniai Kiállítás. Bár voltak már előzményei a kiállításnak Berlinben, ilyen nagyszabású egészségre, orvostudományra koncentráló kiállítást még nem rendeztek. Magyarország hivatalosan részt vett rajta. A drezdai kiállítás sikere maradandó lett, a kiállítás fölöslegéből 1 milliót arra fordítottak, hogy létrehozzanak egy higiéniai múzeumot. Magyarország is követte e példát, a magyar pavilon zárószámadásából fennmaradó fölöslegből kiállítást ismertető albumot és emlékérmet rendeltek. Ifj. Vastagh György szobrászt kérték fel a bronz emlékérem megalkotására, melynek egy példánya a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának gyűjteményébe tartozik.

Nem véletlenül került Erzsébet királyné képmása az éremre, Erzsébet sokat adott a higiéniára, és szépségének, egészségének megőrzése is különösen fontos volt számára. A 19. végén és a 20. század elején a polgári átalakulás szerves része volt a civilizációs átalakulás is, amely a higiéniai kultúrát előtérbe helyezte. Kialakultak a tisztálkodáskultúra gyakorlati feltételei a városi infrastruktúra kiépítésével, az egészségügyi intézmények létrehozásával és az orvosképzés megreformálásával. A szemléletváltozásban fontos szerep jutott a nőknek, s ebben élen járt Erzsébet királyné. Fürdőszobája feltűnést keltett, kéthetente egész napos hajmosási ceremóniát tartott, használta a gyógynövényeket, korát megelőzve olajos fürdőket vett, krémekkel masszírozta magát, gyógyfürdőkben pihent, rendszeresen kirándult, sportolt és a fogorvosát is gyakran felkereste. Nemcsak életvitelével szolgált példaként, a halála után kialakult kultusz, a róla elnevezett egészségügyi, szociális intézmények még inkább megerősítették az egészséges életmód népszerűsítésében játszott szerepét.

Erzsébet királyné emlékérem, Savaria Múzeum
Az érem előlapján: Erzsébet királyné mellképe jobb profilban, fején nyitott ko­rona és vállig érő fátyol. Körirat: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ — MAGYARORSZÁG VÉDŐ­ANGYALA, jelzet: IFJ. VASTAGH / GYÖRGY; á: 60 mm

Ifj. Vastagh György a bécsi Képzőművészeti Akadémián és Münchenben tanult, majd két évig anatómiával foglalkozott az Állatorvosi Főiskolán. Nagy sikert ért el állatszobraival és elnyerte velük a Millenniumi Kiállítás Nagy Érmét. 1893-ban I. Ferenc József osztrák császár és magyar király megvásárolta a Tevehajcsár című szobrát, 1900-ban pedig a Párizsi Világkiállításon a „Csikós” szobra aranyérmet nyert, és megbízást kapott a British Museumtól. Művészi pályafutása alatt számtalan köztéri szobrot, pl. a Hősök terén Bethlen Gábor szobrát, emlékművet, kisplasztikát, portrét, állatszobrot alkotott, részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében is. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában, a Mezőgazdasági Múzeumban és a Brit Természettudományi Múzeum gyűjteményében vannak.

Ifj. Vastagh György

A művész az érmen megjelenő szépséges, finom kidolgozású arc előzményeként a korban legismertebb fotósorozaton, Rabending bécsi fényképész híres koronázási portrésorozatán megjelenő arcot használta. A híres-nevezetes fotók – amelyek aztán sok festményt, fotóvariánst, kollázst, szobrot megihlettek az idők folyamán – 1866. március 17-én készültek, vagyis majdnem 15 hónappal a koronázás megtörténte előtt. Pontosan tudjuk, hogy Erzsébet mennyi idős volt a felvétel készítésekor: 28 éves múlt alig három hónappal, szépsége teljében állt a kamera elé. A felvételeken a leendő királyné magyar díszruhában látható, csipkével díszített fekete bársony ruhaderékhoz fehér csipkedíszes selyemszoknyát, fehér csipkekötényt és koszorúba fonott haját díszítő diadémhoz illesztett csipkefátylat viselt, nyakát feltűnő gyöngysor díszíti. Mivel hasonlóan gazdag ékszeregyüttessel ugyanezt a ruhaderekat viselte az egy évvel későbbi koronázáson is, a nagy számban sokszorosított 1866-os Rabending-féle fotók „koronázási” portrékként váltak ismertté. Az emlékérem előlapján megjelenő ábrázolás – a nyakék kivételével – szinte pontos mását adja a portrénak.

Rabending: Erzsébet királyné, Magyar Nemzeti Múzeum

Az emlékérem hátoldalán: Koronás magyar címer, díszes pajzsban. Alatta felirat: A / MAGYAR ÁLLAM / PAVILLONJA.  Babérkoszorút átkötő szalagokon: INTER — NATIONALE / HYGIENE — AUSSTELLUNG / DRESDEN — 1911

Erzsébet királyné emlékérem, Savaria Múzeum

A drezdai higiéniai kiállítás megálmodója a német filantróp és üzletember, Karl August Lingner volt. A költségek 2 millió márkát tettek ki, Frigyes Ágost szász király vállalta a védnökséget és átengedtetett a kiállítás céljaira egy nagy épületet, valamint a Grosser Garten egy részét. 325.000 négyzetméter állt a kiállítás rendelkezésére, 100 épület épült az eseményre és 5 millió látogatója volt a kiállításnak. Az egyes államok külön pavilonokban mutathatták be eredményeiket. A Jendrassik Alfréd tervezte magyar pavilonban felsorakoztatott témák számunkra is pontos képet adnak a korabeli magyar egészségügyről.

A magyar pavilon, Vasárnapi Ujság

„A magyar pavilion 700 négyszögméter nagyságú; van benne egy nagy és egy kis terem és 28 fülke. Ezek közül ötöt a székesfőváros foglalt le, hogy bemutassa benne Budapest főváros szociális és iskolai egészségügyi … intézményeit és a mentők működését. A 6. fülkében a tüdővész, a trachoma, a malária és a kolera ellen tett intézkedésekről, a magyarországi kórházakról és elmegyógyintézetekről számol be. A 7. fülkében a gyermekvédelem, … a 19-ikben az állatorvosi főiskola, … a 21-ikben a kolozsvári egyetem, a bábaképzőintézet és a budapesti Pasteur-intézet. … A nagy teremben a gyermekvédelmi liga, az Erzsébet királyné szanatórium, a Központi Tejcsarnok és a Vakokat gyámolító egyesület, a kis teremben a magyar balneológiai egyesület kimutatásai és Szeged város kórházának modeljei láthatók.”

Erzsébet királyné a Vöröskereszt Egylet védnöke is volt Magyarországon, és palotahölgyei is számos egylet vezetőiként és tagjaiként segítették a rászorulókat, hogy akár az egészségügyi, akár a szociális ellátásokat igénybe tudják venni. Erzsébet királyné emlékezete, nevének szerepeltetése a kiállításon minden bizonnyal hozzájárult a magyar egészségügy nemzetközi elismeréséhez és egy modern ország képét közvetítette külföldön.

Mészáros Irén
muzeológus
Savaria Múzeum

Felhasznált irodalom:

Gelléri Mór: A drezdai egészségügyi kiállítás. Magyar Ipar, 1911/39. szám https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarIpar_1911_2/?query=hygieniai%20ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%201911&pg=317&layout=s

Székely Miklós: Magyar pavilonépítészet a világkiállításokon 1878-1918 között. Magyar Építőművészet - Utóirat, 2008 /3. szám https://adt.arcanum.com/hu/view/Utoirat_2008/?query=magyar%20pavilon%201911%20higi%C3%A9niai%20ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s&pg=108&layout=s

A drezdai nemzetközi hygiéne kiállítás magyar pavillonja. Vasárnapi Ujság, 1911/15. szám https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1911/?query=magyar%20pavillon&pg=298&layout=s

Hirek. A drezdai nemzetközi kiállítás. Budapesti Orvosi Újság, 1913/18. szám https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiOrvosiUjsag_1913_1/?query=ifj%20vastagh%20gy%C3%B6rgy%20erzs%C3%A9bet%20eml%C3%A9k%C3%A9rem&pg=251&layout=s

Csap Erzsébet: Ifj. Vastagh György. Ifj. Vastagh György emlékkiállítás (Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1968) Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. https://adt.arcanum.com/hu/view/MuveszetiKatalogusok_1968_IfjVastaghGyorgyemlekkiallit_081_043/?query=ifj%20vastagh%20Gy%C3%B6rgy%20szobr%C3%A1sz&pg=7&layout=s

Káli – Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok. Helikon kiadó, 2021