Tóth István szobrászművész halálának 90. évfordulójára
Tóth István korának kiváló szobrászművésze, városunk szülötte halálának 90. évfordulójára emlékezünk 2024. december 12-én. Széles körű művészi munkásságát, nagyságát szobrok, emlékművek, épületdíszítő szobrászati munkák, kisplasztikák és emlékplakettek tanúsítják.
Tóth István: Önarckép. SM Történettudományi Osztály
Tóth István, 1861. november 9-én Szombathelyen a Mátyás király utca (egykori Rumi utca) 6. szám alatti házban született Tóth Sándor helybeli asztalosmester és nagysitkei születésű Tóth Anna gyermekeként. Felsőlövőn végezte a reálgimnáziumot, majd édesapja műhelyében kezdett dolgozni, feltűnő tehetségével főleg faszobrász munkákat készített. 1882-től a bécsi Képzőművészeti Akadémiára járt, tanulmányait a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíja segítette. Művészetét Bécsben a Mesteriskola nagydíjával és aranyérmével ismerték el. 1891-ben Budapesten telepedett le, ahol 43 éven át alkotott egészen haláláig.
A Párizsi világkiállítás emlékérme. SM Történettudományi Osztály
Eleinte Strobl Alajos műtermében dolgozott, később önálló műtermet bérelt a Várbazárban. Strobl ismeretsége révén kapott megbízást az első jelentős munkájának, a nagyváradi Szent László szobornak a kivitelezésére. A millenniumi ünnepségek során kapott felkérést a Halászbástya alatt álló Hunyadi János szobrának elkészítésére. I. Ferenc József 1897-ben négyszázezer korona összértékben tíz szobrot ajándékozott a fővárosnak, levelében megjelölve a történelmi személyeket is, akiknek szobrát elkészíttetni kívánta. Ezek közt volt a törökverő hős is.
Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
Szobraival díszítették az épülő Országház homlokzatát és belső termeit, a városligeti Vajdahunyadvár oromzatát, valamint a királyi palotát. 1902-ben a Magyar Képzőművészek Egyesülete elnökévé választották. Ezen időszak alkotásai közé tartoznak a Várhegy oldalában álló Polipölő és a Fővárosi Állat- és Növénykertben látható, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert Bosszú című szobrok, melyeknek gipszmintáit a Savaria Múzeum őrzi.Tóth István: Bosszú. SM Történettudományi Osztály
Az 1900-as évek elején több jelentős felkérést kapott városunktól, 1901-ben készítette el a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány igazságügyminiszterének, Horváth Boldizsárnak a Savaria Múzeum előtt álló ércszobrát.
Horváth Boldizsár szobra. SM Történettudományi Osztály
1910-ben pedig Szombathely első püspökének, Szily Jánosnak a Székesegyházra tekintő ülőszobrát alkotta meg. Szobrainak természetes tartása, élethűsége, párosulva a kivitelezés nemes egyszerűségével máig megragadja a nézőt.
Szily János szobor. SM Történettudományi Osztály
Említésre méltó alkotásai a Szent Márton herma (1913) a Székesegyházban, és a püspöki palota sárga szalonjában található Irgalmas szamaritánus szobra (1913). A nagyváradi püspökség 1913-ban felkéri Szt. László király lovasszobrának Nagyváradon való felállítására.
Szt. László lovasszobra. SM Történettudományi Osztály
Az első világháború kitörése miatt azonban lehetetlenné vált az anyagok beszerzése, így a szobor felállítása meghiúsult. Éppígy Dukai Takács Judit (1795-1836) a Vas vármegyei Duka községben született költőnő szobrának megvalósítására sem került sor. Mindkét szobor feketére festett gipszmintája megtalálható a múzeum gyűjteményében.
Tóth István: Dukai Takács Judit. SM Történettudományi Osztály
Kevés munkája lévén a háború utáni években, kisebb tanulmányok készítésével foglalkozott. 1919-ben a herényi csillagvizsgáló részére megalkotta Gothard Jenő mellszobrát. Ekkor született meg a Déli pihenő című szobor, majd egy évvel később a Vízhordó leány című kisplasztika. A fiatal leány jobb kezében füles borsót visz, miközben bal kezével egyensúlyozó mozdulatot tesz. 1921-ben Wolfner-díjat kapott a 48 cm-es szépséges kis bronzszobor, melynek modellje a mester leánya volt, ma a Savaria Múzeum épületében látható.
Tóth István: Korsós lány. SM Történettudományi Osztály
A szegedi Fogadalmi templom szobrászmunkákkal, szobrokkal, domborművekkel való díszítésén 1923-tól kezdve hét éven át foglalkozott a művész, húsz szobor, 40 dombormű született a keze által.
Fortepan / Széman György
Élete során számos településen dolgozott - Kalocsán, Máriaradnán, Szentesen, Tótmegyeren, Győrben, Szegeden találhatók meg alkotásai. 1934-ben készült el Sárvárra az I. világháborús emlékműve, melynek felavatását már nem érte meg, 1934. december 12-én meghalt. Feleségével együtt a szalézi Szent Kvirin templom kriptájában nyugszik. 1977-ben a művész leánya, Dr. Szily Zoltánné született Tóth Margit édesapja hagyatékából szobrokat, kitüntetéseket, emlékplaketteket és önarcképeket ajándékozott a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának, azzal a céllal, hogy ápoljuk és őrizzük édesapja emlékét.
Tóth István kisaranyérme. SM Történettudományi Osztály
Tóth István művészetében az akadémikus irányzatot követte. Műveiben törekedett a monumentalitásra, de a részletek aprólékos kidolgozását is fontosnak tartotta. Sok műve sugározza a testi erőt, mint a Hunyadi, a Bosszú, a Polipölő, kisplasztikái, egyházi tárgyú munkái pedig a természetességről, szelídségről tanúskodnak. Életművében és életvitelében a művész és az ember harmonikus egysége valósult meg.
Mészáros Irén
muzeológus
Savaria Múzeum