a kicsi, első látásra talán jellegtelen bronz tükörtöredék műszeres lelőhelyfelderítés során került napvilágra Egyházashollós határából. Bár kidolgozása nem vetekszik a római anyagból ismertekkel, a mi vidékünkön mégis érdekesnek tekinthető, mivel ezidáig mindössze egyetlen hasonlóról tudtunk Vas megyéből - ami az ókori Savaria területéről került elő, de az idők során sajnálatos módon elveszett.

A kis méretű, kerek tükör előlapja funkciójának megfelelően teljesen sima, hátlapját koncentrikus körökkel körbefogott, sugarasan szétágazó bordákkal (“küllőkkel”) díszítették, amelyeket a tárggyal együtt öntöttek ki. A közepén eredetileg kis, kerek hurokfül volt, amelynek a töredéken csak az indítása látszik. Nagyjából 5 cm átmérőjével ez a tükör a tárgytípuson belül viszonylag kicsinek számít.

Az ehhez hasonló, úgynevezett “nomád tükrök” széles körben használatban voltak a korai népvándorlás korban. Jellemzően női sírokból ismerjük őket; a halott mellé sok  esetben összetört tükröt vagy csak egy tükörtöredéket helyeztek, amely szokást nyilvánvalóan valamilyen, számunkra ismeretlen hiedelemmel magyarázhatunk.

A szóban forgó tükörtípus feltehetően a Volga vidékén alakult ki a II-III. században, onnan terjedt tovább a Pontusz és az Észak-Kaukázus vidékére, valamint a Kárpát-medencében megjelenő alán (szarmata) népcsoportokkal hazánk területére is, ahol elterjedésük nemcsak a barbaricumban, de a limesen belül is megfigyelhető, főleg a szarmaták földjével szomszédos Kelet-Pannoniában, valamint a Duna vidékén, sőt, tőlünk nyugatabbra is előfordul (elsősorban ott, ahol az alánok is feltűntek).

Míg a keleti területeken egészen a IX. századig általánosnak mondható a kerek nomád tükrök jelenléte, addig a Kárpát-medencében használatuk súlypontja a IV-VI. századra esik, az avar korban már nagyon ritka. Az egyházashollósi töredéket is nagy valószínűséggel erre az időszakra keltezhetjük, azonban az eddig még feltáratlan lelőhely összefüggéseinek ismerete nélkül pontosabb datálás lehetetlen. Nem segíti az időszak pontosítását az sem, ha kifejezetten az alánokhoz kötjük a tükröt, mivel az alánok maguk is több hullámban jelentek meg a Kárpát-medence területén a fent említett korszakon belül (alán törzsek betelepülésével számolhatunk a késői szarmata periódusban az Alföldre, más csoportjaik a gótokkal, hunokkal együtt érkezhettek a keleti alán szállásterületekről). 

Egyházashollós a Rába partján fekszik, nagyon közel a Borostyánkőúthoz, vagyis gyakorlatilag bármilyen okból kifolyólag idekerülhetett ez a tárgy: ide települt barbár személlyel, kereskedelmi úton vagy hadjárat során. Régészeti feltárás híján nem zárható ki, hogy temetkezésből származik, ahogyan a Kárpát-medencéből ismert kerek nomád tükrök zöme, de ugyanígy lehet elveszített szórványlelet is.

Sánta Barbara
régész
Savaria Múzeum