A Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula tanítványaként 1961-ben végző Maurer Dóra neve mára összeforrt a legnagyobb kortárs magyar képzőművészeink nevével. Grafikáit, koncept-, objekt-, installációs-, environment-, fotó-, és filmművészeti alkotásait világszerte olyan közgyűjtemények őrzik, mint a Tate Gallery, a Victoria & Albert Museum, a Neue Nationalgalerie Berlinben, a bécsi Albertina, s a több német nagyobb város és hazai közgyűjtemény mellett intézményünk is több darab büszke tulajdonosa.

Maurer pályájának indulása szervesen összekapcsolódik a 70-es években újraéledő avantgárd magyarországi fellépésével. S annak ellenére, hogy a művész munkái nem voltak láthatóak az Iparterv két nagy kiállításán, ő tevékenyen részt vett a mozgalom pártolásában. Összeállította a magyarországi avantgárd kronológiáját, kortársként és alkotó művészként kísérte végig és rögzítette az eseményeket, valamint a kronológiai összeállítással a művészettörténészi feladatokat is magára vállalta. A Magyarországon megkésve jelentkező neoavantgárd és posztmodern művészetet akkoriban alapvetően a férfi alkotók dominanciája jellemezte, ezért Sturcz János szavaival Maurer a női képzőművészek egyik „harcos előfutára” lett. A tavaly nyíló, Korszakok, stílusok, mesterek c. új állandó kiállításunkban ezért munkái két helyen, a Neoavantgárd és a Nőművészek II. csoportjában is helyet kaptak, jóllehet a terem adottságainak okán csupán egyetlen mű található tőle a teremben. Maurer Dóra alkotásainak egyik kulcsfogalma a struktúra és rendszerszervezés, a mérés és mérték kérdése. Művészetében a természettudományos gondolkodásnak is helye van, mint a geometrikus konstruktivitás és destruktivitás folyamatának a képzőművészetben.

E kérdéskört több mű sorozata is körbejárja, akár csak az idei hónap műtárgya sorozatukhoz választott 3-ból 5 című installációja is, mely a művésztől való vásárlással került be a gyűjteménybe. Az alkotás öt részből tevődik össze, melyek összeillesztésével két világos alapon megjelenő barna és kék kontúrvonalú négyzetet kapunk, míg a címben jelzett 3-as szám ugyanezen elemek sorrendjének felcserélésével kapott és kirakható három téglalap síkidomjára is vonatkoztatható. A bal oldali négyzet egy, a jobb oldali három helyen van átmetszve. Érdekesség, hogy nemrégiben a műtárgypiacon felbukkant a Képtár állományában lévő munkával mind címében, mind képében szinte azonos installáció, mely a Virág Judit Galéria által rendezett 2021-es árverésén 31 millió forintért kelt el a 20. századi, háború utáni és kortárs műveket felvonultató eseményen.

Mácsadi Orsolya
művészettörténész
Szombathelyi Képtár

Felhasznált irodalom:

Gálig Zoltán – Keserü Katalin – Nagy Ildikó – Sturcz János – Tarczali Andrea – Turai Hedvig: Modern magyar nőművészettörténet. Tanulmányok. Kijárat Kiadó, Budapest, 2000

Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)2021-11-22 / 270. szám

Maurer Dóra: Versuch einer Chronilogie der Avantgarde-Bewegung in Ungarn 1966 – 1980. In: Künstler aus Ungarn (katalógus). Kunsthalle Wilhelmshaven, 1980.8-21.

Józsa Ágnes: A rend és a végtelen. Maurer Dóra: Szűkített életmű. IN: Criticai Lapok. 2015. 7-8. sz.

Eged Dalma: Színek, számok, tények Maurer Dóra kiállítása White Cube, Mason’s Yard, London, 2016. V. 27. – VII. 9. In: Új művészet , 2016. 7. szám.