A 3. században Marcus Aurelius Antoninus - röviden Caracalla - római uralkodó kiterjesztette a teljes római polgárjogot a birodalom valamennyi szabadon született lakosa számára. Korábban a  “rómaivá válás” egyik lehetőségét a hadsereg kínálta, a segédcsapatokban történő 25 éves szolgálat után nemcsak a leszerelő katona, hanem a felesége és gyermekeik is polgárjogot kaptak. A jogi aktust két négyszögletű, összefűzött bronztáblán, úgynevezett katonai diplomán rögzítették. Ezek a patina miatt sokszor zöldes színű darabok a római birodalom teljes területéről kerülnek elő, legnagyobb számban mégis az egykori határ közeléből ismertek, ahol a hadsereg nagy része állomásozott.

Az adminisztrációs folyamat a következőképpen zajlott: az adott katonai egység hivatala összeírta és elküldte a leszerelők neveit a helytartó hivatalának. Az egész tartományból összegyűjtött és engedélyezett jegyzéket eljuttatták Rómába, ahol a különféle provinciákból érkezett listákat összesítették, amit a császár jóváhagyott. A tanúk által aláírt és lepecsételt diplomákat visszaküldték az adott tartományba, ahol a katonai egység parancsnoka - feltehetőleg valamiféle ünnepség keretében - átadta a veteránoknak.

A hamisítások ellen a külső és a lezárt belső oldalra részben ugyanazt a 90 fokkal elforgatott szöveget vésték. Amennyiben csalás vagy visszaélés gyanúja merült fel, a pecséteket feltörték és összevetették a külső és belső szövegeket. Az uralkodó vagy uralkodók nevével kezdődő dokumentum tartalmazta a helytartó, a katonai egységek, a leszerelők és az esetleges családtagok neveit.

2021-ben egy ilyen diploma töredéke került elő Vas megyében Gergye László múzeumbarát fémkeresős jóvoltából. A kisméretű töredék két oldalán a tartományban állomásozó segédcsapatok nevei közül két lovas - és egy gyalogos egység nevei rekonstruálhatóak, ezek alapján a diplomát Traianus császár (i.sz. 98 - 117) korában állították ki ma már ismeretlen katonák számára. A lelet elhelyezkedése alapján felmerülhet a kérdés, hogy a közelben található, csak részleteiben ismert, padlófűtéssel is rendelkező római épület lehetett-e, ahol a dokumentum birtokosa élhetett.

Anderkó Krisztián
régész, osztályvezető
Savaria Múzeum

Rajz: Kántor Orsolya
Fotó: Tárczy Tamás