A 2023-as Petőfi-emlékévben méltán feleleveníthető esemény zajlott jó évtizede Szombathelyen, a Százszorszép Bölcsőde kertjében. 2012. november 30-án Kovács Gyula göcseji gyümölcsész-erdész, az – Ambrus Lajos íróval és Szarvas József színművésszel az – őshonos gyümölcs-tájfajták megmentését célzó Tündérkert-mozgalom atyja által ajándékozott két apró facsemete került a Váci Mihály utcai bölcsőde udvarára, a Vasi Skanzenben a hazai múzeumfaluk első tündérkertjének kialakítója – e sorok írója – közreműködésével. Az elültetett fák eredetét és a telepítés körülményeit a melléjük került táblák alább is olvasható felirataiba fogalmaztuk.

Petőfi körtefájának ültetése Szombathelyen, 2012-ben (fénykép: Százszorszép Bölcsőde)

 „Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik ő látta volt 
verset írni utoljára.”

Kányádi Sándor

 „Petőfi körtefája | házi körte (Pyrus communis), a Székelykeresztúr környéki Kiskedéről, Erdélyből

A néphagyomány által kegyelettel övezett Petőfi-emlékhelyek egyik utolsó állomása a székelykeresztúri Gyárfás-udvarház kertjében élt körtefa. Az ottaniak úgy tartják, hogy 1849. július 31-e, a végzetes segesvári csata előtti este Petőfi Sándor (1823–1849) e fa alatt írta utolsó – fenn nem maradt – versét, s másnap már pirkadat előtt elindult Segesvár felé. Ennek emlékét idézi a közeli Nagygalambfalván született híres erdélyi költő, Kányádi Sándor verse. Az azóta elszáradt idős fáról még életében leoltott és egy közeli faluba, Kiskedére került utódfáról e csemetét oltotta és adományozta Kovács Gyula erdész (Pórszombat), ültették a Százszorszép Bölcsőde Gyermekei és Dolgozói, Balogh Lajos botanikus közreműködésével, Szombathely, 2012. november 30.”

 Az ültetés résztvevői, 2012. november 30-án (fénykép: Százszorszép Bölcsőde)

 „…ha emberek közt élsz, vedd ki magad részét minden igaz, becsületes, jogos küzdelemből.
Állj a védtelenek, gyengék közé…”

Benedek Elek

„Benedek Elek kékalmafája | házi alma (Malus domestica) fajta, az erdővidéki Kisbaconból, Erdélyből

Alig ismeretes, hogy az igen gazdag magyar mese- és mondakincs nagy összegyűjtője, a magyar gyermekirodalom megteremtője, Benedek Elek (1859–1929) író a gyümölcsfajták lelkes gyűjtője is volt. Székelyföldi szülőfalujában, Kisbaconban, a háza körüli, saját kezűleg ültetett gyümölcsösnek egyik fája él tovább e kis csemetében. Aki növekvő lombja alatt a jövőben törzsét érinti, kezét a nagy mesemondó simogatja. A csemetét oltotta és adományozta Kovács Gyula erdész (Pórszombat), ültették a Százszorszép Bölcsőde Gyermekei és Dolgozói, Balogh Lajos botanikus közreműködésével, Szombathely, 2012. november 30.”

Petőfi körtefája és Benedek Elek kékalmafája elültetve a Százszorszép Bölcsőde udvarán 2012. november 30-án (fénykép: Balogh Lajos)

Petőfi körtefája és Benedek Elek kékalmafája tehát jó évtizede Szombathelyen is nőnek; a Váci Mihály utcai Százszorszép Bölcsőde udvarán mostanában fordulnak termőre, miként az ültetésükben közreműködött ember-csemeték is napjainkban lépnek át immár az általánosból a középiskolákba. Nőjenek nagyra mindahányan, békében és egészségben örvendezzenek egymás életének gyümölcsein!

Balogh Lajos
botanikus
Savaria Múzeum

Benedek Elek kékalmafája és Petőfi körtefája tíz év után, 2022. szeptember 16-án (fénykép: Balogh Lajos)

Irodalom:

Ambrus Lajos (2022): Nagy almáskönyv. – Budapest, Kortárs Könyvkiadó Kft., 415 pp. https://kortarskiado.hu/konyv/nagy-almaskonyv

Balogh L. (2014): Beythe-kert – Gazdagodó élőkörnyezet a szombathelyi Vasi Skanzenben. – Magyar Vidéki Mozaik 4(1): 14–15. https://beythe.weebly.com/uploads/1/2/7/7/12779522/2014_balogh_beythe-kert_magyvidmoz.pdf

Kapocsy Gy. (2002): Petőfi körtefája. – NagyUtazás.hu, 2002. jan. 3. https://nagyutazas.hu/magazin/article.php?id=368

Kóta G. (2021): A biológiai sokféleség napján az eltűnő ősi magyar gyümölcsfajtákról. (Beszélgetés Kovács Gyulával, Benedek Elek kékalmájának említésével is.) – KlímapolitikaiIntézet.hu, 2021. máj. 25. https://klimapolitikaiintezet.hu/cikk/a-biologiai-sokfeleseg-napjan-az-eltuno-osi-magyar-gyumolcsfajtakrol

Misel (2021): Erdélyi élmények: Petőfi körtefája. – Vaskarika.hu, 2021. júl. 17. http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/20729/erdelyi_elmenyek_petofi_kortefaja/

Papp N., Bartha S. G. & Balogh L. (2013): Jelenkori etnobotanikai adatok egy erdélyi (nagybaconi) falusi herbáriumból. – Botanikai Közlemények 100(1–2): 177–199. http://www.botkozlem.elte.hu/hu/tart/2013t/12%20Papp%20et%20al.pdf

Petőfi.hu (2023): Ültessük újra Petőfi körtefáját! – Petőfi.hu, 2023. márc. 1. https://petofi.hu/hirek/hirek-hirek/1066-ultessuk-ujra-petofi-kortefajat.html

Szarvas J. (2022): Hagyaték és legenda. (Petőfi körtefája) – Kultúrpajta.hu, 2022, https://kulturpajta.hu/hagyatek-es-legenda/

Petőfi körtefája és Benedek Elek kékalmafája tíz év után, 2022. szeptember 16-án (fénykép: Balogh Lajos)