A Tanítók fája, libanoni cédrus 2024. szeptember 19-én (fénykép: Balogh Lajos)

Szeptember 24-e Szent Gellért vértanú emléknapja, aki Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek oktatója, az első magyar tanító volt. Nem véletlen, hogy tíz esztendeje éppen ezen a napon avattak emléktáblát a városi oktatástörténetnek, és áldották meg a szombathelyi Tanítók fáját. A Sárközy Csaba nyugalmazott magyartanár javaslata nyomán, dr. Melega Miklós akkori levéltári igazgatóhelyettes és egyesületi alelnök által felkarolva, a Szombathelyi Szépítő Egyesület szervezésében, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és határon túli magyar magánszemélyek erkölcsi és anyagi támogatásával 2014. szeptember 24-én a Székesegyház előtti téren elültetett libanoni cédrusfa márványtáblájának felirata:
TANÍTÓK FÁJA / 996 – az első magyar iskola Pannonhalmán / 1490 – az első írásos adat szombathelyi iskola létezéséről / 1570 – Pápay György, az első ismert szombathelyi tanító / 2014 – a libanoni cédrusfa ültetése / Szombathelyi Szépítő Egyesület – Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata.

 A Tanítók fája felavatása a Székesegyház előtt, 2014. szeptember 24-én (fénykép: Simon Ádám)

 A Tanítók fája tanulók által megkoszorúzott emléktáblája, 2019. április 13-án (fénykép: Balogh Lajos)

A fa nemét illetően e sorok írójának javaslata nyomán választott, évtizede elültetett, akkor már 25 éves ázsiai libanoni cédrus mára több mint harmadévszázados, szépen fejlődő örökzöld tűlevelű lombkoronájával egyre méltóbb párja a Szily János-szobor északi oldalán tornyosuló, közel évszázados észak-amerikai ezüstfenyőnek.

A libanoni cédrus elhalt vezérhajtásának pótlása a legfelső ágörvből; az egyik alkalom, 2018. október 30-án (fénykép: Kulcsár Krisztián)

Mivel a cédrus vezérhajtása korábban elpusztult – a városi főkertész, a Felemel Kft. és a SzomPark Kft. segítségével – a fa csúcsi részének kialakítását a legfelső kis ágörvéből választott hajtásnak bambusznádhoz kötözésével végeztük el, az ág fokozatos felfelé irányításával. Az emelőkosár magasát néhány évente igénybe véve mára egy majdnem függőlegesen felfelé törekvő vezérhajtást sikerült a cédrusfával közös erővel kinevelni. Bízunk benne, hogy az eddigiekhez hasonlóan szép fejlődést mutat a jövőben is, és egyre becsesebb díszévé válik városunk, megyénk legszebb terének.

 A Tanítók fája az emelőkosár magasából nézve, 2018. október 30-án (fénykép: Balogh Lajos)

A pár millió éve még az északifélteke-szerte élő, örökzöld cédrusfenyőket a jégkorszak szorította vissza mai, szűk elterjedési területeikre. Négy fajuk közül az Atlasz-cédrus afrikai, a többi ázsiai: a himalájai, a ciprusi és a libanoni cédrus, utóbbinak hidegtűrő alfaja a kisázsiai Taurus-hegységben őshonos. A libanoni cédrus (Cedrus libani) akár egy-kétezer évig is él, kultúrában 20–25 m magasra nő. Koronája fiatalon kúpos, idősebb korára boltozatossá szélesedő, légiesen ritkás. Kisázsiai alfaja, a tauruszi vagy török (libanoni) cédrus (subsp. stenocoma) nálunk is biztosan télálló. Fiatalon fényeszöld tűlevelű, idősebb korára ezüstszürkévé váló lombkoronájával különösen szép magános (szoliter) díszfa, amely jól viseli a városi levegőt is.

 Libanoni cédrus (Cedrus libani) lapja dr. Saághy István Kámoni Arborétumából, gyűjtötte dr. Gáyer Gyula, 1919. október (Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya, Kerti növények gyűjteménye / Herbarium hortense) (fénykép: Erdő Ádám)

Azt, hogy a történelem tanújának is nevezett libanoni cédrusfa tisztelete, kultusza a sumér, egyiptomi, ugariti, zsidó, görög, római és keresztény kultúrkörökben évezredek óta folyamatos, nemcsak szépségének, de ezernyi hasznának is köszönheti. Szívós, ellenálló, illatos fájából az ókortól hajók hada és paloták sora épült. A fáraók múmiáit Egyiptomban cédrusolajjal balzsamozták, ez máig illat- és gyógyszerek alapanyaga. Így aztán egykor óriási erdőségeit szinte kipusztították, megmaradt libanoni állományai védettek.

Cédrusliget, Bcharré, Libanon, 2010. március (fénykép: Pinke Gyula)

 Idős cédrus törzse, Elmali, Törökország, 2006. október (fénykép: Orlóci László)

A libanoni cédrus 1638-ban került először földrészünkre. Nyugat- és Dél-Európában gyakori díszfa, nálunk a XX. század végéig jobbára csak a nagyobb arborétumokban élt, például a kámoniban. Az éghajlati melegedés nyomán az ezredforduló óta helyenként hazánkban is próbálkoznak belvárosi díszfaként ültetésével, így például Budapesten, Székesfehérvárott, Fonyódon, vagy – évtizede – Szombathelyen is. E fák mind a dr. Debreczy Zsolt és dr. Rácz István dendrológusok által 1988-ban Törökországból kapott magokból származó egyedek. Legidősebb libanoni cédrusunk a Fejér vármegyei Alcsútdoboz mellett található, József nádor ültette 1830-ban.

 Idősebb libanoni cédrus a Királyi Botanikus Kertben, Kew Gardens, London, 1977
(fénykép: Rácz István és Debreczy Zsolt)

A libanoni cédrus a világ legszebb, leghosszabb életű és legtöbb kultúrtörténeti hagyományt hordozó növényei közé tartozik. Nálunk is számos írót, költőt (Reményik Sándor, Nagy László, Füst Milán), festőt (Ligeti Antal, Csontváry Kosztka Tivadar) megihletett. A szent tisztelet övezte fafajok egyikeként világszerte ültetik történelmi emlékhelyek jelölésére. Festői lombkoronájával egyetemes értékeket felemelő, korokat, népeket, kultúrákat, vallásokat, hívőt és nem hívőt összekötő, a legtágabb értelemben vett ökumenét jelképező élőlény. Ázsiai hazájával a Keletet idézi, de a Nyugat is évszázadok óta otthonává lett. Sugárzik belőle a Dél géniusza, a Földköz (Mediterráneum) lehelete. Benne van a Szentföld igézete, a Savaria múltját meghatározó római kor hatása és Szent Márton érzülete is.

Libanoni cédrus (Cedrus libani) herbáriumi lapja a Kámoni Arborétumból, gyűjtötte Balogh Lajos és Németh Gábor, 2014. február 15. (Savaria Múzeum Herbáriuma) (fénykép: Erdő Ádám)

 Libanoni cédrus tobozokkal dúsan berakott ágai a Kámoni Arborétumban, 2020. október 2. (fénykép: Zsoldos Mónika)

A szombathelyi Székesegyház előtti, tágas barokk tér szakrális műemléki környezete, valamint a libanoni cédrusfa különösen méltó kiegészítői egymásnak. Szombathely Megyei Jogú Város egy ilyen fa – mint a Tanítók fája – ideültetésével nem mindennapi élő nevezetességgel gyarapodott, illetve büszkélkedhet az elkövetkezendő évtizedekben és évszázadokban. A szent fának minden idők zarándokai is csodájára járhatnak, védelmében megpihenhetnek.

Balogh Lajos
botanikus, főmuzeológus
Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály

A jövő idősebb libanoni cédrusának makettje a Szily János utca elején, a Berzsenyi Dániel tér felől (Google Street View) (grafika: Vörös Viktor)

Irodalom

Balogh Lajos: Libanoni cédrus (Cedrus libani), egy szent fa, avagy botanikai javaslat a Szombathelyen létesítendő „Tanítók Fája” nemének kiválasztására. – Kanitzia, Köszöntő: Tanulmányok Kovács J. Attila 70. születésnapja tiszteletére. Szombathely, pp. 107–151 (2014). https://beythe.weebly.com/munkaacutek.html, https://drive.google.com/file/d/0B1-2gxr-RMudazRjT1ZtWW9GTWs/edit

Balogh Lajos: A libanoni cédrusról. – Szombathelyi 7, 2(35): 6 (2014. okt. 4.).

Balogh Lajos, Erdélyi Ilona, Melega Miklós: A Tanítók Fája Szombathelyen – libanoni cédrus ültetése. Szombathely, Szily János utca, 2014. szeptember 24. – Vasi Szemle 68(5): 631–634 (2014). http://www.vasiszemle.hu/2014/05/kronika.htm

Bartha Dénes és mtsai.: Magyarországi faóriások és famatuzsálemek. – Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, http://oregfak.emk.nyme.hu

Debreczy Zsolt, Rácz István: Fenyők a Föld körül. – Dendrológiai Alapítvány, Budapest, 2000, 552 pp. https://dendrologia.eu/

Dobri Mária, Mayer László, Melega Miklós, T. Pásztor Ágnes: A Szombathelyi Szépítő Egyesület története 1885–2015. – Szombathelyi Szépítő Egyesület, Szombathely, 2018, 255 pp. (p. 160.)

Ferenczy Gyöngyi: Emlékül tanítóinknak. – Szombathelyi 7, 2(35): 6 (2014. okt. 4.).

Fráter Erzsébet: A biblia növényei. – Scolar Kiadó, Budapest, 2017, 319 pp.

H+/SzSzE: A tanítók tiszteletére állít fát a Szombathelyi Szépítő Egyesület. – HírlevélPlusz.hu, 2014. szept. 20. http://www.hirlevelplusz.hu/a-tanitok-tiszteletere-allit-fat-a-szombathelyi-szepito-egyesulet/

H+/SzSzE: Átadták a Tanítók fáját Szombathelyen (képgaléria). – HírlevélPlusz.hu, 2014. szept. 24. http://www.hirlevelplusz.hu/atadtak-a-tanitok-fajat-szombathelyen-kepgaleria/

Józsa Miklós: Fenyők. – Botanika Kft., Budapest, 2005, 128 pp.

Kereszty Zoltán: “Nézzétek a mező liliomait ...” Bibliai növények a hit és a tudomány fényében. – MTA ÖBKI, dr. Simon Lászlóné kiadása, Budapest, 1998, 554 pp. + XXXVI tt.

Ölbei Lívia: Libanoni cédrust a tanítóknak. Szépítők. A megyeszékhely legpatinásabb egyesülete azonnal a kezdeményezés mellé állt. – Vas Népe 59(216): 13 (2014. szept. 16.). http://vaol.hu/szombathely/libanoni-cedrust-a-tanitoknak-1646677

Németh Gábor: Körséta: az arborétum meghatározó növényei. In: Szendi Zsuzsanna (szerk.): Kámoni Arborétum, Szombathely. – ERTI és Kámoni Arborétum Egyesület, Sárvár–Szombathely, 2013, pp. 43–66.

Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái. Dendrománia. – http://www.dendromania.hu

Surányi Dezső: A Biblia természetrajza. Tanulmányok a Bibliáról. – Cegléd, 2010, 219 pp.

Szombathelyi Szépítő Egyesület Facebook-oldala: Emelőkosárból igazgatják a Tanítók fája csúcsát. – Friss.hu, 2022. ápr. 29. https://www.frisss.hu/aktualis/emelokosarbol-igazgatjak-a-tanitok-faja-csucsat

Tóth Kata: Embernemesítő pálya – Kettős jubileumot ünnepel a szombathelyi tanítóképzés. Az idén hatvanéves. – Vaol.hu, 2019. márc. 13. https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2019/03/embernemesito-palya-kettos-jubileumot-unnepel-a-szombathelyi-tanitokepzes