A kör alakú, ónozott bronztükör a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium területén került elő az új képzőművészeti szárny építését megelőző feltáráson 2006 márciusában. Az ásatás Savaria északi temetőjének újabb 120 sírját hozta napvilágra; a tükör a 44. számú urnasír kerámiaurnájából került elő a restaurálás során, hátlapjával az urna falához támasztva, élére állított helyzetben.

A 10,35 cm átmérőjű, 0,2 cm vastag tükör mindkét oldala szépen díszített: előlapján a perem mentén barázda, hátlapján a szegélyt körbefutva és a mezőben koncentrikus körök, melyek elválasztják az ábrázolási felületeket. A hátoldali mező közepén egy pálmafa áll, melynek törzsét rombusz, illetve háromszög alakban sűrű vonalkázás tagolja. Öt pálmaág, s két, valószínűleg a kókuszdió termését stilizáló, száron lógó pont-kör motívum ágazik szét a törzsből. A fa lábánál két oldalt szintén pont-kör díszítés, valamint egy téglalap alakú ábra, melynek sarkait „X" alakban összekötötték. A tükör széle felé haladva, a következő, körök által határolt mezőben növényi ornamentika húzódik végig: egy körvonalra épülve kettős, sűrű vonalkázással kitöltött levelek, egy pont-kör s ez utóbbiból kiágazó két száron lógva szintén egy-egy pont-kör motívum ismétlődik hétszer. Mikroszkóppal megfigyelhető, hogy a mintákat gyorsan forgó esztergával vésték a tükör felületébe, ami a tükörkészítés ipari volumenére enged következtetni. Felületét nagyrészt fekete patina, helyenként pedig zöldes korrózió fedi, nyele hiányzik. A kisebb hólyagosodás enyhe égésről tanúskodik, elképzelhető, hogy a még forró hamvak urnába helyezésekor történt. Előlapjának tükröző felülete nagyon magas, 61%-os óntartalmú, ezért rendkívül jó tükröző képességgel rendelkezhetett.

A római császárkori tükrök között számos hasonló, pont-kör díszítésű, illetve sűrűn vonalkázott motívum ismert, a savariai darab motívumkincse azonban mindeddig egyedülálló. A pálma tükrön való ábrázolásával talán a születést vagy az újjászületést akarták jelképezni, ami összefügg a tükrök sírba helyezésének birodalomszerte elterjedt szokásával. A műtárgy a római kori túlvilághit savariai, tárgyi emlékanyagának érdekes darabja, ugyanakkor a sírmellékletek között elterjedtnek számító ónozott bronztükrök egy különlegesen díszített példánya.

Kiss Péter
régész
Savaria Múzeum

Irodalom:

Kelbert Krisztina, Római tükrök Savariában. Savaria 31/1. (2007) 171-261.