„Megérem -e ezt én? Vagy mielőtt/ Rivalgó zaj közt harci paripára/ Pattannék föl, tán szép csendesen/ Ráfektetnek majd Szent Mihály lovára?”
Petőfi Sándor Újonnan visszajött a régi baj c. részlet[1]

Petőfi Sándor mellett akár Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal[2] című verse is állhatna idézetként az ehavi témánkkal kapcsolatban. Mindkét versben megjelenik előttünk egy olyan tárgy képe, amely sokáig jelen volt a népélet mindennapjaiban.

Mihály arkangyalhoz több, a paraszti kultúrában használt kifejezés csatlakozik. Az ősi hagyományok szerint ő az utolsó ítélet angyala, a Paradicsom őre,[3] valamint úgy tartották, hogy az emberek halála után ő maga vezeti az emberek lelkét Isten elé.[4] Az egyház szeptember 29-én emlékezik meg megjelenésének napjára, mely a paraszti társadalomban egybeesett a gazdasági év őszi fordulójával. „Göcsejben azt tartották, hogy annak, aki Szent Mihály napján mosott, kisebesedett a keze, aki pedig mángorolt, annak a háza felett egész éven dörögve pihentek a fellegek. A természet megfigyeléséből ered az a megállapítás, hogy Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák.”[5]

Mihály egyike a 7 arkangyalnak, az egyház egyik jelentős védőszentje, akinek a neve a misék során, valamint a temetési szertartásokban is gyakran előfordult. Korábban említett feladataival összevetve (ti. a halottak lelkének vezetése) nem meglepő, hogy az elhunytat utolsó útjára kísérésekor használt halottszállító saroglyát Szent Mihály lovának nevezték.

Szent-Mihály lován fekvő koporsó szállítása Rábahídvégen 1969-ben
Fotó: A Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztály gyűjteménye

 A Néprajzi Lexikon a következő leírást adja: „Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, melyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt. […] Általában dísztelen volt és feketére festették, de ismeretesek faragott fehér és színes virágokkal díszített, festett példányok is, amelyeket gyermekek temetésénél használtak. Alkalmazását a gyászkocsik szorították ki.”[6]

 Szent-Mihály lován fekvő koporsó a rábahídvégi temetőben, 1969
Fotó: Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztály gyűjteménye

A Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztályának gyűjteményében több példány is fellelhető, azonban a hónap műtárgyának egy kifejezetten érdekes darabot választottunk. Gráfik Imre[7] 1990-ben a Vasi Szemlében megjelenített tanulmányában megemlít egy Szent Mihály lovát, ami a Múzeum gyűjteményében található és a róla fellelhető információk is bizonytalanok. „A Vasi Múzeumfalu is őriz egy nagyon hiányos […] Szent Mihály lovát, mely bizonytalan információk szerint Szalafőről származik. E tárgy mostoha állapota ellenére különös figyelmet érdemel. Kisebb mérete (H: 193,5; M:85; SZ:56,5 cm), valamint az a tény, hogy felülete zöldes-szürkére mázolt, arra enged következtetni, hogy gyermek halottak szállítására használták. A tárgy puhafából, fenyőből készült, egyértelműen asztalos technikával. Ez utóbbiból és abból következően, hogy az oldalkorlát, illetve karfa íves megformálása emlékeztet az őrségben használatos tálasfogasok hasonló részéhez, szinte azok egy-egy változatának, variációjának tekinthető.”[8] Az évek során a festése ugyan megkopott, de a tárgy eredeti szépségében tündökölhet a Vasi Skanzen műhelyéből kikerülve.

Gyermek Szent Mihály lova a Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztályának gyűjteményében

Kmellár Viktória
néprajzos muzeológus, intézményvezető
Vasi Skanzen

[1] A teljes vers elérhető az alábbi linken: https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184701.htm#23, letöltés dátuma: 2024. szeptember 18.

[2] A teljes vers elérhető az alábbi linken: https://mek.oszk.hu/06200/06222/html/makolt180330004.html, letöltés dátuma: 2024. szeptember 18.

[3] DIÓS – VICZIÁN 1993: on.

[4] TAKÁCS 179: on.

[5] MANGA 1981: on.

[6] KÓSA 1981: on.

[7] néprajzkutató, a Savaria Múzeum egykori igazgatója 1986–1994 között

[8] GRÁFIK 1990: 350.

Felhasznált irodalom

CSOKONAI VITÉZ Mihály
1802    Szerelemdal

https://mek.oszk.hu/06200/06222/html/makolt180330004.html, letöltés dátuma: 2024. szeptember 18.

DIÓS István, dr.–VICZIÁN János, dr.
1993    Magyar Katolikus Lexikon. Szent Mihály lova szócikk

https://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%20Mih%C3%A1ly%20lova.html, letöltés dátuma: 2024. szeptember 19.

GRÁFIK Imre
1990    A test utolsó útja. Vasi Szemle 44. évfolyam. 3. szám. 348–374.

KÓSA László
1981    Szent Mihály lova szócikk. Magyar Néprajzi Lexikon. Negyedik Kötet Né–Sz.

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-1745.html, letöltés dátuma: 2024. szeptember 18.

MANGA János
1981    Szent Mihály napja szócikk. Magyar Néprajzi Lexikon. Negyedik Kötet Né–Sz.

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-1745.html, letöltés dátuma: 2024. szeptember 18.

PETŐFI Sándor
1847    Újonnan viszajött a régi baj…

https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184701.htm#23, letöltés dátuma: 2024. szeptember 18.

TAKÁCS Béla
1979    A „Szent Mihály” lova. Reformátusok Lapja 23. évfolyam, 44. szám

https://adt.arcanum.com/hu/view/ReformatusokLapja_1979/?pg=263&layout=s    , letöltés dátuma: 2024. szeptember 19.

[