A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc és Festetics Julianna gyermekeként Széchenyi István gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Apja akarata szerint tizenhét éves korában már katona volt, részt vett a Napóleon elleni háborúkban. Utazásai során bejárta Európát, Angliától Kis-Ázsiáig, közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Élete céljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki, s hazatérve ő lett a reformgondolat egyik kezdeményezője és legjelentősebb alakja.

A Batthyány-kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. A Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a Bécs ...

A 2007 és 2010 között folyt régészeti feltárások az Iseum területén számos meglepetéssel szolgáltak. Egyik ilyen volt az Iseumtól északnyugatra kialakított 39. szelvény, amelyben a szentélykörzethez kívülről hozzáépített helyiség beomlott mennyezeti festménytöredékei kerültek elő.

A mennyezeti festmény rekonstrukciója az Iseum Savariense állandó kiállításában

A restaurátori munka során falfestmény vakolatrétegének hátoldalán látszó lenyomatok alapján a mennyezet szerkezetére is további információkat sikerült kinyerni. Ezek alapján a helyiség dongaboltozatos volt, amelynek szerkezetét egymástól 54-56 cm-re elhelyezett, megközelítőleg 14 cm (azaz 2 tenyér) széles és kb. 4 cm (azaz fél tenyér) vastag pallók, ...

Polgár Csaba 1942-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1962-ben. 1968-tól aktívan vett részt a magyar textilmozgalomban, a kísérleti textilművészet fontos képzőművészeti megnyilvánulásaiban, itthon és külföldön. A művészet különböző ágazataiban dolgozott, olyanokban, mint a festészet, grafika, design, fotó, papír, installáció. 1970-től a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanított. Tanított és párhuzamosan alkotott.

Saját maga kísérletezte ki és nevesítette az ún. fény-nyomatok módszert. Ez a fakított képek technikája. Számos ilyen munkájával találkozhatunk, ahol a klott-szövetre különböző rekvizitumokat helyez rá, azután kiteszi a nyári napsugár erős hatásának. Az így egész ...

A nyugat-dunántúli népművészeti tárgyi emlékek között különösen karakteresek és értékesek a különféle pásztor- és parasztfaragványok: tükrösök, borotvatokok, szoknyaráncolófák, mángorlók. Ez utóbbiak legkorábbi példánya 1780-ból való. A legkorábbról ismert vasi faragópásztor munka egy 1804-ben készült tárgy, amit egy nyőgéri juhász készített. Magyarország nagytájai közül a dunántúli pásztorművészet volt a legváltozatosabb. A díszítés technikái között a régies, geometrikus ékrovás mellett megtalálhatóak a Nyugat-Dunántúl jellegzetes spanyolozott, karcolt illetve domború faragással díszített tárgyféleségei. Ezek a technikák egyúttal időrendi sorrendet is jelentenek. A 18. századi geometrikus vonalvezetést a ...

A Telitalálat című porcelán alkotás 1985-ben készült és a művész „lőtt munkák” korszakába sorolható. A korszak lényege a kísérletezés: kísérlet az előzőleg tökéletesre alkotott forma továbbgondolására, a belőle következő lehetőségek kipróbálására. A mértani pontossággal, metszéssel elkészített kockák és hasábok az Alföldi Porcelángyár hengeres, ipari nyersanyagából készültek, kizárólag eszközök érintette kialakítással. A makulátlan, még képlékeny alapanyagú formák lövések hatására deformálódtak a művészi elképzelés meglepő tárgyaivá. A kísérletek az anyag és a behatás újabb- és újabb variációit szülték: konyhában, pincében, lőtéren, légpuskával, komolyabb fegyverekkel - fegyvertartási ...

Magyarország orvosainak és természetvizsgálóinak 21. alkalommal megrendezett gyűlését ma mindenki úgy ismeri, mint amikor a hazai nyilvánosság előtt először mutatta be Kunc Adolf gimnáziumi igazgató a Gothárd-fivérekkel közösen a telefonálás technikai csodáját. Az 1880-ban lezajlott tudományos napokra szokás még mint a híres Foucault-inga-kísérletre is emlékezni, amellyel dr. Szabó Imre (szombathelyi püspök, hittudós) a szabad kutatás eszméjét megpendítő, tudománypártoló és a vándorgyűlésen elnöklő tevékenysége nélkül aligha bizonyította volna be dr. Kunc a Székesegyház kupolájába felfüggesztett inga kilengéseinek segítségével a Föld forgását.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXI. vándorgyűlésének ...

A Gothard fivérek egyiptomi gyűjteményének különleges darabja egy alig 20 cm hosszú krokodilmúmia. Mérete arról árulkodik, hogy a krokodilt még bébi korában balzsamozták be. A krokodil fején még ma is látható a mumifikáláshoz használt vászon maradványa, a test többi részéről már lefejtették.

Bébikrokodil múmiája az Iseum Savariense kiállításában

Az egyiptomi vallásosságban fontos szerepet kaptak a szent állatok, melyeket nem csak életükben, de haláluk után is hódolat övezett. A templomkörzetben élő állatok egy részét az isten megtestesüléseként tisztelték és istenhez méltó temetésben részesítették. A Ptolemaios-korban azonban egyre nagyobb számban készültek különböző fajokhoz tartozó állatmúmiák. A ...

Hübner Aranka: Eső, 1974
91 x 286 cm
Kézifestett, hernyóselyem. Világosabb és sötétebb zöld foltokból kialakított, festészeti hatást keltő finom kompozíció. A selyemkép fakeretre feszített.

Hübner Aranka (1931-2019) 1954-ben nyomott anyag tervezőként a „Prizma 13” csoport tagja volt. A magyar textil nagy generációjához tartozik, amelynek képviselői az 1960-as, '70-es évek fordulóján a műfaj határain túlmutató eredményeket értek el. Indulása időszakában hernyóselyem kárpitokat készített. Munkáit a megfoghatatlan realitás és líra, álomszerű hangulat és dekoratív szépség jellemezte. Alkotásai nem festett képek, hanem a monotípia segítségével a festett kép tolmácsai, az esetlegesség kiszámíthatatlan bájával, de a ...

A Smidt Múzeum gazdag könyvgyűjteményének különlegesebb darabjai közé tartozik egy 1657-ben nyomtatott orosz evangélium, melyet dr. Smidt Lajos múzeumalapító még második világháborús oroszországi szolgálata idején gyűjtött Kurszkban.

Az orosz könyvnyomtatás a XVI. században, a Moszkvai Nagyfejedelemségben vette kezdetét. Hogy ki volt az első nyomdász, és mikor kezdte meg működését, nem ismert. Az első nyomdász, aki bizonyíthatóan megfordult Moszkvában, a lübecki Bartholomeus Ghotan volt, őt azonban eretnekség miatt vízbe fojtották, és munkásságáról sem tudunk semmit. Ezt követően Rettegett Iván egyik 1556-os levelében tesz említést a „nyomtatott könyvek mesteré”-ről, nevét és munkáit azonban szintén nem ismerjük.

Az emberiség történelme során – materiális nézőpontból tekintve – az egyik legnagyobb változás a termelőgazdálkodás, azaz a növénytermesztés és az állattenyésztés kialakulásához kötődik. Ezen komplex folyamatot korábban újkőkori forradalom nak nevezték, de ma – abból kiindulva, hogy nem néhány év vagy évtized, hanem hosszú évszázadok alatt ment végbe – a kutatás inkább neolitizáció ról beszél. A természetben fellelhető javak egyszerű felhasználásáról a közvetlen környezet markáns befolyásolására, manipulálására való átállás nagymértékben módosította az emberiség gondolkodásmódját, világlátását, életmódját és anyagi kultúráját is.

Az élelmiszerek megtermelésének, a növénytermesztésnek, az ...