múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2019. sze 11.

Hogy legyen világosság...!

írta: Savaria MHV Múzeum
Hogy legyen világosság...!

Fáklya vagy fokla?

A parasztházak világítása  a villanyvilágítás megjelenéséig sok archaikus vonást megőrzött. A XIX. század végén már ismerték a petróleumlámpát, de ahol volt, ott sem sokat használták. A lakók mindennapi élete, munkabeosztása a felkelő és lenyugvó naphoz igazodott. Lámpást nyári időben sokszor csak lefekvéshez gyújtottak. A szabadtűzű konyhák idejében a tűzhely nemcsak főzőhely, de világítóeszköz is volt egyben. Téli estéken a tűzhely fénye mellett fontak az asszonyok, faragtak a férfiak, pipáztak és meséltek az öregek. A tűztől távolabbi részek megvilágítására égő fadarabot, később erre a célra készített foklát használtak. A foklát rövid időre kézben, mindkét kéz használata esetén szájban tartva ...

Tovább Szólj hozzá

2019. sze 06.

Átlőtt vaslemez '56 emlékére

írta: Savaria MHV Múzeum
Átlőtt vaslemez '56 emlékére

Veres Gábor: 8,5 Megajoule, 2010

Veres Gábor alkotása a 2010-ben a szombathelyi Jáki úti temetőben, ünnepélyes körülmények között felavatott 1956-os emlékműhöz készült egyik tanulmány.

Az emlékmű előkészületeiről így ír a művész:
„A mű létrehozásának apropója egy 1956-os emlékmű készítésére való felkérés volt. T 72-es orosz harckocsival lőttünk különböző méretű anyagokra, robbanó lövedékkel. A megrendelői elvárások a köztéri szobrászatban manapság (sajnos) kizárólag a zsánerszobrokra szorítkoznak. Eddigi pályám jelentős fordulópontjának tekintem, hogy elkészíthettem ezeket az acél plasztikákat.”

veres_gabor_8_5_megajoule_1.JPG

A mű eleve „absztrakt” volta mellett nagyon is konkrét utalás történelmünk drámájára. Mindemellett szobrászati kísérlet, amely ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 13.

Hullámzás

írta: Savaria MHV Múzeum
Hullámzás

Cságoly Klára (1934-1983) falikárpitja

Cságoly Klára Munkácsy-díjas iparművész a magyar avantgárd textilművészet jeles képviselője volt, aki 1956-1960 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán Schubert Ernőtől tanulhatta a mesterségbeli fogásokat.  Főiskolai tanulmányai befejezése után a Lakástextil Vállalat tervezője lett. Korai periódusában színes, csomózott faliképeket készített, jelképszerű (életfa, kozmosz), igen dekoratív fogalmazásban, főként vertikális elrendezésben. Nonfiguratív művész volt, akinek a színei 1970-től elhalványultak, majdhogynem csak a nyersszín maradt, technikái megoldásai között azonban megjelent az ógobelin. Jelképrendszerével - vallomása szerint - igyekezett mindenki számára érthetővé válni.  A teljesség, a törés, az omlás, a ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 05.

Bajelhárító karperec a vaskorból

írta: Savaria MHV Múzeum
Bajelhárító karperec a vaskorból

Ritka ékszer a Smidt Múzeum gyűjteményéből

 „Nincs szomorúbb, mint a merő életöröm, a paloták, a ruhák, az ékszerek, archeológiai sírzsákmány, kacér Szűzmáriák, kisportolt Krisztusok, múzeumi szenzációk, lakomák és persze meztelen nők.” – írja egy helyütt Hamvas Béla. Az igazi szépségben azonban a tradicionális társadalmak tagjai a legfelsőbb igazság megtestesülését, egyfajta Istennel való hasonlatosságot láttak. A paradicsomi állapotok elvesztését követően az emberiség életének szerves részévé váltak a ruházati elemek és a viseleti kiegészítők, melyek feltehetően már a legkorábbi időktől kezdve kommunikációs médiumokként információt hordoztak sok más mellett a viselő társadalmi státusáról, presztízséről.

vaskori_karperec_h.JPG

Az itt röviden bemutatott ezüstből ...

Tovább Szólj hozzá

2019. júl 12.

Két áttört pereckulacs újjászületése

írta: Savaria MHV Múzeum
Két áttört pereckulacs újjászületése

A két teljesen azonos színű és formájú, mázatlan, áttört pereckulacs a burgenlandi Csáván 1894-ben készült. Anyaguk jó minőségű, finomított agyagból magas hőmérsékleten keményre égetett, világossárga színűre égett keménycserép. Legszembetűnőbb részük a kerek, lapított kulacstest, mely két, formába préselt „tányéralakzat” összedolgozásának eredménye. A kulacstest közepét egy 85 mm átmérőjű ablakban nyolcágú csillag-alakzatot mintázó geometrikus, áttört rozetta díszíti. A rozettás ablakot közvetlenül egy enyhén kidomborodó, filigrán koszorú keretezi.

dscn1737.JPG

Felületét polírozással, esetleg viaszolással selymes tapintásúra fényezték. Talprésze szintén formába préseléssel készülhetett. Körkörösen 7 mm ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jún 03.

Kerek a világ

írta: Savaria MHV Múzeum
Kerek a világ

Geszler Mária: Kerámia tál II. 1980

Geszler Mária a magyar és a nemzetközi kerámiaművészet élvonalához tartozik sajátos technikájú és szemléletű műveivel. Főként az utóbbi évtizedek munkáinak köszönhetően tartják számon.

Kevesebb szó esik a 70-es évek alkotásairól, amelyekhez viszonyítva első látásra nagyon eltérőek a később készültek. Az természetes, hogy minden művésznél a kiforrott és gondolatilag-szakmailag letisztult művek vannak a figyelem előterében. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kisebb jelentőségűnek tartjuk a régebbi darabokat, hiszen, ha egy pályaívet nézünk, kihagyhatatlanok az egyes állomások. Talán az is közrejátszik a közönség tudatformálásában, hogy míg a régi kiállítások prospektusai jóval szerényebbek, szürkébbek, ...

Tovább Szólj hozzá

2019. máj 21.

Kecses kis ragadozó: a kabasólyom

írta: Savaria MHV Múzeum
Kecses kis ragadozó: a kabasólyom

A Vasvármegyei Kultur-Egyesület 1908-ban alapított állattárának bemutatkozó "őskiállításában" – a gyűjteményalapító, egyben annak első őre, Chernel István által megálmodott és berendezett vitrinekben – Vas megye madárvilágával ismerkedhettek az érdeklődők. A madarak jelentős része a kurátor saját gyűjtéséből származott, azonban elképzelései megvalósítása érdekében támaszkodott Molnár Lajos molnaszecsődi ornitológus (madártannal foglalkozó kutató) és preparátor gyűjtéseire és munkájára is. A tőle 1908-ban megvásárolt tizenhét madárpreparátum egyike az 1907-ben Molnaszecsődön gyűjtött és általa montírozott kistermetű ragadozómadár, a Hónap Műtárgya sorozatban bemutatott kabasólyom ( Falco subbuteo ).

190520_kabasolyom.jpg

Az ...

Tovább Szólj hozzá

2019. máj 06.

Anya és lánya egy 160 éves(!) fotón

írta: Savaria MHV Múzeum
Anya és lánya egy 160 éves(!) fotón

Színezett sztereo dagerrotípia a Smidt Múzeum gyűjteményéből

A dagerrotípia egy korai, a 19. század közepén ismert és alkalmazott fényképészeti eljárás: egy ezüstözött rézlemezre készített fénykép, amely már a készítésekor pozitív képet mutat. Mivel a készítéséhez nem használtak negatívot, így nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden egyes dagerrotípia fotó egyedi dokumentum. A képet különféle módszerrel színezhették is, az elkészült tárgyat különféle, keretszerű installációkba helyezték.

A szakirodalom mintegy ezer megmaradt dagerrotípiáról tud Magyarországon. A Smidt Múzeum gyűjteményében nyolc, a fényképezés hőskorából származó dagerrotípia található. Többségükben magyar fotográfusok műhelyeiben készültek, mint ahogy az a készítők, az ábrázolt ...

Tovább Szólj hozzá

2019. ápr 29.

Királynéi korty

írta: Savaria MHV Múzeum
Királynéi korty

Erzsébet királyné pohara a Smidt Múzeumban

165 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én kötött házasságot I. Ferenc József osztrák császár és magyar király Wittelsbach Erzsébettel, aki ettől a naptól lett Magyarország királynéja.

A népszerű „Sisi” többször is járt Magyarországon. Egyik ilyen látogatása emlékét őrzi egy, a Smidt Múzeum gyűjteményének részét képező pohár, amelyből a királyné egy szarvas vadászat után sert ivott.

erzsebet_kiralyne_pohara.jpg

Az ivóedény színtelen fúvott üvegből készült, kúpos, üreges talpa csiszolt, körbefutó pontsorral és vonallal díszített. Szár nélkül gömbtaggal csatlakozik az alul lekerekített és legyezőszerűen fazettált tölcséres kehelyhez. Szájpereme alatt csiszolt kettős vonal által határolt pontsor fut körbe. Testén indák által ...

Tovább Szólj hozzá

2019. ápr 16.

Így karcolták a tojást a gencsiek

írta: Savaria MHV Múzeum
Így karcolták a tojást a gencsiek

A vasi húsvéti tojások között kiemelt helyet foglalnak el a gencsiek. Gencsen 1890 és 1910 között a helyi kántortanító, Pungor Ferenc és felesége tanította meg a helyi lányokat, asszonyokat a húsvéti karcolt tojás készítésére. Ezekkel az emlékkönyvek rajzaihoz, valamint a reneszánsz virágozáshoz hasonló díszítményekkel ékesítik az előbb megfestett, majd karcolt tojásokat. Az emlékkönyvek, mint előképek úgy is szerepet játszottak, hogy e karcolt tojásokra rendre kis versikéket, rigmusokat is írtak – olyanokat, amilyenekkel az emlékkönyvekben találkozhatunk. A szájhagyomány szerint a XIX-XX. század fordulóján ezrével vitték a gyöngyösapáti kastély urai, a Széchenyi és az Apponyi grófok külföldre eladni a gencsi tojásokat.

p3230935.JPG

...
Tovább Szólj hozzá