Az elmúlt hetek hírei a koronavírus járvánnyal kapcsolatban gyakran a boltok megrohanásáról, élelmiszer-felhalmozásról tudósítottak. Háborút megélt emberek emlékeznek hasonlóra. Akkor is a bolti ellátás kimaradásától való félelem indukálta a tartalékképzést, főként a városi ember számára.

Jómagam is találkoztam kézzelfogható emlékével. Néhány évvel ezelőtt egy száz év körüli házat vettünk. Padlásán régi festett ládába és zománcozott vindölökbe tömve, tételenként gondosan csomagolva nagyobb mennyiségű lisztet, cukrot, megzsizsikesedett babot, borsót találtam. A tartalék több évtizeden át várta-félte a „nehéz időket”.

Falusi ember nem függött annyira a bolti ellátástól. A klasszikus parasztgazdaság a ...

Az egyházi liturgiában a barkaszenteléssel emlékeznek meg a katolikusok Jézus – szenvedéstörténetet megelőző – Jeruzsálembe való bevonulására. A pálmaágak helyett barkaágakat visznek a hívek a körmenetben.

A megszentelt barkákat hazaviszik és szentelményi erejüknél fogva bajelhárítónak, betegségtávoltartónak használják azokat. Egy-egy szentelt barkát a mezőn a gabonavetés elejébe tűznek. Sok településen a hozzátartozók sírjára is elhelyeznek belőle, hogy a család halottainak is része legyen az ünneplésből.
A legtöbben a szobában a falra függesztett feszület mögé dugják vagy egyszerűen a padlás gerendájára fektetik. Égi háború, mennydörgés, villámlás esetén a tűzbe vetettek néhány megszáradt szemet, hogy ezzel ...

A gömb alakú palack 2006-ban került elő a Művészeti Gimnázium területén folytatott régészeti feltárás során, ahol Savaria északi temetőjének egy részlete került napvilágra. A feltárt 110 római kori sírból Savaria polgárainak, azaz Magyarország első városi jogú települése lakóinak földi maradványai és a velük eltemetett tárgyi mellékletek kerültek elő. A feltáráson tett megfigyelések és a sírok gazdag leletanyaga betekintést nyújt a Kr. u. 1-2. század temetkezési szokásaiba.

A túlnyomórészt hamvasztásos temetkezések sírgödreibe a temetési szertartás során a hamvakat tároló urna mellé edényeket, korsókat, tálakat, tányérokat, bögréket, palackokat és poharakat helyeztek. Ritkábban a halott személyes tárgyait is a ...

A Smidt Múzeum gazdag gyűjteményében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc számos emléke megtalálható, közöttük olyan különlegességek is, mint az ebben az időszakban használt különböző pénzjegyek.

Kossuth Lajos, az első magyar felelős kormány pénzügyminisztere 1848. augusztus 5-én jelentette be, hogy saját papír fizetőeszközt vezet be Magyarország. A Magyar Királyság területén korábban az úgynevezett osztrák konvenciós forint volt forgalomban, melyet még Mária Terézia vezetett be és 1816-tól kizárólag az újonnan alapított Österreichische Nationalbank (Osztrák Nemzeti Bank) bocsátott ki. A magyar fél 1848. június 17-én állapodott meg az ONB-vel, melynek értelmében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kapta meg a jogot a ...

A Kossuth Lajos utca és Kiskar utca sarkán álló hatalmas beépítetlen telek, az egykor ÉDÁSZ-telep feltárása számos régészeti érdekességet eredményezett. A 2007 és 2009 között folytatott ásatások során Savaria déli külvárosának lakóházait, utcák és csatornák részleteit, föld alatti római pincét tártak fel a múzeum munkatársai, de itt kerültek napvilágra a római település vallástörténetének értékes emlékei, az egykor szentélyben állt Mithras-oltárok is.

Az itt végzett kutatás azonban Szombathely történeti földrajza, késő középkori – kora újkori erődítésének megismerése terén is rendkívüli eredményekkel szolgált. A telket ugyanis északnyugat–délkelet irányban egy patakmeder, a Perint egykori főágának ...

Az emberekkel ellentétben, akiknek élete a halállal nem ér véget, a tárgyak életciklusa a legtöbb esetben egy fázisú. Minél távolabbi múltban kutakodunk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez az egyetlen életciklus egyetlen emberhez, családhoz, közösséghez kötődött. Az őskor korai időszakaiban a tárgyak elkészítője és használója is jó eséllyel ugyanaz a személy lehetett. Később fokozatosan elvált egymástól a készítő és a használó, majd egyre többször közéjük közvetítők kerültek, ezzel megnövelve a fizikai távolságot a tárgy készítési helye és a felhasználás helyszíne között.

Használati tárgyaink életútja a modern, fogyasztói társadalomban a legjobb esetben is az „Addig jár a korsó a kútra…” ...

A Smidt Múzeum rendkívül gazdag és sokszínű könyvgyűjteményének egyik fontos darabja Schönvisner István „ Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus ” (Szombathely régiségei és története a kezdetektől a jelen időkig) című műve, mely különösen nagy hely- és köztörténeti jelentőséggel bír. Nemcsak Szombathely, de Magyarország első, tudományos igénnyel megírt várostörténete, mely nem születhetett volna meg a Szombathelyi Egyházmegye megalakulása (1777) és Szily János első megyéspüspök (1777–1799) nélkül.

Schönvisner István 1738-ban született a Sáros vármegyei Sóváron (ma: Solivar, Szlovákia). 1758-ban lépett be a jezsuita rendbe, Bécsben és Nagyszombaton tanult, és a rend tagjaként ...

A Smidt Múzeum gazdag hadtörténeti gyűjteményének egyik különleges és ritka darabja a Magyar Királyi Darabont Testőrség sisakja. A gazdagon díszített sisakon Magyarország nagycímere látható, körülötte az Aranygyapjas renddel. A magyar címerek alakját a kiegyezést követően 1874-ben állapították meg. Eszerint a kiscímer hasított pajzs, az egyik felén vörös és ezüst sávokkal hétszer osztott mező, a másik felén pedig vörös alapon, zöld hármas halomra illesztett aranykoronából kiemelkedő kettős kereszt látható. A középcímer szívpajzsában a kiscímer látható, körülötte pedig Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címere. Végül a nagycímert, mely a sisakon is látható, kiegészíti a középpajzs kiscímerében ...

2017-ben és most, 2019-ben is több alkalommal tombolt az erdőket, településeket nem kímélő tűzvész a távoli Kalifornia Csendes-óceánra tekintő hegyoldalain. Emberek százezreit telepítették ki az izzó tájból, ahol sokféle tűlevelű fa is él. Köztük van az 1832-ben felfedezett óriástobozú fenyő ( Pinus coulteri ) is, amely Kaliforniában és Mexikóban őshonos, 15−30 m magas, örökzöld fa.

Kékeszöld, 20–30 cm hosszú tűlevelei hármas nyalábokban fejlődnek. Mint neve is jelzi, a fenyők között legsúlyosabb tobozairól híres, amelyek hazájában (szárazsúlyban) elérhetik a 3,6 kg-ot, 30–40 cm hosszúságot és a 15–25 cm szélességet. A toboz gyantás, pikkelyei horgasan szúrós csúcsúak, csak több év után nyílnak fel. Magvai ...

A kisméretű, római kori, bronz szobrocska a gyermek Bacchust ábrázolja. Haja kúpos csigákba rendezve keretezi az arcát, mintegy sugárkoronát képezve. A szeme túlzottan kiemelt, nagyméretű. A fején hátul a választék és a hajszálak is jól kidolgozottak. Testsúlyát a jobb lábára helyezi, bal lába mögötte, testtartása lépést ábrázol. Karjai széttárva, bal kezén egy madarat tart, jobb kezében egy azóta már hiányzó tárgyat, amire az ujjai rámarkoltak. Hasonló ábrázolások alapján borospoharat vagy thürszoszt (szőlőindákkal körülfont, fenyőtobozba tűzött bot) tarthatott. A szobor végtagjai elnagyoltak, kevésbé kidolgozottak, megmunkálása provinciális vonásokat mutat.

Bacchus vagy Dionüszosz a szőlőművelés, a bor, a mámor ...