múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2019. ápr 09.

Apis bika feje

írta: Savaria MHV Múzeum
Apis bika feje

Szépen kidolgozott, hatalmas bikaszobor töredéke. A világon eddig előkerült legnagyobb ilyen ábrázolás, amely ismeretlen lelőhelyről, a Dunakanyarból származik – minden bizonnyal egy jelentős szentély tartozéka lehetett a környéken.

bikafej_fekete.jpg

Apis Osiris egyiptomi isten görög megfelelőjének, Serapisnak volt az állati megjelenési formája. Egyiptomban külön kultusza, szentélyei voltak, a görög, később a római világban azonban elsősorban Serapis templomaiban tisztelték. Valószínű, hogy a pannoniai szentélyt is, amelyből ez a töredék származik, Serapis istennek (esetleg Isisnek) szentelték.

A bikaszobor fejét külön faragták ki és a fejtetőn és nyakon áthaladó nagyméretű fagerenda-csappal rögzítették a testhez. A bika füleit, ...

Tovább Szólj hozzá

2019. ápr 01.

Ez az egyik legrégebbi koronaábrázolás

írta: Savaria MHV Múzeum
Ez az egyik legrégebbi koronaábrázolás

„Országtábla”, azaz a Szent Korona és az ország tartománycímerei

Ez a ritka és érdekes festmény az 1670-es években készült, mindössze öt hasonló kép ismert (Budapesten egy, Trencsénben kettő és Kőszegen egy). A sötétbarna háttérből emelkedik ki szalagokkal átfont babérkoszorúban a magyar korona a Magyar Királyság tartományainak címereivel.

emlekkep_a_magyar_korona_visszakerulesere_f_87_34.jpg

A korona körül ívesen körbe fut a nagybetűs felirat: „DEVS CVSTODIAT (T)E AB OMNI MALO” (Az Úr óvjon Téged minden rossztól.) A korona körül a Magyar Királyság tartományainak címere, feliratai az óramutató járásával egyező sorrendben: „REGNI HVNGARIÆ, DALMATIÆ, CROATIÆ, CVMANIÆ, LODOMERIÆ, BVLGARIÆ, BOSNÆ, GALLCIÆ [!], SERVIÆ, SLAVONIÆ.”

A festmény a korona viszontagságos 17. századi történetéhez kapcsolódik. A korona csüngői közötti ...

Tovább Szólj hozzá

2019. már 25.

Hét kéve - az agavé rostjából

írta: Savaria MHV Múzeum
Hét kéve - az agavé rostjából

Ardai Ildikó az 1970-es években indult új textiles mozgalom egyik oszlopos tagja. Szőnyegtervezőként a székely "festékes" szőnyegszövés tradícióját keltette új életre a tiszai gyékényszövés mellett. Az 1980-as évektől nagyméretű, térbe helyezett textilszobrokat is készített, melyek közül az egyik legjelentősebb a Szombathelyi Képtár textilgyűjteményében található „Hét kéve”. Ardai Ildikó ezeket a textilobjekteket az általa felfedezett nyersanyagból, a szizálból készítette. Izgalmasságuk és nagyvonalúságuk abból fakadt, hogy a művész nem formálta a művet, hanem felépítette. Az így született mű bár statikus, mégis meg tudott maradni rugalmasnak és lágynak, amilyen egy textilalkotás.

depo_1_1375_ardai_ildiko-het_keve.jpg

Ardai Ildikó textilművész ...

Tovább Szólj hozzá

2019. már 18.

Égitestek egy római sírkövön

írta: Savaria MHV Múzeum
Égitestek egy római sírkövön

A síremlékek a vallásos gondolkodás sajátos emlékei, hiszen felirataik és ábrázolásaik az elhunyt, vagy éppen a túlélő családtagjainak a halál utáni életről való elképzeléseit tükrözik. Közöttük is különösen izgalmasak számunkra azok a kőemlékek, amelyen csillagok, a Hold vagy a Nap képe jelenik meg. Bár ennek konkrét jelentéséről régtől fogva vitatkoznak a régészek és vallástörténészek, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy az égitestek az elhunyt lelkének otthont adó égi túlvilág képzete miatt kerülhettek a halott nyughelyét jelölő sírjelre.

E különleges, nem igazán gyakori leletcsoportból, kiállításunkban egy, feltehetően Carnuntumból (Deutsch Altenburg – Petronell, Ausztria) származó félbetört homokkő ...

Tovább Szólj hozzá

2019. már 11.

Brazíliai achátgeódák

írta: Savaria MHV Múzeum
Brazíliai achátgeódák

A kvarc az egyik leggyakoribb ásványunk. Kvarcból áll a puszták, a sivatagok, a tavak, s részben a tengerek homokja, a folyóágyak kavicsa és a homokkő is. Bármerre tekintünk környezetünkben, biztosan jelen van a kvarc. Ha máshol nem, a kvarcóránkban.

img_9045.jpg

A kvarc szilícium-dioxid, képlete SiO 2 . Ezt az egyszerű formulát azonban csak az 1860-as években sikerült megnyugtatóan tisztázni. A kvarcnak nemcsak a képlete, de a szerkezete is egyszerű: minden szilíciumatomot négy, tőle egyforma távolságban elhelyezkedő oxigénatom vesz körül. Vagyis minden szilíciumatom egy tetraéder közepén üldögél, amelynek minden csúcsán egy oxigénatom foglal helyet. Az így kialakuló szerkezet igen stabil, ezért nem véletlen, hogy a kvarc meglehetősen kemény.

...
Tovább Szólj hozzá

2019. már 04.

Túlélte a bombázást

írta: Savaria MHV Múzeum
Túlélte a bombázást

Puttófej a székesegyházból

74 éve, a második világháború végéhez közeledve, 1945. március 4-én az amerikai légierő súlyos bombatámadást hajtott végre Szombathely ellen. A várost és a szombathelyi püspökséget helyrehozhatatlan károk érték. 4471 lakóházból 3575 megsérült, elpusztult a városháza, találatot kapott a székesegyház és a püspöki palota is.

A szombathelyi székesegyház építését 1791-ben kezdték meg Melchior Hefele építész tervei alapján, az alapkövet augusztus 29-én tette le Szily János püspök. A szobrászati díszítések elkészítésére a püspök 1795-ben Philipp Jakob Prokopp szobrászművésszel kötött szerződést. Ebből kiindulva az ő műhelyének terméke lehet az az angyal- vagy puttószobor, amely az eredeti későbarokk ...

Tovább Szólj hozzá

2019. feb 25.

"A szelídség szobra"

írta: Savaria MHV Múzeum
"A szelídség szobra"

Ferenczy Béni: Ülő női akt 1943

Ferenczy Béni (Szentendre 1890 - Budapest 1967) művész családból származott, apja Ferenczy Károly festő, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége volt, ikertestvére Ferenczy Noémi kiemelkedő kárpitművész, a kortárs magyar gobelin megújítója, míg Valér bátyja elismert festőművész.

Ferenczy Béni 1890. június 18-án Szentendrén látta meg a napvilágot. 1907-től Nagybányán Iványi-Grünwald Bélánál és Réti Istvánnál, majd Firenzében, a Müncheni Akadémián és Párizsban tanult. 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság kulturális tevékenységében, majd annak bukás után Romániába, Csehszlovákiába, és Bécsbe volt kénytelen emigrálni. 1923-24-ben Berlinben élt. 1932-ben Moszkvába ment, 1935-től újra Bécsben és Budapesten ...

Tovább Szólj hozzá

2019. feb 11.

Üvegbe zárva

írta: Savaria MHV Múzeum
Üvegbe zárva

Türelemüveg Smidt Lajos gyűjteményéből

A türelemüveg a XVI. század óta ismert Európa nagy részén. Magyarországon a XVIII. századtól lett kedvelt dekorációja a parasztházaknak. A faragványokat egy palack belsejében – művészi módon és irreverzibilisen bezárva – helyezik el. A kiválasztott üveg olyan akadályt jelent az alkotónak, amelynek legyőzéséhez nagy ügyesség szükséges.

img_6683b.jpg

Dr. Smidt Lajos múzeumalapító, sebész főorvos ifjúkori gyűjtésének egyik darabja ez a Felvidékről származó türelemüveg. A szűknyakú üvegpalackban elhelyezett, fából készült türelemmunkát feltehetően az üreg belsejében állították és ragasztották össze apró elemekből, csipesz, fapálcika és drótkampó segítségével. A tárgy teste fúvott üvegből készült és dugóval ...

Tovább Szólj hozzá

2019. feb 05.

Az érem két oldala: Gothard és Daguerre

írta: Savaria MHV Múzeum
Az érem két oldala: Gothard és Daguerre

A "Bécsi Amatőr Fotográfusok Klubjának díja" érem

A kitüntető díjat Gothard Jenő kapta 1888-ban. Az érem előlapján Luis Jacques Mandé Daguerre-nek, a fotográfia atyjának arcképe látható születésének és halálának dátumával. A hátlapján olajággal keretezve Eugen v[on]. Gothard Hereny felirat olvasható, körben pedig magának a díjnak az elnevezése, Ehrenpreis des Club der Amateur-Photographen, Wien. Az élen olvasható a dátum, 1888.

gothard_erem.jpg

Az érmet Heinrich Jauner (1833-1912) készítette, aki az 1870-es évek eleje óta Bécsben bírósági gravírozóként dolgozott, és emléktárgyak gyártására specializálódott.

Két évtizeddel a fotográfia születése után, 1861-ben megalakult a Bécsi Fotográfiai Társaság. A társaságon belül – hogy speciális igényeiket kielégíthessék – az ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 29.

A lélek szövete

írta: Savaria MHV Múzeum
A lélek szövete

Polgár Rózsa: Psyché

Polgár Rózsa 1967-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán szövött kárpit és gobelin szakon. 1968-1970 között több európai országban megfordult tanulmányi úton. Pályafutása kezdetén selyemfestéssel, valamint színházi tervező munkával foglalkozott. A selyemfestés megtanította a drapériaábrázolás minden fortélyára, tapasztalatait később a gobelin műfajában alkalmazta. Első munkái közül a „Katonatakaró” című a legjelentősebb, mely egy II. világháborús, szürke katonatakarót tett meg a több rétegű emlékezés motívumának. A félig feltekert nemzeti színű sávval díszített takaró a golyó ütötte lyukkal, emléket állít a magyar katonáknak, polgári áldozatoknak, s egyben színével, egyszerűségével beszédes ...

Tovább Szólj hozzá