múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2021. feb 08.

Ókeresztény gyűrű az Iseumból

írta: Savaria MHV Múzeum
Ókeresztény gyűrű az Iseumból

Savaria Isis-szentélyének léte és a benne folyó kultuszélet a Kr.u. IV. század közepéig biztosan igazolható. Az épületegyüttest akkor felhagyták, majd a régészeti feltárások során tett megfigyelések alapján már ekkor megindult az épület módszeres lebontása. Helyenként az alapozások aljáig kitermelték a falak kőanyagát, a felszínen lévő maradványokat pedig elplanírozták. A lebontott szentély helyén kisebb sírcsoportokból álló temető létesült. A sírok egyike a Kr. u. 370-es évekre keltezhető.

Ebben az időszakban nemcsak a szentély, de Savaria déli külvárosa is jelentősen átalakult. Az Iseum szomszédságában álló épületeket is részben elbontották, és megfigyelhető volt a város déli temetőjének a városfal irányába ...

Tovább Szólj hozzá

2021. jan 29.

"Egyedül te vagy az enyém"

írta: Savaria MHV Múzeum
"Egyedül te vagy az enyém"

Pálinkásbutykosok a 18. századból

A butykosok szűk nyakú, hasas pálinkás edények, elszűkülő szájukon kis kiöntővel. Az elnevezés abból adódik, hogy a szűk nyakú edényből bugyogva, bugyborékolva ömlik ki a folyadék. A kifejezés 1669-ben jelent meg először írott forrásokban, eredetileg mázas korsót, cserépedényt jelölt. Az üvegből készült butykosok – mint a kiállított darabok – már nem korsó formájúak, hanem hasáb testű, kisebb méretű ivóedények.

img_20210107_114432.jpg

Az első ilyen típusú butykosokat a 17. század végén Erdélyben, a porumbáki üveghutában dolgozó német üvegesek készítették, a közeli szászlakta vidékek megrendelői kívánságára. A technika továbbélése a következő században is a német mestereknek volt köszönhető. A butykosok túlnyomórészt ...

Tovább Szólj hozzá

2021. jan 27.

Az Iseum központi szentélyépülete

írta: Savaria MHV Múzeum
Az Iseum központi szentélyépülete

Magyarország római kori épített öröksége nem igazán bővelkedik jól értelmezhető és jól rekonstruálható vallási építményekben, (építészetileg) „templom” néven nevezhetővel meg még kevésbé. Scarbantia, Savariai kapitóliumának nyilvánvalóan „igazi” templomai még ma is föld alatt, feltáratlanul szunnyadnak. Amiket ismerünk, azok jobbára inkább szakrális funkcióval felruházott „szobák”.

1_kep_hajnoczi.jpgA pódiumtemplom és környezetének képe Hajnóczi Gyula elképzelése szerint

Ezért is különleges Savaria Isis szentélye, amelynek 1955-ben megtalált és hamarosan fel is tárt maradványait már a kezdetekkor egy nagyobb szentély - jelesül egy Iseum - központi épületeként értelmezte az ásató Szentléleky Tihamér. A felismerésben ...

Tovább Szólj hozzá

2021. jan 22.

A Kultúrpalotáról a magyar kultúra napján

írta: Savaria MHV Múzeum
A Kultúrpalotáról a magyar kultúra napján

A Himnusz születése napjára

A múzeum a görög muszeion szóból származik, melynek a jelentése: a múzsák szent helye, szentélye, az emlékezés helye, a művészetek otthona. S valóban így van ez, a múzeumok a régi korok emlékeit, szellemi és tárgyi kulturális értékeit őrzik rendszerezett gyűjteményekben. Vasvármegyei Múzeum, Kultúrpalota, a Kultúra fellegvára elnevezésekkel illették az újságok az intézményt, mely ma a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum nevet viseli, és széleskörű intézményrendszerével őrzi, védi, feldolgozza, tanítja és láthatóvá teszi Vas megye értékeit az őskortól napjainkig.

hp_257_muz_megnyito_1908.jpg

A múzeum elődje az 1872-ben megalakult Vasmegyei Régészeti Egylet volt. „Mi egy, az egész megyében elágazó régészeti egyletet akarunk alakítani, ...

Tovább Szólj hozzá

kultúra napja Kultúrpalota Savaria Múzeum

2021. jan 12.

Hogyan lett a tejből vaj?

írta: Savaria MHV Múzeum
Hogyan lett a tejből vaj?

A vajköpülő

A tej az egész világon, kiváltképpen az állattartó népeknél az egyik legfontosabb hagyományos táplálék volt, és tulajdonképpen az mind a mai napig. „ A r é gi Eur ó pa nem volt tejjel-m é zzel foly ó K á na á n, de a tej (ak á r akart á k az emberek, ak á r nem!) szimb ó lum lett, a f ö ldh ö z, a k ö rnyezethez val ó tartoz á s k é pzet é vel t á rs í tott á k." - írta Hoffmann Tamás etnográfus. A kapitalista tömegtermelés (19–20. századok) előtti korokban ugyanis még a legszegényebb társadalmi csoportok is hozzáfértek a tejhez kontinensünkön. Évszázadokig a falusi és városi közösségek fogyasztották a tejes levesek különféle variációit szerte az óceáni partvidékektől a Baltikumig.

A különböző állatok (tehén, ...

Tovább Szólj hozzá

2021. jan 08.

Disznón lovagol és trombitát fúj

írta: Savaria MHV Múzeum
Disznón lovagol és trombitát fúj

Népies díszítést kapott a 200 éves habán korsó

A Smidt Múzeumban számos habán korsó található, melyek közül a képen látható 19. század eleji darab ismeretlen ajándékozótól került Smidt Lajos tulajdonába. Az ónfoglalat talpú, körte alakú korsó testén lombos fa és emeletes épület között disznón lovagló, trombitát fújó férfi látható. A lapos füle nyakából indul, gömbbillentéses ónfedele ehhez erősített.

korso2.jpg

A habánok vagy hutteriták Magyarországon letelepült közösségei a 16. század végétől foglalkoztak jellegzetesen fehér vagy kék ónmázas fajansz edények gyártásával, melyek a magyar népi kerámiát nemcsak újszerű formáikkal és díszítményeikkel gazdagították, de technikai újdonságaikkal is. A hutteriták a 16. század elején Svájcból kiűzött anabaptisták ...

Tovább Szólj hozzá

2021. jan 05.

A rézmetszés hazai virtuóza készítette a szombathelyi egyházmegye első térképét

írta: Savaria MHV Múzeum
A rézmetszés hazai virtuóza készítette a szombathelyi egyházmegye első térképét

2020 tavaszán ritka és értékes műtárgy, a szombathelyi egyházmegye első egyházi igazgatási térképe került vétel útján a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának gyűjteményébe. A térkép nemcsak történeti értéke miatt fontos számunkra, hanem azért is, mert szép emléke a rézmetszés művészetének.

szombathelyi_egyhazmegye_terkep_1807_a1.jpgKenedics József: DIÆCESIS SABARIENSIS per Inclytos Comitatus CASTRIFERREI et ZALADIENSEM extensa in XV DISTRICTUS divisa Sub Gubernio Illustrissimi et Reverdessimi Domini LEOPOLDI SOMOGY de Perlak Episcopi Sabariensis Præpositi SS. Salvatoris de Pápocz et Cath. Ecclesiæ Jaurinensis Canonici Anno M DCCC VII., M. 1:180 000, Pest, 1807 , rézmetszet, metsző: Karacs Ferenc, 102 x 66 cm, színezett, domborzat vonalkázott, jelmagyarázattal ellátott

...
Tovább Szólj hozzá

2020. dec 18.

Római kori katonai övcsat Savaria déli külvárosából

írta: Savaria MHV Múzeum
Római kori katonai övcsat Savaria déli külvárosából

Savaria alapításának katonai vonatkozásai régóta ismertek: a colonia területén kívánták letelepíteni a XV. Apollinaris legio kiszolgált katonáit.

A városban élt veteránok közül többet név szerint is ismerünk, és a sírfelirataik szövegében megemlített „deductus” -letelepített- jelző egyértelműen arra utal, hogy büszkék voltak a városalapításban betöltött szerepükre, és az abban való részvételükre. Ezeket a katonákat a földbirtokhoz juttatásuk mellett (missio agraria) egyértelműen az újonnan alapított város életének megszervezésével kapcsolatos feladattal telepítették le.

A szolgálati idejük végén leszerelt katonákon kívül a település „civil” mivolta miatt Savariában csak időszakos katonai jelenlétet ...

Tovább Szólj hozzá

2020. dec 01.

Hársbérlők

írta: Savaria MHV Múzeum
Hársbérlők

 Már itt voltak tavaly is, de előtte is, hiszen jóval korábban érkeztek hozzánk. A Mediterráneumban vagy Észak-Afrikában őshonos rovar a horvát tengerpartról és Délnyugat-Európából a 19. században is ismert volt, de csak az 1990-es években indult viharos terjedésnek. Első példányait nálunk 1995-ben fedezték fel a Dunántúlon, azóta rohamléptekben meghódította az országot. Gyors terjeszkedésében minden bizonnyal közrejátszik az éghajlatváltozás, de szerepet kaphat a rovar nagyfokú alkalmazkodóképessége is. Ha nyitott szemmel járunk-kelünk, Szombathely parkjaiban is találkozhatunk a hársbodobáccsal (Oxycarenus lavaterae) , mert róla van szó.

harsbodobacs_dscn1999.jpg

Áttelelő telepei, néha több tízezer rovar jobbára a hársfák kérgének repedéseiben, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. nov 26.

Téli „madármenza” a múzeum parkjában

írta: Savaria MHV Múzeum
Téli „madármenza” a múzeum parkjában

A tél közeledtével hazánk madarainak egy része nem vonul a melegebb déli tájakra, hogy ott vészeljék át a hideg évszakot. Ők az állandó madaraink, például a zöldike, erdei pinty, tengelic, széncinege, kék cinege, vörösbegy, csuszka. Hozzájuk csatlakoznak a zordabb téli klímájú északi területekről érkező fenyőpinty, csíz, csonttollú vagy fenyőrigó-csapatok, mivel számukra Magyarország már megfelelő telelőterületet jelent.

dscn0244.JPG

Egyetlen etető kihelyezésével és annak rendszeres feltöltésével akár tucatnyi madárfaj áttelelését könnyíthetjük meg! A hangsúly a rendszerességen van! Mivel ezek a kistestű – némelyik csupán 5-10 g testtömegű – madarak számítanak a már megszokott madáretető „kínálatára”. Túlélésük ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása