Magyarország orvosainak és természetvizsgálóinak 21. alkalommal megrendezett gyűlését ma mindenki úgy ismeri, mint amikor a hazai nyilvánosság előtt először mutatta be Kunc Adolf gimnáziumi igazgató a Gothárd-fivérekkel közösen a telefonálás technikai csodáját. Az 1880-ban lezajlott tudományos napokra szokás még mint a híres Foucault-inga-kísérletre is emlékezni, amellyel dr. Szabó Imre (szombathelyi püspök, hittudós) a szabad kutatás eszméjét megpendítő, tudománypártoló és a vándorgyűlésen elnöklő tevékenysége nélkül aligha bizonyította volna be dr. Kunc a Székesegyház kupolájába felfüggesztett inga kilengéseinek segítségével a Föld forgását.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXI. vándorgyűlésének ...

A Gothard fivérek egyiptomi gyűjteményének különleges darabja egy alig 20 cm hosszú krokodilmúmia. Mérete arról árulkodik, hogy a krokodilt még bébi korában balzsamozták be. A krokodil fején még ma is látható a mumifikáláshoz használt vászon maradványa, a test többi részéről már lefejtették.

Bébikrokodil múmiája az Iseum Savariense kiállításában

Az egyiptomi vallásosságban fontos szerepet kaptak a szent állatok, melyeket nem csak életükben, de haláluk után is hódolat övezett. A templomkörzetben élő állatok egy részét az isten megtestesüléseként tisztelték és istenhez méltó temetésben részesítették. A Ptolemaios-korban azonban egyre nagyobb számban készültek különböző fajokhoz tartozó állatmúmiák. A ...

Hübner Aranka: Eső, 1974
91 x 286 cm
Kézifestett, hernyóselyem. Világosabb és sötétebb zöld foltokból kialakított, festészeti hatást keltő finom kompozíció. A selyemkép fakeretre feszített.

Hübner Aranka (1931-2019) 1954-ben nyomott anyag tervezőként a „Prizma 13” csoport tagja volt. A magyar textil nagy generációjához tartozik, amelynek képviselői az 1960-as, '70-es évek fordulóján a műfaj határain túlmutató eredményeket értek el. Indulása időszakában hernyóselyem kárpitokat készített. Munkáit a megfoghatatlan realitás és líra, álomszerű hangulat és dekoratív szépség jellemezte. Alkotásai nem festett képek, hanem a monotípia segítségével a festett kép tolmácsai, az esetlegesség kiszámíthatatlan bájával, de a ...

A Smidt Múzeum gazdag könyvgyűjteményének különlegesebb darabjai közé tartozik egy 1657-ben nyomtatott orosz evangélium, melyet dr. Smidt Lajos múzeumalapító még második világháborús oroszországi szolgálata idején gyűjtött Kurszkban.

Az orosz könyvnyomtatás a XVI. században, a Moszkvai Nagyfejedelemségben vette kezdetét. Hogy ki volt az első nyomdász, és mikor kezdte meg működését, nem ismert. Az első nyomdász, aki bizonyíthatóan megfordult Moszkvában, a lübecki Bartholomeus Ghotan volt, őt azonban eretnekség miatt vízbe fojtották, és munkásságáról sem tudunk semmit. Ezt követően Rettegett Iván egyik 1556-os levelében tesz említést a „nyomtatott könyvek mesteré”-ről, nevét és munkáit azonban szintén nem ismerjük.

Az emberiség történelme során – materiális nézőpontból tekintve – az egyik legnagyobb változás a termelőgazdálkodás, azaz a növénytermesztés és az állattenyésztés kialakulásához kötődik. Ezen komplex folyamatot korábban újkőkori forradalom nak nevezték, de ma – abból kiindulva, hogy nem néhány év vagy évtized, hanem hosszú évszázadok alatt ment végbe – a kutatás inkább neolitizáció ról beszél. A természetben fellelhető javak egyszerű felhasználásáról a közvetlen környezet markáns befolyásolására, manipulálására való átállás nagymértékben módosította az emberiség gondolkodásmódját, világlátását, életmódját és anyagi kultúráját is.

Az élelmiszerek megtermelésének, a növénytermesztésnek, az ...

Schrammel Imre Duna című alkotása a Drapériás figurák-sorozat egyik legszebb, leglíraibb darabja. 1988-ban készült kőcserép munka. Dráma, szenvedély, érzékiség együtt tör elő a gótikus madonnára emlékeztető, elnyúló, szenvedő alakból. A drapéria-ritmus sodró, áradó, vízszintes hullámzássá változik allegorikus alakjában, amely a fekvő folyó-asszony, a természet-madonna, a vízanya jelentést hordozza. Alakján, komponálásán túl felülete, a homokszemcsés textúra is fokozza az érzéki hatást: a borzongó emberi bőrt, kenyérgyürkét, odúsebes fatörzset, félelmetes, magával sodró, sejtelmes vízörvényt idéz. Ikonikus alakjának és címválasztásának révén magyar történelmünkre, a nemzet sorsára való utalásként is ...

125 éve, 1896. július 20-án gyűjtötte be a réti kardvirág e példányát Piers Vilmos (1838 Tarnopol – 1920 Kőszeg) hivatásos katona (őrnagy), botanikus, a kőszegi Katonai Alreáliskola (= „Iskola a határon”) természetrajz-tanára az akkor még Magyarországhoz tartozó Magas-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Lomnic alatt, szántók között („inter segetes”). Piers Vas megye legtermékenyebb tudományos növénygyűjtője volt. Több mint tizenhétezer tételes herbáriuma halála után a Pannonhalmi Apátságba, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolára, végül 1980-ban a Savaria Múzeum – napjainkra már több mint százezer tételes – herbáriumába került, amely hazánkban a harmadik legnagyobb ilyen (tudományos növény-) gyűjtemény.

A 125 ...

Szombathely és Joskar-Ola testvérvárosi kapcsolatának köszönhetően a 2000-es évek elejétől Pődör Miklós 90 000 ha vadászterületet tudott bérelni Mariföldön, ahová rendszeresen szervezett vadásztúrákat, és maga is gyarapította onnan a gyűjteményét trófeákkal. A fő vad a siketfajd (Tetrao urogallus) és a nyírfajd (Lyrurus tetrix) volt, de apró termetű rokonuk, a császármadár is szép számmal költött a területen, és ahogy az itt látható példány is bizonyítja, terítékre is került belőle.

A faj hazánkban megritkult, félmillió forint természetvédelmi értékkel fokozottan védett, de a Nyugati-Alpoktól Japánig húzódó óriási elterjedési területének skandináv és orosz részén napjainkban is gyakori, és jelentős ...

A savariai Isis-szentély főhomlokzatának leginkább ismert eleme a kutya hátán ülő Isis istennő domborműve.

Isis istennő alakja a savariai szentély főhomlokzatán 

A lelet az Iseum 1955. októberi megtalálásakor, az elsők között látott napvilágot. A rajta látható istennőalak pedig egyértelművé tette a lelet és egyben az egykori épület értelmezését.  

A dombormű számtalan régészeti és művészettörténeti problémát vet fel, ezek közül számunkra a legérdekesebb: miért is ül a hosszú ruhás, kezében egy fura csörgőt tartó nőalak egy kutya hátán? Ha „direktben”, tehát látvány szinten próbálnánk megfejteni a képtípus titkát, hamar zátonyra futna kísérletünk. Nyilvánvaló – a képi üzenet csak az ókori ...

Johann Wolfgang Goethe: Májusi dal
A nagy természet / Miként ragyog. / A nap mi fényt vet! / Mily illatok! / Föld, ág rakodtan / Szines virággal, / Minden bokorban / Ezer madárdal. / Ezer kiáltás / Visszhangra vár: / „Ó, föld, ó áldás, / Ó, napsugár!”
(a 114 éve e héten született Dsida Jenő fordítása)

Mezei szegfű (Dianthus deltoides) (fénykép: Balogh Lajos)

A „nagy természetre” vonatkozó jeles világnapok egyik legnemesbike évente május 22-én Az élővilág sokféleségének nemzetközi napja , másnéven A biodiverzitás védelmének világnapja , mivel 1992-ben e napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) a kenyai Nairobiban tartott konferenciáján. E jeles nap a Földanya (Gaia) ...