A római emberek mindennapi vallásos tevékenysége nem templomokban, hanem otthon, a lakóépületek házi szentélyeiben zajlott. A családfő (pater familias) itt mutatta be szokásos áldozatát az isteneknek, amellyel a család boldogulását, a ház és a birtok biztonságát kívánta biztosítani. A házi szentélyek – larariumok – nagy számban megmaradt istenszobrai között különleges helyet foglal el a Veszprém megyei Nagydém határában 1906-ban talált leletegyüttes, amelynek szobrai és egyéb bronztárgyai egykor egy előkelő, feltehetően lovagi rangú birtokos tulajdonában voltak. Az értékes leletegyüttes sajnos közelről sem mondható teljesnek, mivel a tárgyak egy részét már a megtaláláskor széthordták, és később nem sikerült az ...

Németh Márton emlékére

A Vasi Skanzen népi építményeit beágyazó élőkörnyezetet Beythe István Etnobotanikai Kertnek, röviden Beythe-kertnek hívjuk. A névadó Beythe István (1532–1612) protestáns prédikátor a 16. század végén Batthyány Boldizsár (1537–1590) németújvári főúrral együtt Carolus Clusius (1526–1609) világhírű németalföldi tudós magyar munkatársa volt, aki Pannónia növényvilágának első tudományos feltárója, magyar barátaival a népi növény- és gombanevek összegyűjtője.

A 450 éves pécsi szőlő

Az ő korukban, a – hazánk középső részét uraló – török időkben ültethették a Pécs történelmi belvárosában, a Papnövelde utca egy több száz éves házának udvarában élő ...

Nagy János emlékére              

A Hévízi-tó közel 4,5 hektárnyi kiterjedésével Európa legnagyobb gyógyhatású meleg vizű tava. A tóra az első, tutajokra rögzített fürdőházat a keszthelyi Georgikont alapító Festetics György építette 1772-ben.

Az 1860-as években Hencz Antal keszthelyi építész mérte fel a tavat, és 43 méter mélynek jelölte. Jordán Károly 1907-ben a meder térképezése közben megsejtette, hogy a tó mélye forrásbarlangokat rejt. 1908-ban a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság búvárja 22 méter mélyre merült, és a függőlegesen leszakadó, sziklás mederfal oldalában repedéseket, üregeket talált, amelyekből víz tört elő.

Az Amphora búvárai a bejárati folyosóban (Ember Sándor ...

A Smidt Múzeum számos különleges tárggyal és irattal rendelkezik, melyek közül azonban különösen értékesek az aradi vértanúk bitófájának darabjai. Knezić Károly, Lahner György, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich János és gróf Vécsey Károly bitófáinak darabjait 1941-ben kapta ajándékba Smidt Lajos Doma Dánielnétól (született Hollendonner Erzsébet), az azokat azonosító Hollendonner Ferenc húgától.

Az aradi vértanúk kivégzésének helyét sokáig nem sikerült megállapítani. 1932 májusában azonban a Maros áradása következtében megrongálódtak a töltések és azok helyreállításakor egy csontvázra bukkantak. Erről hamar kiderült, hogy az egyik vértanú maradványa, mely után már sikerült rálelni a sírokra és a ...

60 évvel ezelőtt, 1960 szeptemberében ért véget a római olimpia. Ennek apropóján mutatjuk be a Smidt Múzeum gyűjteményét képező, az esemény kapcsán készült gyufásdoboz-sorozatot.

Magyarországon az 1950-es évek végén évente 450 millió doboz gyufa került forgalomba. Ebben az időszakban hatalmas népszerűségnek örvendett a gyufacímke-gyűjtési láz, ami a gyufásdobozok külalakjában is változást hozott. Azelőtt évekig 2-3 féle címkével borították a gyufaskatulyákat, 1960 környékére viszont már számos különböző címkével készültek. Gyárak, vállalatok rendeltek gyufáscímkéket tízmilliós nagyságrendben, termékeik népszerűsítésére, aktuális események megörökítésére. A címkéken szereplő rajzok változatos ...

Az Iseum Savariense „Tér-Kép”című időszaki kiállításában központi helyen található a Szombathely, Paragvári út 77. sz. alatt előkerült 38. sz. urnasír rekonstrukciója. A téglákból megépített sír amellett, hogy a leggazdagabb volt a területen 2006-ban feltárt 120 sír között (ásatásvezető: Kiss Péter), igen jól tükrözi a kora római kor hamvasztásos temetkezésének rítusát.

A Szombathely, Paragvári út 77. sz. alatt előkerült sír ásatási fotója (Fotó: Kiss P.)

A császárkor kezdetén a halotthamvasztás volt elterjedt, koporsós temetkezés lényegesen kevesebb volt. Mivel a törvények kimondták, hogy „a városban halottat égetni és temetkezni tilos”, ezért a temetők a településeken kívül, legtöbbször a kivezető ...

Virtuális látogatásra invitáljuk Szent Márton városába!

Folytassuk sétánkat, lépjünk beljebb és ismerjük meg a Szent Márton-templom szentélyét és az itt található Szent Márton-kápolnát!

A templom északi oldalán álló kis Szent Márton-kápolna a legenda szerint annak a szobának a helyén áll, ahol édesanyja életet adott Szent Mártonnak. A kápolna alatt valóban húzódik egy régi falszakasz, ám ez egy római sírépítmény fala is lehet. A hely nevezetességét hirdeti a középkor óta mindig újrafestett felirat is, amelyet a legutóbbi helyreállítás során találtak meg a kutatók. Alatta egy a 17. század közepén festett kép függ, amely Szent Márton életének talán leghíresebb jelenetét ábrázolja, amely az amiens-i ...

Az uralkodói reprezentáció egyik különleges csoportját alkotják az uralkodóház (azon belül is elsősorban magához az uralkodó) életéhez kapcsolódó numizmatikai tárgyak. A nagy számban kibocsájtott érmek, zsetonok és pénzek jelentős propagandaértékkel bírtak, hiszen azok eljutottak a társadalom valamennyi rétegéhez, így erősítve az uralkodó legitimációját. Éppen ezért ezek nemcsak jelentéstartalmukban és használati céljukban, de megjelenésükben is jelentősen eltértek a forgalmi pénzektől.

Az uralkodói emlékérmek legfontosabb és legelterjedtebb csoportja a koronázáshoz kötődő érmek, melyeknek két típusa különböztethető meg: az egyik magára az eseményre készült, és általában a koronázási ceremónia egyes mozzanatait ...

A pápák által szétosztott Agnus Dei-ek olyan kör alakú vagy ovális, domborított viaszlapok, amelyek a húsvéti gyertya viaszából és a szent krizmából készülnek.

A Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményében található viasz Agnus Dei a datálása alapján 1714-ben készült. A hagyomány szerint a pápa a felszentelését követő Fehér vasárnapon – majd ezt követően minden hét esztendőben – készítette, áldotta meg és osztotta szét a húsvéti gyertya maradékából készülő viasz-medaliont.

Kelemen pápát 1700. november 23-án választották pápává, ez az általa készített harmadik viasz Agnus Dei volt. A viaszmedálban a készítés éve mellett a pápa nevét, valamint pápai címeré is megjelenítették az Isten Báránya ábrázolás ...

A légyhajtó – vagy más néven pásztorlegyező – tipikus pásztorfaragás. Az állatok körül gyülekező legyek elhajtására szolgált. Használata a Nyugat-Dunántúl pásztortársadalmára jellemző.
Nemcsak a legelőn vagy az istállók körül használták, a házba is bekerült. A 20. század elején a mestergerendán lógott. Szükség esetén onnan leakasztva használták. Később szobadísz lett, a Vasi Hegyhát falvaiban a tükör keretére akasztották.

Egy darab természetes faágból, jellemzően kecskerágóból kifaragott eszköz.
Az ág kérgét letisztították, aztán a felületén körbe-körbe haladva éles késsel vékony sziácsszalagokat hasítottak belőle. Hogy a felhasított szalagok egyenletesek legyenek, a mai hámozókhoz hasonló ...