„Ötven éve tört ki a forradalom. Látom még a feldúlt Üllői úton a földön fekvő halottakat. Emlékük beleivódott az utcák köveibe, a környező házak falaiba … Emlékeimből soha nem tudtam kitörölni a forradalom képeit …” [1]

Schrammel Imre az 1956-os forradalom idején átélt traumáit több művében megidézi, ezek közül az 50. évfordulóra készült el az Elmúlás sorozat. A 17 reliefből álló sorozat a földbe visszatérő, elporladó testek különböző stációit tárja elénk – a Corpus tól, amelynél a test kevésbé roncsolt, a föld szinte homogén felületébe simul, a Feltámadunk?- ig, ahol a repedezett földbe szinte beleporladó, attól alig elkülöníthető erősen bomló maradványok láthatóak.

A sorozat két tagja ...

A Savaria Múzeum történettudományi gyűjteményében őrzött tarsoly anyaga piros szattyánbőr, skarlátvörös posztóval kombinálva, rajta arany és ezüstszállal hímzett díszítés. A piros tarsoly fedelének középen csücsköstalpú pajzsba helyezett Erdődy-címer látható. A tarsoly feltűnő szépsége, rendkívül igényes kidolgozása, a művészi munka, a sűrű arany-ezüst szálas paszománt a szélén, a pajzs, a sas, az oroszlánok aprólékos megformázása azt valószínűsíti, hogy a reprezentatív szerep fontosabb volt, mint a katonai. A 19. század elején és közepén a főnemesi családoknál megjelentek a pazar díszítésű tarsolyok a családnak, mint alkalmazónak a címerével, és a legbelsőbb szolgaszemélyzet, a hajdú magyaros díszruhája ...

201 éve született és 131 éve halt meg gróf Andrássy Károly és Szapáry Etelka fia, valamint id. Andrássy Gyula testvére, a vasgyárosként, politikusként, utazóként, vadászként, műgyűjtőként, karikatúrarajzolóként és autodidakta festőművészként is ismert csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Manó.

A Smidt Múzeum biedermeier termében látható Sterio Károly (1821-1862) festőművész berendezett műterme több akvarelljével és olajfestményével együtt, amelyek között Andrássy Manóról készült portréja is megtalálható. A 19. század derekán készült vízfestmény ifjúkorában ábrázolja a grófot.

Sterionak azonban nem ez az egyetlen olyan festménye, amelyen Andrássy Manó szerepel, ugyanis a betléri ...

A szombathelyi Savaria Múzeum népikerámia-gyűjteményének jelentős és értékes darabjait alkotják azok a 19–20. századi eredeti falusi tárgyféleségek, amelyek egykor az Őrség vidékének falusi közösségeiben voltak használatosak, illetve a nyugati magyar nyelvterület periférikus parasztfazekas („gerencsér”) központjaiban (pl. Magyarszombatfán, Gödörházán, Veleméren) készültek. A különféle népi kerámiaféleségek múzeumi gyűjteménybe bekerülését az ipari-technológiai fejlődés miatt kihalóban lévő, de még élő paraszti gazdálkodó életformát dokumentálni igyekvő, és azzal összefüggésben egyes kiválasztott, eredeti használati tárgyakat is megőrizni kívánó, jellemzően 20. századi néprajzi tudományos érdeklődés és ...

Kecskés Ágnes gobelinművész a trianoni békebárddal kettészelt Komáromban született, és ott nőtt fel. Kecskés Ágnes igazi lokálpatrióta a szó legnemesebb értelmében. Erről több munkája is tanúskodik. Azzal viszont nem sokan vannak tisztában, hogy eredetileg festőnek készült, ezért is ment a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba tanulni. Elvégzése után többször felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, sajnos eredménytelenül, mert akkor, hogy valaki bejusson oda, nem csak tehetség kellett. A  származása pedig kiváltképpen hátránynak bizonyult. Így hát munkát vállalt a Kispesti textilgyár műtermében, ahol textiltervező volt három évig. És milyen kiszámíthatatlan az élet, pontosan ott kötelezték a továbbtanulásra, és ...

A húsz évvel ezelőtt, 2002. március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park hazánk tizedik, legfiatalabb nemzeti parkja. Az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét magába foglaló, politikai okokból korábban periférián kezelt térség csodálatos természeti környezetet óvott meg az utókornak. A globális változásokat azonban itt sem lehetett megfékezni, így a címerében megjelenő siketfajd ‒ amely az 1880-as évektől 1960-as évekig kisszámú, de rendszeres fészkelő madara volt a Soproni-hegységnek, a Kőszegi-hegységnek, az Őrségnek és a Vendvidéknek ‒ kipusztult.

Tanulságos e madár története. Valaha Európa összefüggő rengetegeiben szinte mindenhol előfordultak siketfajdok. Az élőhelyeinek ...

Ősi törekvése az embernek, hogy a körülötte levő világot szebbé, meghittebbé és komfortosabbá tegye. A textil az, amely az embert élete első percétől az utolsóig végigkíséri, legyen az ruha, ágya megvetésére szolgáló szövet vagy a lakóhelyének otthonosabbá tételéhez használt lakástextil, falikárpit.

Kőszegi Anna Máriát gyermekkorától érdekelte a művészet, a divattervezés és a festészet. A kárpitszövéssel csak fiatal éveiben találkozott, de ez a találkozás katartikus élmény volt, ami egy életre a szövés felé irányította. Szenvedélyévé, szerelmévé vált ez a művészi kifejezésmód.

Munkáiban – saját bevallása szerint – a téma mindig maga az ember és a világ, amiben él.  Az emberi érzések érdeklik: a ...

A „római” otthonok elengedhetetlen tartozékai a ház szentélyei, ahol az egy háztartásban élők (tehát a rabszolgák is) együtt imádkozhatnak a szűken vett család jólétéért, gazdagságáért. Ezeket a larariumokat a ház központi részében, de mindenképpen valamilyen tágas közösségi térben állították fel (olykor csupán falmélyedés, vagy festett fülke formájában).

Pompei, Vetutius Placidus „falodája” – larokkal

Ezen szentélyek legközismertebb „lakói” a larok (vagy latinosan lares). Az ifjúként, tunikában és babérkoszorúval a fején ábrázolt figurák kezükben általában bőségszarut és kis áldozótálat tartanak, várva a felajánlásokat.
Az archaikus felfogás szerint a családfő, a pater familias feladatai közé ...

A „Reneszánsz nő” egy csodálatos, nagyméretű, Schrammel Imre által tervezett, herendi porcelánszobor, a „karneváli figurák” korszakból. 2ooo-ben készült, festője Fischer Elemérné. Herend karneváli figuratípusának kitalálója, megálmodója és kivitelezője Schrammel Imre, aki az 1996-2006 közötti korszakban a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti tanácsadójaként működött. 1990 után a manufaktúra dolgozói (mintegy 1600 fő)  megvásárolták a gyár részvényeit, megelőzve annak külföldi kézre kerülését és a nemzeti tradíció vesztét. A tudásvagyon azonban önmagában nem volt elég a világpiaci jelenléthez, és a reklám is megfizethetetlen volt ebben a viszonylatban. A probléma megoldásául Schrammel Imre - mint az igazgatói ...

A buzogány régi magyar fegyver, melynek használatáról az első adat a 13. századból származik, és alighanem az ekkor letelepült kunok honosították meg. Erre utal a szó török eredete is (boszgán, buszgán = zúzó). Nyugat-Európában a 14. század folyamán kezd elterjedni a fegyver, melynek számos típusa alakult ki a középkor folyamán. Így főbb típusai közé tartozik a tollasbuzogány, a láncos buzogány, a csatacsép, valamint a 16. században török hatásra kialakult gerezdes buzogány.

A buzogány a 17. századra fokozatosan elvesztette fegyver funkcióját és egyre inkább méltóságjelvénnyé vált. Ilyen méltóságbuzogánynak számít Bezerédj Imre kuruc brigadéros hadnagyi buzogánya, mely típusát tekintve a gerezdes buzogányok közé ...