125 éve, 1896. július 20-án gyűjtötte be a réti kardvirág e példányát Piers Vilmos (1838 Tarnopol – 1920 Kőszeg) hivatásos katona (őrnagy), botanikus, a kőszegi Katonai Alreáliskola (= „Iskola a határon”) természetrajz-tanára az akkor még Magyarországhoz tartozó Magas-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Lomnic alatt, szántók között („inter segetes”). Piers Vas megye legtermékenyebb tudományos növénygyűjtője volt. Több mint tizenhétezer tételes herbáriuma halála után a Pannonhalmi Apátságba, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolára, végül 1980-ban a Savaria Múzeum – napjainkra már több mint százezer tételes – herbáriumába került, amely hazánkban a harmadik legnagyobb ilyen (tudományos növény-) gyűjtemény.

A 125 ...

Szombathely és Joskar-Ola testvérvárosi kapcsolatának köszönhetően a 2000-es évek elejétől Pődör Miklós 90 000 ha vadászterületet tudott bérelni Mariföldön, ahová rendszeresen szervezett vadásztúrákat, és maga is gyarapította onnan a gyűjteményét trófeákkal. A fő vad a siketfajd (Tetrao urogallus) és a nyírfajd (Lyrurus tetrix) volt, de apró termetű rokonuk, a császármadár is szép számmal költött a területen, és ahogy az itt látható példány is bizonyítja, terítékre is került belőle.

A faj hazánkban megritkult, félmillió forint természetvédelmi értékkel fokozottan védett, de a Nyugati-Alpoktól Japánig húzódó óriási elterjedési területének skandináv és orosz részén napjainkban is gyakori, és jelentős ...

A savariai Isis-szentély főhomlokzatának leginkább ismert eleme a kutya hátán ülő Isis istennő domborműve.

Isis istennő alakja a savariai szentély főhomlokzatán 

A lelet az Iseum 1955. októberi megtalálásakor, az elsők között látott napvilágot. A rajta látható istennőalak pedig egyértelművé tette a lelet és egyben az egykori épület értelmezését.  

A dombormű számtalan régészeti és művészettörténeti problémát vet fel, ezek közül számunkra a legérdekesebb: miért is ül a hosszú ruhás, kezében egy fura csörgőt tartó nőalak egy kutya hátán? Ha „direktben”, tehát látvány szinten próbálnánk megfejteni a képtípus titkát, hamar zátonyra futna kísérletünk. Nyilvánvaló – a képi üzenet csak az ókori ...

Johann Wolfgang Goethe: Májusi dal
A nagy természet / Miként ragyog. / A nap mi fényt vet! / Mily illatok! / Föld, ág rakodtan / Szines virággal, / Minden bokorban / Ezer madárdal. / Ezer kiáltás / Visszhangra vár: / „Ó, föld, ó áldás, / Ó, napsugár!”
(a 114 éve e héten született Dsida Jenő fordítása)

Mezei szegfű (Dianthus deltoides) (fénykép: Balogh Lajos)

A „nagy természetre” vonatkozó jeles világnapok egyik legnemesbike évente május 22-én Az élővilág sokféleségének nemzetközi napja , másnéven A biodiverzitás védelmének világnapja , mivel 1992-ben e napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) a kenyai Nairobiban tartott konferenciáján. E jeles nap a Földanya (Gaia) ...

A Savaria Múzeum Éremgyűjteményének egyik érdekes darabja az a több mint 150 éves emlékérem, amely az 1851. évi londoni világkiállítás alkalmából készült. A 30 mm átmérőjű előlap a vásár helyszíneként szolgáló Kristálypalotát örökíti meg, bemutatva a kiállítás fő közreműködőit (ötletgazda, pártfogó Albert herceg, tervező J. Paxton, kivitelező Fox, Henderson & Co.). Az ónból készült érmén az épület ábrázolásán túl, a hátlapon felsorolták a főbb építészeti anyagokat (vas és üveg), valamint a meghatározó méreteket is (563,27 méter hosszú; 138,9 méter széles; a tető 20,11 méter magas; a kereszthajó magassága 32,9 méter; az üveggel borított felület 83.000 négyzetméter; 8044,2 négyzetméter területen ...

200 éve, 1821. május 5-én halt meg Bonaparte Napóleon francia császár, a történelem egyik legnagyobb hadvezére, a polgári Franciaország megteremtője. A jeles évforduló alkalmából a Smidt Múzeum gyűjteményében található Napóleon szobor kapcsán emlékezünk alakjára és a francia divatot átformáló tevékenységére .

Napoleone di Buonaparte néven látta meg a napvilágot 1769. augusztus 15-én a Korzika szigetén található Ajaccióban, egy olasz származású kisnemesi családban. A francia forradalom tisztjéből 1799-ben lett első konzul, majd a Francia Birodalom császára I. Napóleon néven először 1804 és 1814 között, majd 1815 márciusa és júniusa között száz nap erejéig.

Másfél évtized alatt teljesen átalakította ...

                                                                                                     Kósa Géza emlékére

Több mint fél évszázada, 1970. április 22-én Denis Hayes (1944–) amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított bolygónk védelmében. Azóta a környezetkímélő energiaforrások világhírű szakértőjévé vált. Már a kezdetekkor több mint 25 millió amerikai állt mellé, később pedig az egész Földre kiterjedt a mozgalom, több ezer szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy különböző eseményekkel hívják fel a figyelmet a természet- és környezetvédelem létfontosságára. 1990-ben vált világmozgalommá, a Föld Napja Alapítvány jóvoltából hazánkban is ettől ...

A Keszthely – városi temetőből előkerült kosaras függő a múzeum régészeti gyűjteményének több szempontból is érdekes darabja.

Ez az ékszerfajta a Keszthely-környéki népvándorlás kori temetők egyik jellemző lelettípusa. Az öntött, kiszélesedő részén filigrándróttal és granulációval díszített karikához vékony bronzhuzalokból hajlított, kettőskónikus alakú, első részén zárt, hátranéző részén áttört mintázatú kosár csatlakozik, melyet eredetileg vékony dróttal erősítettek a karikához. A kosár végét valószínűleg üveg- vagy kőberakás zárta le.

Mind az ékszer formája, mind a készítéstechnika a késő antik-mediterrán világból eredeztethető. A Kárpát-medencébe Bizáncból került; az avarok által ...

127 évvel ezelőtt, 1894. április 1-jén kísérték utolsó útjára Kossuth Lajost, a 19. század egyik legjelentősebb magyar államférfiját. Az eseményről emléket őriz a Smidt Múzeum.

„Meghalt. Kossuth Lajos meghalt. Mert mindnyájunknak el kell menni. Hogy Kossuth Lajos élt – ez megmond mindent. Most meghalt – nem tudunk mondani semmit. Csak sirunk, zokogunk…” – tájékoztatta olvasóit 1894. március 21-i számának címlapján az előző nap este 11 órakor Torinóban bekövetkezett tragikus eseményről a Pesti Napló. A magyar közvéleményt nem érte váratlanul a hír, hiszen napok óta szinte kizárólag az egykori kormányzó állapotával foglalkozott a sajtó. A 92. életévében járó Kossuth 1894 januárjában betegedett meg, és márciusban ...

                                                                                 Horváth Ernő és Tallós Pál emlékére

„Levédia és Etelköz füves sztyeppjein vándorolt eleink ősi ismerősei a pusztai kökörcsin nek. Még szürke mozdulatlanságba dermedt az erdei tisztások, homoki legelők és a száraz lejtők gyepszőnyege, amikor bundácskáikba burkolózva, lila virágkelyheikkel beharangozzák ( pulso-are = lüktetni, harangozni) a kökörcsinek a tavasz érkezését. … Művelődéstörténeti érdekesség, hogy a kökörcsinben a kék színt jelentő kök szó rejtőzik. Népünk tehát ennek az Eurázsia belsejében élő és elterjedt növénynek ismeretét a török népekkel való első találkozás idejéből hozta ...