Horváth Ernő és Tallós Pál emlékére

„Levédia és Etelköz füves sztyeppjein vándorolt eleink ősi ismerősei a pusztai kökörcsin nek. Még szürke mozdulatlanságba dermedt az erdei tisztások, homoki legelők és a száraz lejtők gyepszőnyege, amikor bundácskáikba burkolózva, lila virágkelyheikkel beharangozzák ( pulso-are = lüktetni, harangozni) a kökörcsinek a tavasz érkezését. … Művelődéstörténeti érdekesség, hogy a kökörcsinben a kék színt jelentő kök szó rejtőzik. Népünk tehát ennek az Eurázsia belsejében élő és elterjedt növénynek ismeretét a török népekkel való első találkozás idejéből hozta ...

Dr. Smidt Lajos főorvos gyűjtőszenvedélye már kisgyermekkorában kialakult. Első tárgyait alig nyolc évesen kapta: gyufás skatulyákat, ásványokat, csigákat, pénzérméket. A gyermek Smidt Lajos egyik legértékesebb kincse azonban egy díszes, 1848-as címeres emlékpohár volt „Éljen a Haza” felirattal, melyet egyik rokona ajándékozott neki.  Az első emlékpoharat még számos másik követte, mely gyűjtemény a Smidt Múzeum Biedermeier-termében egy önálló vitrint is kapott.

A szabadságharc bukását követően a magyar társadalom számos otthonában jelentek meg a különböző, díszes kivitelű emlékpoharak, söröskorsók és vázák, melyek a 19. század végéig fontos szerepet töltöttek be a magyar üveggyártásban is. Nagy részük ...

A névnek, Petőfi Sándornak soha meg nem szűnő varázsa van. Elolvassuk, meghallgatjuk, megnézzük, ami hozzá kapcsolódik. Mindnyájan tudunk róla valamit, őrizzük emlékeinkben, példaként állítjuk, mesélünk róla. A Petőfi iránti szeretet, büszkeség fontos része társadalmi és kulturális szocializációnknak. Az életéről, költészetéről napjainkban is folyó kutatásokat világszerte figyelemmel kísérik.

Versei az 1840-es évek elején jelentek meg először nyomtatásban, s évről évre gyarapodott a Petőfi-kultusz életrajzi, életműi kiadásokkal.

Ferenczi Zoltán Petőfi életrajza című munkáját a Kisfaludy-Társaság 1888-ra hirdetett pályázatára küldte be: „Kivántatik Petőfi Sándor életrajza, fő tekintettel nem annyira ...

A portré, az istenek és emberek képmásának megjelenítése, mindig kiemelt szerepet játszott a római szobrászatban. A megjelenítés eszköztára, az alkalmazott stílusok időről időre változtak, a szándék azonban maradt: az arcvonások mellett a belső tulajdonságok, a jellem és karakter megformálásának igénye. L. Septimius Severus császár (uralkodott Kr. u. 193-211 között) jelen portréja némileg idealizálva, harmonikus vonásokkal ábrázolta a katonai puccs révén Kr. u. 193-ban uralomra jutó, dinasztiaalapító császárt.

Az enyhén jobbra forduló, kissé előre billenő fejet göndör csigákba kunkorodó haj, és jellegzetes kettős ágba rendezett, erősen göndörödő szakáll keretezi. A koránál némileg fiatalabbként megjelenített, a ...

A Franz Perger nyomtatásában Szombathelyen megjelent német nyelvű egyleti alapszabályok kiváló kultúrtörténeti forrásanyagot képeznek a város reformkorát kutatók számára.

Előzmények

Az Emberbaráti Egylet 1823. december 8-án tartotta alakuló ülését, miután évek óta szükségét érezték szövetkezni a „ szegénysorsu, beteg felebarátai[k] ” megsegítésére. A városi tanács örömmel fogadta a kórház – korabeli szóhasználat szerint kóroda, betegház – létesítésének szándékával életre hívott társaságot. Az egylet megalakulásának fő szervezői Mittermayer Ferenc városbíró, patikus és Ritter József városi ügyész voltak.

Mittermayer Ferenc portréja

A 89 szombathelyi polgár és két céh elhatározta, hogy az 5 ...

Az önellátásra törekvő parasztgazdaságok egyik legfontosabb tevékenysége az élelem előállítása mellett a len és a kender termesztése, vászon-, ill. ruhaneművé való feldolgozása volt. A kender általánosan elterjedt volt, a len a hűvösebb éghajlatot kedvelte, de a finom vászonnemű előállítása érdekében máshol is termelték. A gyári gyolcs elterjedésével a len a 20. századra a Dunántúl nyugati sávjára szorult vissza.

Az Őrség és a Vendvidék területén házi használatra kendert nem, csak a lent termelték. Általában másodvetésként, a learatott rozs tarlójába vetették. A magot kötényből szórták el, majd beboronálták. Mária Magdolna napjáig (július 22.) el kellett vetni. A len tenyészideje 12-15 hét, betakarítása így ...

Savaria Isis-szentélyének léte és a benne folyó kultuszélet a Kr.u. IV. század közepéig biztosan igazolható. Az épületegyüttest akkor felhagyták, majd a régészeti feltárások során tett megfigyelések alapján már ekkor megindult az épület módszeres lebontása. Helyenként az alapozások aljáig kitermelték a falak kőanyagát, a felszínen lévő maradványokat pedig elplanírozták. A lebontott szentély helyén kisebb sírcsoportokból álló temető létesült. A sírok egyike a Kr. u. 370-es évekre keltezhető.

Ebben az időszakban nemcsak a szentély, de Savaria déli külvárosa is jelentősen átalakult. Az Iseum szomszédságában álló épületeket is részben elbontották, és megfigyelhető volt a város déli temetőjének a városfal irányába ...

A butykosok szűk nyakú, hasas pálinkás edények, elszűkülő szájukon kis kiöntővel. Az elnevezés abból adódik, hogy a szűk nyakú edényből bugyogva, bugyborékolva ömlik ki a folyadék. A kifejezés 1669-ben jelent meg először írott forrásokban, eredetileg mázas korsót, cserépedényt jelölt. Az üvegből készült butykosok – mint a kiállított darabok – már nem korsó formájúak, hanem hasáb testű, kisebb méretű ivóedények.

Az első ilyen típusú butykosokat a 17. század végén Erdélyben, a porumbáki üveghutában dolgozó német üvegesek készítették, a közeli szászlakta vidékek megrendelői kívánságára. A technika továbbélése a következő században is a német mestereknek volt köszönhető. A butykosok túlnyomórészt ...

Magyarország római kori épített öröksége nem igazán bővelkedik jól értelmezhető és jól rekonstruálható vallási építményekben, (építészetileg) „templom” néven nevezhetővel meg még kevésbé. Scarbantia, Savariai kapitóliumának nyilvánvalóan „igazi” templomai még ma is föld alatt, feltáratlanul szunnyadnak. Amiket ismerünk, azok jobbára inkább szakrális funkcióval felruházott „szobák”.

A pódiumtemplom és környezetének képe Hajnóczi Gyula elképzelése szerint

Ezért is különleges Savaria Isis szentélye, amelynek 1955-ben megtalált és hamarosan fel is tárt maradványait már a kezdetekkor egy nagyobb szentély - jelesül egy Iseum - központi épületeként értelmezte az ásató Szentléleky Tihamér. A felismerésben ...

A múzeum a görög muszeion szóból származik, melynek a jelentése: a múzsák szent helye, szentélye, az emlékezés helye, a művészetek otthona. S valóban így van ez, a múzeumok a régi korok emlékeit, szellemi és tárgyi kulturális értékeit őrzik rendszerezett gyűjteményekben. Vasvármegyei Múzeum, Kultúrpalota, a Kultúra fellegvára elnevezésekkel illették az újságok az intézményt, mely ma a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum nevet viseli, és széleskörű intézményrendszerével őrzi, védi, feldolgozza, tanítja és láthatóvá teszi Vas megye értékeit az őskortól napjainkig.

A múzeum elődje az 1872-ben megalakult Vasmegyei Régészeti Egylet volt. „Mi egy, az egész megyében elágazó régészeti egyletet akarunk alakítani, ...