A tej az egész világon, kiváltképpen az állattartó népeknél az egyik legfontosabb hagyományos táplálék volt, és tulajdonképpen az mind a mai napig. „ A r é gi Eur ó pa nem volt tejjel-m é zzel foly ó K á na á n, de a tej (ak á r akart á k az emberek, ak á r nem!) szimb ó lum lett, a f ö ldh ö z, a k ö rnyezethez val ó tartoz á s k é pzet é vel t á rs í tott á k." - írta Hoffmann Tamás etnográfus. A kapitalista tömegtermelés (19–20. századok) előtti korokban ugyanis még a legszegényebb társadalmi csoportok is hozzáfértek a tejhez kontinensünkön. Évszázadokig a falusi és városi közösségek fogyasztották a tejes levesek különféle variációit szerte az óceáni partvidékektől a Baltikumig.

A különböző állatok (tehén, ...

A Smidt Múzeumban számos habán korsó található, melyek közül a képen látható 19. század eleji darab ismeretlen ajándékozótól került Smidt Lajos tulajdonába. Az ónfoglalat talpú, körte alakú korsó testén lombos fa és emeletes épület között disznón lovagló, trombitát fújó férfi látható. A lapos füle nyakából indul, gömbbillentéses ónfedele ehhez erősített.

A habánok vagy hutteriták Magyarországon letelepült közösségei a 16. század végétől foglalkoztak jellegzetesen fehér vagy kék ónmázas fajansz edények gyártásával, melyek a magyar népi kerámiát nemcsak újszerű formáikkal és díszítményeikkel gazdagították, de technikai újdonságaikkal is. A hutteriták a 16. század elején Svájcból kiűzött anabaptisták ...

2020 tavaszán ritka és értékes műtárgy, a szombathelyi egyházmegye első egyházi igazgatási térképe került vétel útján a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának gyűjteményébe. A térkép nemcsak történeti értéke miatt fontos számunkra, hanem azért is, mert szép emléke a rézmetszés művészetének.

Kenedics József: DIÆCESIS SABARIENSIS per Inclytos Comitatus CASTRIFERREI et ZALADIENSEM extensa in XV DISTRICTUS divisa Sub Gubernio Illustrissimi et Reverdessimi Domini LEOPOLDI SOMOGY de Perlak Episcopi Sabariensis Præpositi SS. Salvatoris de Pápocz et Cath. Ecclesiæ Jaurinensis Canonici Anno M DCCC VII., M. 1:180 000, Pest, 1807 , rézmetszet, metsző: Karacs Ferenc, 102 x 66 cm, színezett, domborzat vonalkázott, jelmagyarázattal ellátott

Savaria alapításának katonai vonatkozásai régóta ismertek: a colonia területén kívánták letelepíteni a XV. Apollinaris legio kiszolgált katonáit.

A városban élt veteránok közül többet név szerint is ismerünk, és a sírfelirataik szövegében megemlített „deductus” -letelepített- jelző egyértelműen arra utal, hogy büszkék voltak a városalapításban betöltött szerepükre, és az abban való részvételükre. Ezeket a katonákat a földbirtokhoz juttatásuk mellett (missio agraria) egyértelműen az újonnan alapított város életének megszervezésével kapcsolatos feladattal telepítették le.

A szolgálati idejük végén leszerelt katonákon kívül a település „civil” mivolta miatt Savariában csak időszakos katonai jelenlétet ...

 Már itt voltak tavaly is, de előtte is, hiszen jóval korábban érkeztek hozzánk. A Mediterráneumban vagy Észak-Afrikában őshonos rovar a horvát tengerpartról és Délnyugat-Európából a 19. században is ismert volt, de csak az 1990-es években indult viharos terjedésnek. Első példányait nálunk 1995-ben fedezték fel a Dunántúlon, azóta rohamléptekben meghódította az országot. Gyors terjeszkedésében minden bizonnyal közrejátszik az éghajlatváltozás, de szerepet kaphat a rovar nagyfokú alkalmazkodóképessége is. Ha nyitott szemmel járunk-kelünk, Szombathely parkjaiban is találkozhatunk a hársbodobáccsal (Oxycarenus lavaterae) , mert róla van szó.

Áttelelő telepei, néha több tízezer rovar jobbára a hársfák kérgének repedéseiben, ...

A tél közeledtével hazánk madarainak egy része nem vonul a melegebb déli tájakra, hogy ott vészeljék át a hideg évszakot. Ők az állandó madaraink, például a zöldike, erdei pinty, tengelic, széncinege, kék cinege, vörösbegy, csuszka. Hozzájuk csatlakoznak a zordabb téli klímájú északi területekről érkező fenyőpinty, csíz, csonttollú vagy fenyőrigó-csapatok, mivel számukra Magyarország már megfelelő telelőterületet jelent.

Egyetlen etető kihelyezésével és annak rendszeres feltöltésével akár tucatnyi madárfaj áttelelését könnyíthetjük meg! A hangsúly a rendszerességen van! Mivel ezek a kistestű – némelyik csupán 5-10 g testtömegű – madarak számítanak a már megszokott madáretető „kínálatára”. Túlélésük ...

A római emberek mindennapi vallásos tevékenysége nem templomokban, hanem otthon, a lakóépületek házi szentélyeiben zajlott. A családfő (pater familias) itt mutatta be szokásos áldozatát az isteneknek, amellyel a család boldogulását, a ház és a birtok biztonságát kívánta biztosítani. A házi szentélyek – larariumok – nagy számban megmaradt istenszobrai között különleges helyet foglal el a Veszprém megyei Nagydém határában 1906-ban talált leletegyüttes, amelynek szobrai és egyéb bronztárgyai egykor egy előkelő, feltehetően lovagi rangú birtokos tulajdonában voltak. Az értékes leletegyüttes sajnos közelről sem mondható teljesnek, mivel a tárgyak egy részét már a megtaláláskor széthordták, és később nem sikerült az ...

Németh Márton emlékére

A Vasi Skanzen népi építményeit beágyazó élőkörnyezetet Beythe István Etnobotanikai Kertnek, röviden Beythe-kertnek hívjuk. A névadó Beythe István (1532–1612) protestáns prédikátor a 16. század végén Batthyány Boldizsár (1537–1590) németújvári főúrral együtt Carolus Clusius (1526–1609) világhírű németalföldi tudós magyar munkatársa volt, aki Pannónia növényvilágának első tudományos feltárója, magyar barátaival a népi növény- és gombanevek összegyűjtője.

A 450 éves pécsi szőlő

Az ő korukban, a – hazánk középső részét uraló – török időkben ültethették a Pécs történelmi belvárosában, a Papnövelde utca egy több száz éves házának udvarában élő ...

Nagy János emlékére              

A Hévízi-tó közel 4,5 hektárnyi kiterjedésével Európa legnagyobb gyógyhatású meleg vizű tava. A tóra az első, tutajokra rögzített fürdőházat a keszthelyi Georgikont alapító Festetics György építette 1772-ben.

Az 1860-as években Hencz Antal keszthelyi építész mérte fel a tavat, és 43 méter mélynek jelölte. Jordán Károly 1907-ben a meder térképezése közben megsejtette, hogy a tó mélye forrásbarlangokat rejt. 1908-ban a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság búvárja 22 méter mélyre merült, és a függőlegesen leszakadó, sziklás mederfal oldalában repedéseket, üregeket talált, amelyekből víz tört elő.

Az Amphora búvárai a bejárati folyosóban (Ember Sándor ...

A Smidt Múzeum számos különleges tárggyal és irattal rendelkezik, melyek közül azonban különösen értékesek az aradi vértanúk bitófájának darabjai. Knezić Károly, Lahner György, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich János és gróf Vécsey Károly bitófáinak darabjait 1941-ben kapta ajándékba Smidt Lajos Doma Dánielnétól (született Hollendonner Erzsébet), az azokat azonosító Hollendonner Ferenc húgától.

Az aradi vértanúk kivégzésének helyét sokáig nem sikerült megállapítani. 1932 májusában azonban a Maros áradása következtében megrongálódtak a töltések és azok helyreállításakor egy csontvázra bukkantak. Erről hamar kiderült, hogy az egyik vértanú maradványa, mely után már sikerült rálelni a sírokra és a ...