„Szent Györgykor kalapáccsal sem!” – hangzott a tömör szólás falvainkban. Ha az újabb generációk tagja rákérdezett, hogy mit is?!? – akkor a válasz oldotta fel a „rejtélyt”: kalapáccsal sem verheted vissza a füvet, mert akkor is nő. De abban az időben nem a fűnyírózás kezdete miatt aggódtak, hanem a május végi, június eleji kaszálásra, amiből kiváló minőségű széna lett.

E szólás is jelzi, hogy Szent György napja fordulónap: a tavasz immár biztosan itt van. Ha György napja előtt már rozsfej látható a vetésben, akkor jó termés lesz – állították Csöngén.
A vadon élő állatok közül a hüllők és kétéltűek mozgása, „éledése” is a felmelegedéssel, a tavasszal együtt jár, ezért ritka dolog kígyót látni ...

Eredetileg egyszerűen falmászó volt, majd a későbbi korokban párhuzamosan emlegették falfutó, falmászó fakúsz, kőmászó, kőszáli falmászó, kőfali harkály és sziklakúszó néven is. Mai nevén az 1899-ben megjelent Magyarország madarai című könyvben jelent meg először. Névadója nem más, mint a Savaria Múzeum természettudományi gyűjteményének alapítója, a Természettudományi Tár első vezetője, Chernel István. Kiss Jenő, Keve Andrásra hivatkozó közlése szerint Chernel a madár hajnalpírra emlékeztető szárnyfoltja alapján alkotta a faj nevét, s lett a falmászóból végül hajnalmadár (Tichodroma muraria) .

Korábbi neveihez híven nem a hajnali égbolton, sokkal inkább a magas hegyek sziklaszirtjein kell keresni annak, ki ...

Az Erdődyek vépi kastélyéban talált, bőrtokba zárt mintegy két tucatnyi akvarellt a Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményében őrizzük. Az akvarellek a művészetpártoló Erdődy Sándor (1804–1881) alkotásai. A szándék magától értetődik: Erdődy gróf népviseleti dokumentumoknak is szánta őket, hiszen valahányon egy-egy viseletet örökített meg. A legtöbb a család szlavónai birtokán, Moslavinában (magyarul Monoszlón) készült.

Az a két vízfestmény, amelyet most kiemelünk, készülhetett ott is, meg itt is, Vas megyében. (Van a képek között vépi és pornói is.) A két képen Erdődy Sándor más pózban ugyanazt a drótostótot örökítette meg.
A drótostótok, a jellegzetes vándoriparosok néhány trencséni településről rajzottak ...

Isten hozta Önöket Szombathelyen, a Szent Márton-templomban! Azon a helyen, ahol a legenda szerint Szent Márton tours-i püspök meglátta a napvilágot!

A Krisztus születése után 50 körül, Claudius császár által alapított római város – Colonia Claudia Savaria – két patak (a mai Perint és Gyöngyös) között fekszik. A városfallal körülvett településről mind a négy égtáj irányában fontos közlekedési utak vezettek. Ezek mellett, a lakott területen kívül terültek el a temetők. Mi most az egykori keleti út közelében vagyunk, amely a Duna-menti limes-re vezetett (Arrabona/Győr, Brigetio/Ószőny irányába). Ez a föld a keleti temető területe, ahol a Kr. u. 3. század óta a helyi keresztények is temetkeztek. Ennek az időnek néhány ...

Az elmúlt hetek hírei a koronavírus járvánnyal kapcsolatban gyakran a boltok megrohanásáról, élelmiszer-felhalmozásról tudósítottak. Háborút megélt emberek emlékeznek hasonlóra. Akkor is a bolti ellátás kimaradásától való félelem indukálta a tartalékképzést, főként a városi ember számára.

Jómagam is találkoztam kézzelfogható emlékével. Néhány évvel ezelőtt egy száz év körüli házat vettünk. Padlásán régi festett ládába és zománcozott vindölökbe tömve, tételenként gondosan csomagolva nagyobb mennyiségű lisztet, cukrot, megzsizsikesedett babot, borsót találtam. A tartalék több évtizeden át várta-félte a „nehéz időket”.

Falusi ember nem függött annyira a bolti ellátástól. A klasszikus parasztgazdaság a ...

Az egyházi liturgiában a barkaszenteléssel emlékeznek meg a katolikusok Jézus – szenvedéstörténetet megelőző – Jeruzsálembe való bevonulására. A pálmaágak helyett barkaágakat visznek a hívek a körmenetben.

A megszentelt barkákat hazaviszik és szentelményi erejüknél fogva bajelhárítónak, betegségtávoltartónak használják azokat. Egy-egy szentelt barkát a mezőn a gabonavetés elejébe tűznek. Sok településen a hozzátartozók sírjára is elhelyeznek belőle, hogy a család halottainak is része legyen az ünneplésből.
A legtöbben a szobában a falra függesztett feszület mögé dugják vagy egyszerűen a padlás gerendájára fektetik. Égi háború, mennydörgés, villámlás esetén a tűzbe vetettek néhány megszáradt szemet, hogy ezzel ...

A gömb alakú palack 2006-ban került elő a Művészeti Gimnázium területén folytatott régészeti feltárás során, ahol Savaria északi temetőjének egy részlete került napvilágra. A feltárt 110 római kori sírból Savaria polgárainak, azaz Magyarország első városi jogú települése lakóinak földi maradványai és a velük eltemetett tárgyi mellékletek kerültek elő. A feltáráson tett megfigyelések és a sírok gazdag leletanyaga betekintést nyújt a Kr. u. 1-2. század temetkezési szokásaiba.

A túlnyomórészt hamvasztásos temetkezések sírgödreibe a temetési szertartás során a hamvakat tároló urna mellé edényeket, korsókat, tálakat, tányérokat, bögréket, palackokat és poharakat helyeztek. Ritkábban a halott személyes tárgyait is a ...

A Smidt Múzeum gazdag gyűjteményében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc számos emléke megtalálható, közöttük olyan különlegességek is, mint az ebben az időszakban használt különböző pénzjegyek.

Kossuth Lajos, az első magyar felelős kormány pénzügyminisztere 1848. augusztus 5-én jelentette be, hogy saját papír fizetőeszközt vezet be Magyarország. A Magyar Királyság területén korábban az úgynevezett osztrák konvenciós forint volt forgalomban, melyet még Mária Terézia vezetett be és 1816-tól kizárólag az újonnan alapított Österreichische Nationalbank (Osztrák Nemzeti Bank) bocsátott ki. A magyar fél 1848. június 17-én állapodott meg az ONB-vel, melynek értelmében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kapta meg a jogot a ...

A Kossuth Lajos utca és Kiskar utca sarkán álló hatalmas beépítetlen telek, az egykor ÉDÁSZ-telep feltárása számos régészeti érdekességet eredményezett. A 2007 és 2009 között folytatott ásatások során Savaria déli külvárosának lakóházait, utcák és csatornák részleteit, föld alatti római pincét tártak fel a múzeum munkatársai, de itt kerültek napvilágra a római település vallástörténetének értékes emlékei, az egykor szentélyben állt Mithras-oltárok is.

Az itt végzett kutatás azonban Szombathely történeti földrajza, késő középkori – kora újkori erődítésének megismerése terén is rendkívüli eredményekkel szolgált. A telket ugyanis északnyugat–délkelet irányban egy patakmeder, a Perint egykori főágának ...

Az emberekkel ellentétben, akiknek élete a halállal nem ér véget, a tárgyak életciklusa a legtöbb esetben egy fázisú. Minél távolabbi múltban kutakodunk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez az egyetlen életciklus egyetlen emberhez, családhoz, közösséghez kötődött. Az őskor korai időszakaiban a tárgyak elkészítője és használója is jó eséllyel ugyanaz a személy lehetett. Később fokozatosan elvált egymástól a készítő és a használó, majd egyre többször közéjük közvetítők kerültek, ezzel megnövelve a fizikai távolságot a tárgy készítési helye és a felhasználás helyszíne között.

Használati tárgyaink életútja a modern, fogyasztói társadalomban a legjobb esetben is az „Addig jár a korsó a kútra…” ...