„A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként.” - Lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell (a cserkészet „atyja”)
A 20. század elején indult meg a cserkészmozgalom, mely az egyik legnagyobb ifjúsági mozgalommá nőtte ki magát. Elképesztően gyorsan terjedt az egész világon. 1920-ban Londonban megszervezték az első Cserkész Világtalálkozót, Világdzsemborit (jamboree), ezt követte a koppenhágai 1924-ben, majd 1929-ben ismét Angliában szervezték.
Magyarországon is hamar nagy népszerűségnek örvendett (és örvend mind a mai napig). Nem véletlen, hogy ...

A híres szállóige, mely gyakran olvasható órákon, a latin irodalom aranykorának, a Kr. u. 1. századnak egyik legnagyobb költőjétől, Vergiliustól származik. Az idézetet a Georgica (A földművelés) III. könyvében pontosan így olvashatjuk „ fugit irreparabile tempus” - „Ám tovaszáll az idő, tovaszáll és fut szakadatlan” (ford. Lakatos István). Vergilius 33 éves volt, amikor írni kezdte a Georgicá t és hét esztendőt áldozott életéből a költeményre. A Georgica tanköltemény, mely a földművelésre, a szőlő hasznosítására, az állattenyésztésre, a méhészkedésre tanít. A mű a sztoicizmus derűjét közvetíti, a sztoikusok a természetes élet lényegét abban látták, hogy a bölcs ember alkalmazkodik a világegyetem örök ...

2007 nyarán egy késő római férfisír látott napvilágot a szombathelyi Isis-szentély ásatásán.
Ebben az évben a korábbiakhoz képest óriási felületek kutatására nyílt lehetőségünk. A szentély észak-nyugati sarkában nyitott 39. számú szelvényünk az Iseum eddig még nem kutatott területének teljes feltárását tette lehetővé.
A feltárás során kirajzolódott az Iseum nyugati cellasora és a templom nyugati zárófala. Bebizonyosodott, hogy ehhez a falhoz - ahogyan azt már máshol is megfigyelhettük - kívülről hozzáépített helységek sora csatlakozott. A szentély együttes nyugati sarkához egykor masszív kőfalakkal határolt terrazzópadlós helységet építettek hozzá, amelynek dongaboltozatos mennyezetét falfestményekkel díszítették. ...

A nyár napjai gyorsan teltek. Múzeum, kirándulások, nyaralás, kerti munka… A kezdeti lelkesedés, hogy mikor jelenik meg az első bogaram, kissé alább hagyott. Hetente ha rápillantottam az üvegekre. Az már korábban kiderült, hogy néhány üvegben orrszarvú bogár fog kifejlődni, mert a lárva a bábbölcsőt az üveg fala mellé készítette, és ebben látható volt a báb (7. ábra). Sőt, azt is biztosra vettük, hogy a hazánkban is honos orrszarvú bogár Iránban élő alfaja, az Oryctes nasicornis hindenburgi fog kikelni a bábból, mert imágót is sikerült kibányásznunk a korhadó fatörzsből (8. ábra).

7. ábra. Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) bábja (Fénykép: Csóka György)

8. ábra. A korhadó fából kibányászott, frissel kelt ...

Mielőtt bárki bármi furára gondolna, megnyugtatom, nálunk sincsenek a spájzban bogarak a befőttesüvegekben. Csak a garázsban vannak, és ott is ritkán.
2010-ben újra Iránban jártam rovarokat gyűjteni. Ha képzeletben négy részre osztjuk az országot, a jobb alsó negyedet leszámítva szinte mindenfelé megfordultunk, a Perzsa-öböltől a nagy sivatagokon át az Iránra oly jellemző magashegységekig.
Iránról jobbára kopár kősivatagok jutnak az eszünkbe, ezért én is meglepődtem, amikor gyűjtőtársaim zöldellő erdőségekről beszéltek a Kaszpi-tenger partján, a Lúdas Matyi meséjébe illő faóriásokkal. Az erdők az északról érkező nedves légtömegeknek köszönhetően alakultak ki egy keskeny sávban a tengerpart mentén.
Iráni expedíciónk ...

A májusfáról a Magyar Néprajzi Lexikon többek között ezt írja:
„a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke (→ zöld ág). A májusi-pünkösdi ünnepkör történelmi kapcsolatai következtében egyaránt tükrözi a természet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári év egyházi, vallási mozzanatait. A kereszténység előtti tavasz-szimbólum középkori vallásos magyarázatai pl. Fülöp apostol szerencsés megmenekülését, majd a keresztfán szenvedett vértanúságát, mások Jakab apostol vértanúságát említik a májusfa-állítás szokásának magyarázataként.”

A májusfa Vas megye nyugati, fenyvesekkel is borított területén ...

„… gróf vitéz horvát bán, hazánk egyedül magyar oltalma és reménye...”

(Wesselényi Ferenc nádor)

400 éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a 17. századi magyar történelem kiemelkedő alakja, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, tehetséges hadvezér és politikus. A magyar barokk irodalom művelője, a magyar eposz megteremtője.

Horvátország egyik legtekintélyesebb s egyben a királyi Magyarország egyik legvagyonosabb főnemesi családjában született. Szülei korán meghaltak, ettől fogva Batthyányné Poppel Éva óvta szeretettel testvérével, Péterrel együtt. A Zrínyi-fiúk nevelésével a király a főúri gyámok mellett Pázmány Pétert bízta meg. A jezsuita tanulmányok ...

Május 1. munkaszüneti nap ez évben is, mint azt megszokhattuk, aminek ilyen formán eredete a munka, vagy munkások ünnepe. Ami valójában a 19. század második felétől lezajló ipari forradalom hatására kialakult városi munkásság, pontosabban azok mozgalma által kiharcolt ünnepi pihenőnap, és amit először 1891-ben deklaráltak ünnepnapként az Amerikai Egyesület Államokban történt erőszakos tüntetések hatására. Azonban Európa, annak is az Alpokon túli területei hosszú évszázadok, tulajdonképpen évezredek óta jellemzően egyedülálló mezőgazdasági régiót alkottak a világban. Ezt a hagyományos karakterét valójában még ma sem vesztette el, még ha a jelentős nyersanyaglelőhelyek közelében középkori és újkori kézművesipari, aztán ...

A hagyomány szerint IV. Béla király által alapított, a 13. század közepén már biztosan létező kolostor a legrégebbi, ma is álló domonkos rendi épületegyüttes. A rendház belső udvarán 2009-2010 folyamán végeztünk régészeti kutatásokat, melynek során egy 13-16. századi temető 89 sírját tártuk fel. Az udvaron és a 15. századi északi kerengő alatt feltárt férfi-, női és gyermeksírok jelenléte egyértelművé tette, hogy a Szent Kereszt-templom mellett egy világi jellegű temető működött.  A sírokban előkerült tárgyak és viseleti elemek (érmék, csatok, párizsi kapcsok, gyűrűk, kontytű, lemezes és gyöngyös párták) alapján a temető használata a kolostor alapítása és a szerzetesek 1557-es elköltözése közé datálható. ...

„Szent Györgykor kalapáccsal sem!” – hangzott a tömör szólás falvainkban. Ha az újabb generációk tagja rákérdezett, hogy mit is?!? – akkor a válasz oldotta fel a „rejtélyt”: kalapáccsal sem verheted vissza a füvet, mert akkor is nő. De abban az időben nem a fűnyírózás kezdete miatt aggódtak, hanem a május végi, június eleji kaszálásra, amiből kiváló minőségű széna lett.

E szólás is jelzi, hogy Szent György napja fordulónap: a tavasz immár biztosan itt van. Ha György napja előtt már rozsfej látható a vetésben, akkor jó termés lesz – állították Csöngén.
A vadon élő állatok közül a hüllők és kétéltűek mozgása, „éledése” is a felmelegedéssel, a tavasszal együtt jár, ezért ritka dolog kígyót látni ...