A Kossuth Lajos utca és Kiskar utca sarkán álló hatalmas beépítetlen telek, az egykor ÉDÁSZ-telep feltárása számos régészeti érdekességet eredményezett. A 2007 és 2009 között folytatott ásatások során Savaria déli külvárosának lakóházait, utcák és csatornák részleteit, föld alatti római pincét tártak fel a múzeum munkatársai, de itt kerültek napvilágra a római település vallástörténetének értékes emlékei, az egykor szentélyben állt Mithras-oltárok is.

Az itt végzett kutatás azonban Szombathely történeti földrajza, késő középkori – kora újkori erődítésének megismerése terén is rendkívüli eredményekkel szolgált. A telket ugyanis északnyugat–délkelet irányban egy patakmeder, a Perint egykori főágának ...

Az emberekkel ellentétben, akiknek élete a halállal nem ér véget, a tárgyak életciklusa a legtöbb esetben egy fázisú. Minél távolabbi múltban kutakodunk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez az egyetlen életciklus egyetlen emberhez, családhoz, közösséghez kötődött. Az őskor korai időszakaiban a tárgyak elkészítője és használója is jó eséllyel ugyanaz a személy lehetett. Később fokozatosan elvált egymástól a készítő és a használó, majd egyre többször közéjük közvetítők kerültek, ezzel megnövelve a fizikai távolságot a tárgy készítési helye és a felhasználás helyszíne között.

Használati tárgyaink életútja a modern, fogyasztói társadalomban a legjobb esetben is az „Addig jár a korsó a kútra…” ...

A Smidt Múzeum rendkívül gazdag és sokszínű könyvgyűjteményének egyik fontos darabja Schönvisner István „ Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus ” (Szombathely régiségei és története a kezdetektől a jelen időkig) című műve, mely különösen nagy hely- és köztörténeti jelentőséggel bír. Nemcsak Szombathely, de Magyarország első, tudományos igénnyel megírt várostörténete, mely nem születhetett volna meg a Szombathelyi Egyházmegye megalakulása (1777) és Szily János első megyéspüspök (1777–1799) nélkül.

Schönvisner István 1738-ban született a Sáros vármegyei Sóváron (ma: Solivar, Szlovákia). 1758-ban lépett be a jezsuita rendbe, Bécsben és Nagyszombaton tanult, és a rend tagjaként ...

A Smidt Múzeum gazdag hadtörténeti gyűjteményének egyik különleges és ritka darabja a Magyar Királyi Darabont Testőrség sisakja. A gazdagon díszített sisakon Magyarország nagycímere látható, körülötte az Aranygyapjas renddel. A magyar címerek alakját a kiegyezést követően 1874-ben állapították meg. Eszerint a kiscímer hasított pajzs, az egyik felén vörös és ezüst sávokkal hétszer osztott mező, a másik felén pedig vörös alapon, zöld hármas halomra illesztett aranykoronából kiemelkedő kettős kereszt látható. A középcímer szívpajzsában a kiscímer látható, körülötte pedig Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címere. Végül a nagycímert, mely a sisakon is látható, kiegészíti a középpajzs kiscímerében ...

2017-ben és most, 2019-ben is több alkalommal tombolt az erdőket, településeket nem kímélő tűzvész a távoli Kalifornia Csendes-óceánra tekintő hegyoldalain. Emberek százezreit telepítették ki az izzó tájból, ahol sokféle tűlevelű fa is él. Köztük van az 1832-ben felfedezett óriástobozú fenyő ( Pinus coulteri ) is, amely Kaliforniában és Mexikóban őshonos, 15−30 m magas, örökzöld fa.

Kékeszöld, 20–30 cm hosszú tűlevelei hármas nyalábokban fejlődnek. Mint neve is jelzi, a fenyők között legsúlyosabb tobozairól híres, amelyek hazájában (szárazsúlyban) elérhetik a 3,6 kg-ot, 30–40 cm hosszúságot és a 15–25 cm szélességet. A toboz gyantás, pikkelyei horgasan szúrós csúcsúak, csak több év után nyílnak fel. Magvai ...

A kisméretű, római kori, bronz szobrocska a gyermek Bacchust ábrázolja. Haja kúpos csigákba rendezve keretezi az arcát, mintegy sugárkoronát képezve. A szeme túlzottan kiemelt, nagyméretű. A fején hátul a választék és a hajszálak is jól kidolgozottak. Testsúlyát a jobb lábára helyezi, bal lába mögötte, testtartása lépést ábrázol. Karjai széttárva, bal kezén egy madarat tart, jobb kezében egy azóta már hiányzó tárgyat, amire az ujjai rámarkoltak. Hasonló ábrázolások alapján borospoharat vagy thürszoszt (szőlőindákkal körülfont, fenyőtobozba tűzött bot) tarthatott. A szobor végtagjai elnagyoltak, kevésbé kidolgozottak, megmunkálása provinciális vonásokat mutat.

Bacchus vagy Dionüszosz a szőlőművelés, a bor, a mámor ...

A Szombathelyi Képtár 2005 körül került kapcsolatba a Sensaria társasággal. Nagy sikerű kiállítást rendeztek 2006-ban. A későbbiekben a Magyar Nemzeti Galériában mutatkoztak be.
Az elmúlt évek tapasztalataihoz viszonyítva újdonságként hatott, hogy fiatalos lendületük, éles eszük nem párosul cinizmussal, olyan kommunikációval, amely csak a bennfenteseknek szól. Komolyan gondolják a művészetet. Műveiken a dolgok, a motívumok között nem kell keresni komplikált utalásokat. Akkor vagyunk beavatva a képeikbe, ha átadjuk magunkat a látványnak, és érezzük azt, hogy a művész számára fontos a jelenlét intenzív átélése, amely gyakran a természetben való festést is jelenti. Módszerben visszatértek festészetünk százéves ...

A kompozíció előtanulmánya szerepelt 2014-ben, a képtárban a „Párhuzamok és találkozások ” című kiállításon, melyen Ilona Keserü Ilona és tanítványai vettek részt. Az itt kiállított kép datálásából kiderül, hogy a téma már tíz évvel ezelőtt is foglalkoztatta a művészt.

A mű interpretálhatóságának egyik különlegessége, hogy a kép a realistának tűnő ábrázolás ellenére az absztrakcióra is épül. Ezt erősítik egyéb, a színelméletre és geometriai formákra koncentráló kompozíciói.

Ezeknek az eredményeit is hasznosította a Bejáratlan terek című festményén, amely az elmúlt évtized főműve, mert komplex módon tartalmazza a művész személyes élményeit, világlátását, filozófiáját és festői ...

A parasztházak világítása  a villanyvilágítás megjelenéséig sok archaikus vonást megőrzött. A XIX. század végén már ismerték a petróleumlámpát, de ahol volt, ott sem sokat használták. A lakók mindennapi élete, munkabeosztása a felkelő és lenyugvó naphoz igazodott. Lámpást nyári időben sokszor csak lefekvéshez gyújtottak. A szabadtűzű konyhák idejében a tűzhely nemcsak főzőhely, de világítóeszköz is volt egyben. Téli estéken a tűzhely fénye mellett fontak az asszonyok, faragtak a férfiak, pipáztak és meséltek az öregek. A tűztől távolabbi részek megvilágítására égő fadarabot, később erre a célra készített foklát használtak. A foklát rövid időre kézben, mindkét kéz használata esetén szájban tartva ...

Veres Gábor alkotása a 2010-ben a szombathelyi Jáki úti temetőben, ünnepélyes körülmények között felavatott 1956-os emlékműhöz készült egyik tanulmány.

Az emlékmű előkészületeiről így ír a művész:
„A mű létrehozásának apropója egy 1956-os emlékmű készítésére való felkérés volt. T 72-es orosz harckocsival lőttünk különböző méretű anyagokra, robbanó lövedékkel. A megrendelői elvárások a köztéri szobrászatban manapság (sajnos) kizárólag a zsánerszobrokra szorítkoznak. Eddigi pályám jelentős fordulópontjának tekintem, hogy elkészíthettem ezeket az acél plasztikákat.”

A mű eleve „absztrakt” volta mellett nagyon is konkrét utalás történelmünk drámájára. Mindemellett szobrászati kísérlet, amely ...