Cságoly Klára Munkácsy-díjas iparművész a magyar avantgárd textilművészet jeles képviselője volt, aki 1956-1960 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán Schubert Ernőtől tanulhatta a mesterségbeli fogásokat.  Főiskolai tanulmányai befejezése után a Lakástextil Vállalat tervezője lett. Korai periódusában színes, csomózott faliképeket készített, jelképszerű (életfa, kozmosz), igen dekoratív fogalmazásban, főként vertikális elrendezésben. Nonfiguratív művész volt, akinek a színei 1970-től elhalványultak, majdhogynem csak a nyersszín maradt, technikái megoldásai között azonban megjelent az ógobelin. Jelképrendszerével - vallomása szerint - igyekezett mindenki számára érthetővé válni.  A teljesség, a törés, az omlás, a ...

 „Nincs szomorúbb, mint a merő életöröm, a paloták, a ruhák, az ékszerek, archeológiai sírzsákmány, kacér Szűzmáriák, kisportolt Krisztusok, múzeumi szenzációk, lakomák és persze meztelen nők.” – írja egy helyütt Hamvas Béla. Az igazi szépségben azonban a tradicionális társadalmak tagjai a legfelsőbb igazság megtestesülését, egyfajta Istennel való hasonlatosságot láttak. A paradicsomi állapotok elvesztését követően az emberiség életének szerves részévé váltak a ruházati elemek és a viseleti kiegészítők, melyek feltehetően már a legkorábbi időktől kezdve kommunikációs médiumokként információt hordoztak sok más mellett a viselő társadalmi státusáról, presztízséről.

Az itt röviden bemutatott ezüstből ...

A két teljesen azonos színű és formájú, mázatlan, áttört pereckulacs a burgenlandi Csáván 1894-ben készült. Anyaguk jó minőségű, finomított agyagból magas hőmérsékleten keményre égetett, világossárga színűre égett keménycserép. Legszembetűnőbb részük a kerek, lapított kulacstest, mely két, formába préselt „tányéralakzat” összedolgozásának eredménye. A kulacstest közepét egy 85 mm átmérőjű ablakban nyolcágú csillag-alakzatot mintázó geometrikus, áttört rozetta díszíti. A rozettás ablakot közvetlenül egy enyhén kidomborodó, filigrán koszorú keretezi.

Felületét polírozással, esetleg viaszolással selymes tapintásúra fényezték. Talprésze szintén formába préseléssel készülhetett. Körkörösen 7 mm ...

Geszler Mária a magyar és a nemzetközi kerámiaművészet élvonalához tartozik sajátos technikájú és szemléletű műveivel. Főként az utóbbi évtizedek munkáinak köszönhetően tartják számon.

Kevesebb szó esik a 70-es évek alkotásairól, amelyekhez viszonyítva első látásra nagyon eltérőek a később készültek. Az természetes, hogy minden művésznél a kiforrott és gondolatilag-szakmailag letisztult művek vannak a figyelem előterében. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kisebb jelentőségűnek tartjuk a régebbi darabokat, hiszen, ha egy pályaívet nézünk, kihagyhatatlanok az egyes állomások. Talán az is közrejátszik a közönség tudatformálásában, hogy míg a régi kiállítások prospektusai jóval szerényebbek, szürkébbek, ...

A Vasvármegyei Kultur-Egyesület 1908-ban alapított állattárának bemutatkozó "őskiállításában" – a gyűjteményalapító, egyben annak első őre, Chernel István által megálmodott és berendezett vitrinekben – Vas megye madárvilágával ismerkedhettek az érdeklődők. A madarak jelentős része a kurátor saját gyűjtéséből származott, azonban elképzelései megvalósítása érdekében támaszkodott Molnár Lajos molnaszecsődi ornitológus (madártannal foglalkozó kutató) és preparátor gyűjtéseire és munkájára is. A tőle 1908-ban megvásárolt tizenhét madárpreparátum egyike az 1907-ben Molnaszecsődön gyűjtött és általa montírozott kistermetű ragadozómadár, a Hónap Műtárgya sorozatban bemutatott kabasólyom ( Falco subbuteo ).

Az ...

A dagerrotípia egy korai, a 19. század közepén ismert és alkalmazott fényképészeti eljárás: egy ezüstözött rézlemezre készített fénykép, amely már a készítésekor pozitív képet mutat. Mivel a készítéséhez nem használtak negatívot, így nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden egyes dagerrotípia fotó egyedi dokumentum. A képet különféle módszerrel színezhették is, az elkészült tárgyat különféle, keretszerű installációkba helyezték.

A szakirodalom mintegy ezer megmaradt dagerrotípiáról tud Magyarországon. A Smidt Múzeum gyűjteményében nyolc, a fényképezés hőskorából származó dagerrotípia található. Többségükben magyar fotográfusok műhelyeiben készültek, mint ahogy az a készítők, az ábrázolt ...

165 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én kötött házasságot I. Ferenc József osztrák császár és magyar király Wittelsbach Erzsébettel, aki ettől a naptól lett Magyarország királynéja.

A népszerű „Sisi” többször is járt Magyarországon. Egyik ilyen látogatása emlékét őrzi egy, a Smidt Múzeum gyűjteményének részét képező pohár, amelyből a királyné egy szarvas vadászat után sert ivott.

Az ivóedény színtelen fúvott üvegből készült, kúpos, üreges talpa csiszolt, körbefutó pontsorral és vonallal díszített. Szár nélkül gömbtaggal csatlakozik az alul lekerekített és legyezőszerűen fazettált tölcséres kehelyhez. Szájpereme alatt csiszolt kettős vonal által határolt pontsor fut körbe. Testén indák által ...

A vasi húsvéti tojások között kiemelt helyet foglalnak el a gencsiek. Gencsen 1890 és 1910 között a helyi kántortanító, Pungor Ferenc és felesége tanította meg a helyi lányokat, asszonyokat a húsvéti karcolt tojás készítésére. Ezekkel az emlékkönyvek rajzaihoz, valamint a reneszánsz virágozáshoz hasonló díszítményekkel ékesítik az előbb megfestett, majd karcolt tojásokat. Az emlékkönyvek, mint előképek úgy is szerepet játszottak, hogy e karcolt tojásokra rendre kis versikéket, rigmusokat is írtak – olyanokat, amilyenekkel az emlékkönyvekben találkozhatunk. A szájhagyomány szerint a XIX-XX. század fordulóján ezrével vitték a gyöngyösapáti kastély urai, a Széchenyi és az Apponyi grófok külföldre eladni a gencsi tojásokat.

Szépen kidolgozott, hatalmas bikaszobor töredéke. A világon eddig előkerült legnagyobb ilyen ábrázolás, amely ismeretlen lelőhelyről, a Dunakanyarból származik – minden bizonnyal egy jelentős szentély tartozéka lehetett a környéken.

Apis Osiris egyiptomi isten görög megfelelőjének, Serapisnak volt az állati megjelenési formája. Egyiptomban külön kultusza, szentélyei voltak, a görög, később a római világban azonban elsősorban Serapis templomaiban tisztelték. Valószínű, hogy a pannoniai szentélyt is, amelyből ez a töredék származik, Serapis istennek (esetleg Isisnek) szentelték.

A bikaszobor fejét külön faragták ki és a fejtetőn és nyakon áthaladó nagyméretű fagerenda-csappal rögzítették a testhez. A bika füleit, ...

Ez a ritka és érdekes festmény az 1670-es években készült, mindössze öt hasonló kép ismert (Budapesten egy, Trencsénben kettő és Kőszegen egy). A sötétbarna háttérből emelkedik ki szalagokkal átfont babérkoszorúban a magyar korona a Magyar Királyság tartományainak címereivel.

A korona körül ívesen körbe fut a nagybetűs felirat: „DEVS CVSTODIAT (T)E AB OMNI MALO” (Az Úr óvjon Téged minden rossztól.) A korona körül a Magyar Királyság tartományainak címere, feliratai az óramutató járásával egyező sorrendben: „REGNI HVNGARIÆ, DALMATIÆ, CROATIÆ, CVMANIÆ, LODOMERIÆ, BVLGARIÆ, BOSNÆ, GALLCIÆ [!], SERVIÆ, SLAVONIÆ.”

A festmény a korona viszontagságos 17. századi történetéhez kapcsolódik. A korona csüngői közötti ...