Polgár Rózsa 1967-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán szövött kárpit és gobelin szakon. 1968-1970 között több európai országban megfordult tanulmányi úton. Pályafutása kezdetén selyemfestéssel, valamint színházi tervező munkával foglalkozott. A selyemfestés megtanította a drapériaábrázolás minden fortélyára, tapasztalatait később a gobelin műfajában alkalmazta. Első munkái közül a „Katonatakaró” című a legjelentősebb, mely egy II. világháborús, szürke katonatakarót tett meg a több rétegű emlékezés motívumának. A félig feltekert nemzeti színű sávval díszített takaró a golyó ütötte lyukkal, emléket állít a magyar katonáknak, polgári áldozatoknak, s egyben színével, egyszerűségével beszédes ...

Ártó szándékú varázslások elhárítására a rómaiak amuletteket használtak, amelyek a testen, kivált nyakban vagy gyűrűként hordva viselőjük mágikus védelmét látták el.

A változatos kivitelű és megjelenésű varázstárgyak között különös helyet foglalnak el a néhány centiméter hosszú, hengeres vagy szögletes hasáb alakú üreges tárgyak, a kapszulák. A főként nemesfémből készült, nyakláncra fűzött tárgyak gyakran papiruszra, ritkábban textilre írt varázsszöveget tartalmaztak, ezek azonban ritkán élték túl a földben eltöltött évszázadokat.

Aquincum (ma Óbuda) környéki római temetőkből viszonylag nagy számban kerültek napvilágra a fenti tárgytípusba tartozó leletek. Ezek közül is figyelemre méltó az itt ...

90 éve, 1929. január 13-án született Szombathelyen Nagy Marianna (Bagdi Lajosné) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok műkorcsolyázó, edző.

A Hollán Ernő utcában nőtt fel, édesanyja jóvoltából már kisgyermekként megismerkedett a korcsolyázással. Bátyjával, Nagy Lászlóval együtt gyakorolták a különböző figurákat, már első versenyüket megnyerték.

Marianna gyerekkorában a család többször költözött. Bár már a Haladás színeiben is vett részt versenyeken, vidékbajnokságokon, a második világháború befejezését követően Budapesten kezdett el rendszeresen edzeni, fővárosi klubok igazolt műkorcsolyázójaként. 1946-tól állandó résztvevője volt a magyar bajnokságnak, a következő évtől pedig 12 éven át a válogatottban ...

A 2000-es évektől meginduló nagyberuházások, autópálya-építések és infrastruktúra-fejlesztések a hazai régészetet is fellendítették. Ezek az építkezések gyakran érintették elődeink elpusztult településeit, temetőit, amiket a régészek feltártak, hogy átadhassák helyüket a fejlődésnek. Ez történt Hegyfalun is, ahol „Európa vasemberei”, a kelták egy temetőjét rejtette a föld. Ők az őskor utolsó időszakában, a vaskorban és az ókorban éltek Közép-Európában. A régészeti és római írott források alapján törzsi szervezetben éltek, amelyben a harcosok kiemelt szerepet kaptak. Ezt mutatják a sírokban talált férfiak erőteljes, jól fejlett csontjai, és a gazdag mellékletek. Habár a temető sírjait kifosztották, így is ...

Székesfehérváron, a József Attila Gimnáziumban érettségiztem 1974-ben. A jó nevű gimnáziumot az egykori ciszter gimnáziumból hozták létre, amely gondos gazdaként őrizte és használta fel az oktatásban a szertárakban megbújó kincseket. Kémia szakra jártam és szertárosként a legnagyobb öröm volt felfedezni a hatalmas, üvegezett szekrényekben, míves üvegekben tárolt vegyszereket, az első találkozáskor még ismeretlen rendeltetésű üvegedényeket, palackokat, berendezéseket. Szerencsére, a biológia-szertárba is bejárásom volt, hiszen ott is szertáros lehettem. Talán ott, a rendben sorakozó preparátumokon keresztül szerettem meg igazán a rendszertant, és ott fogalmazódhatott meg bennem, hogy egyszer természettudományi múzeumban fogok ...

2016. november 17-én Kollarits Kornél, Pusztacsó polgármestere egy faragott római követ hozott be a Savaria Múzeumba. A szántás közben előkerült faragvány lelőhelyének közelében fut a Borostyánkő út Savaria (Szombathely) és Scarbantia (Sopron) közötti szakasza. Az egykori út kavicsos felszíne helyenként még ma is jól látható a felszínen. Az előkerülési helytől nem messze található egy római útállomás is, amelynek maradványait egy közös magyar-osztrák kutatás azonosította 2010-ben.

A faragvány egy sírkő vagy sírépítmény része volt. Szélein két, egymásnak háttal fekvő, előrenéző oroszlán látható, amelyeket egy emberfej választ el egymástól. A szintén előrenéző arcot hosszú haj és szakáll keretezi. A fej két ...

A régészeti gyűjtemény gyarapodásának ritkább, de nagyon örömteli módja az, amikor ajándékba kapunk régészeti korú tárgyakat. Idén nyáron, Szombathely északi részén egy magánház telkén terepet rendeztek, melynek során kerámiatárgyak: fazekak, lábasok, pipák és kályhacsempék töredékei kerültek elő. A leleteket Udvardi Gergely 3. osztályos tanuló ajándékozta a Savaria Múzeumnak.

A kerámiatöredékek között római kori díszkerámia darabjait és egyszerűbb szürke fazéktöredékeket is találtunk, többségük azonban késő középkori volt. A tárgyak közül a kályhacsempék datálhatóak pontosabban; az egyik zöld mázas darab egy madár kiterjesztett szárnyának részletét ábrázolja, amelyben az avatott szem rögtön felfedezi az ...

Az 1818-ban írásba foglalt első magyar tájmonográfiában az Őrség vidéke kapcsán így fogalmaz Zakál György: „a’ ketske tsötsü a’ Sz. Mártony szöllö, a’ mely késön erö fanyar”. Az októbertől érő kecskecsöcsű csemegeszőlőfajta ma is közismert. Képszerű elnevezése egyfajta metaforikus terminus, utalva a szőlőszemek alakjára, mivel bogyói nagyok, hosszúkásak, két végük elhegyesedő. Magyarországon a fehér, fekete és piros kecskecsöcsű szinte minden borvidéken ismert volt még a közelmúltban is, a 19. század végi filoxéravészt megelőzően nagy mennyiségben termett szerte a Kárpát-medence szőlőhegyein. Elterjedése szerint vélhetően még a rómaiak hozhatták ezt a fajtát Pannóniába a dél-európai, mediterrán ...

A régi gyümölcsök hazája főként Nyugat-Ázsia, s a legnemesebb gyümölcsfajták is onnan kerültek Európába. A körte (Pyrus communis) valószínűleg Kisázsiából származó egyik fajtája a ’Téli Kármán-körte’.  Kármán egy török népcsoport és város neve Törökországban. A török időkben a Balkán-félszigeten át hazánkba is eljutottak ipari és kertészeti termékeik. E fajta azonban már a római időkben is bekerülhetett Pannóniába. Régi gyümölcsészek (pomológusok) szerint Márton püspök is kedvelhette, hiszen vitt belőle magával Sabariából, amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. Franciaországban jutott belőle Rémy érseknek is, aki ezt a finom körtét a jó keresztény (bon chrétien) Clovis királynak ajánlotta. ...

„Azután gondoljátok meg, hogy se nem vettek, se nem arattok, Isten mégis gondoskodik rólatok.” Gyakran eszembe jutnak e szavak az Assisi Szent Ferencnek tulajdonított prédikációból. Valóban ily gondtalan, irigylésre méltó lenne a madarak vagy bármely más élőlény élete? Mennyire naiv ez a gondolat? Az éltető környezet minden esetre már nem olyan, mint a 13. században. Számok futnak a WORLDOMETERS soraiban (http://www.worldometers.info/hu/ 2016.09.30. 11.10). Idei erdőveszteség (hektár) 3 895 551, idei talajerózió általi földveszteség (ha) 5 244 465, idei CO2 kibocsátás (tonna) 28 066 148 217, idei sivatagosodás (hektár) 8 988 824, idei mérgező ipari vegyianyag-kibocsátás levegőnkbe, földünkbe, vizünkbe (tonna) 7 335 164, és a többi. Az ...