Napjainkban a mesterséges fény mindennapi életünk elengedhetetlen része, hozzászoktunk a villanyvilágítás kényelméhez, így szinte elképzelnünk is nehéz, milyen nyomorúságos fényt adó világító eszközöket használtak a letűnt korok emberei. Lenyűgözve figyeljük mécseseik művészi formáit, s közben bele se gondolunk, hogy ezek mennyire gyenge világosságot adtak egy napfényt nélkülöző helyiségbe.

Mesterséges fényforrásként a rómaiak kezdetben gyertyákat ( candelae ) használtak, melyek felállítására candelabrum ot alkalmaztak. A későbbiekben candelabrum nak neveztek minden olyan állványt, amelyre gyertyát vagy mécsest helyeztek fel. Az olajmécsesek tartására való candelabrum on tányérok, illetve horgok voltak kialakítva, ...

Konkoly Gyula a Sinkovits Péter művészettörténész által életre hívott Iparterv-csoport erős magjához tartozott, hiszen alkotóművészi tevékenysége mellett a kiállítások szervezőjeként és az azokhoz kapcsolódó katalógus, a Dokumentum 69-70 szerkesztőjeként is tevékenykedett. Konkoly már korán szakított a Csernus Tibor szervezte szürnaturalista körrel és a hatvanas évek második felétől már saját útját keresve nyitott a pop art felé. Festészetében popos elemekként jelentkeznek a korszak attribútumai, szex-szimbólumai, a sablonbetűk, vagy a világos, harsány színű olajképeken a képeslapszerű, megkapart felületű kiemelt figurák, melyek a hétköznapi valóság irracionális elemeiként lépnek a néző elé a mindent egybe olvasztó ...

A Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának Helytörténeti Gyűjteményében különböző műtárgyak, dokumentumok találhatóak, melyek a tűzoltóság múltjához köthetők. A hónap műtárgya(i)ként ezekből választottunk ki két reprezentatív műtárgyat.

A parancsnoki tűzoltó sisak: bőrből, illetve nemezből préselt csákóformájú kemény sisak. Kívülről fekete lakkfesték vonták be és 2,7 cm széles bordópiros szalagcsík veszi körbe.

Elöl főhelyen az Osztrák-Magyar Monarchia címere, körülötte tűzoltósisak, vödör, csákány, tűzkampó, csáklya, kötél, kürt, lándzsa, tölgyfalevél díszek láthatóak. Alatta a régi tűzoltó köszönés olvasható: „Istennek dicsőség – egymásnak segítség!” A sisak oldalán és ...

A fürdőruhadivat és az, hogy a nők mennyit mutathatnak meg a testükből a vízparton az elmúlt évszázadokban rengeteget változott. Ma már teljesen elfogadott és természetesnek számít, hogy a nők is fürdőzhetnek nyilvánosan, azonban mindez a férfiak kiváltsága volt egészen a 19. század közepéig.

Fürdőzők Ábrahámhegyen, képeslap, 1960-as évek (Smidt Múzeum)

A fürdőzés, mint kikapcsolódási forma és szabadidős tevékenység az 1860-as évektől kezdett egyre népszerűbbé válni a jómódú polgári körökben. A férfiak mellett pedig a nők is szerették volna megtapasztalni a fürdőzés élményét. Azonban a hölgyek első fürdőruhái a 19. században még nem a legkényelmesebbek voltak és egyáltalán nem hasonlítottak a mai ...

A savariai Iseum 2001-2010 közötti régészeti feltárása során több olyan lelet került elő, amely a területen ipari tevékenységre utalt. A szentély előcsarnokának északi részéből előkerült vöröses, hamus, faszenes átégett betöltésű gödör benne több félig kész fémtárggyal, illetve az ezek készítésre szolgáló eszközök töredékeivel. Ezek között volt egy fibula (ruhakapcsoló tű), amelyen az agyag öntőformában való kiöntése után az utómunkálatokat nem végezték el. Így az egytagú fibula fején levő spirál valamint a tű nem került még kialakításra: egy szélesebb bronzpántban végződött itt a tárgy. Ennek vékonyra való kihúzását, spirállá való feltekerését – amely rugóként is szolgált -, illetve a ...

2021-ben Németh Zsuzsanna és Németh Ádám egy több generáció által megőrzött, neorokokó szalongarnitúrát és festménykollekciót ajánlott fel a Savaria Múzeum számára. A nemes gesztus lehetővé teszi, hogy betekintsünk egy 20. század elején kialakított szombathelyi dekoratív polgári lakás enteriőrjébe.

Berger Zoltán (1876–1942) órás, ékszerész Szombathely központi, egyúttal egyik legszebb részén, a Vármegyeház mellett, a Hollán Ernő utca 1. szám alatt, az 1897-ben épült modern Mikos-ház második emeletén élt családjával. Az előkelő otthonok példája ösztönözte divatos lakásának kialakításában. A 20. század elején olyan polgári otthont hozott létre, amely a korszak legsikkesebb, csak a módosabbak számára elérhető ...

Edit nem klasszikus értelemben vett múzsa, viszont nem is csupán egy modell Schrammel Imre munkásságában. Személye a hetvenes évektől működő siklósi szimpóziumokhoz kapcsolódik, ugyanis ő volt a művésztelep teltkarcsú konyhásnője. Alakját a drapériás figurák tematikájú művekkel rokonítható több alkotás is őrzi, nevét nem mindig jelölve a mű címében.

Az Edit című alkotás 1989-ben készült, raku technikával. A kisplasztika méretű alkotás egy kereveten oldalasan támaszkodva heverő, alsóneműbe öltöztetett, kontyos nőalakot ábrázol. Első látásra leginkább valamely őskori Vénusz-ábrázolásra asszociálhatunk a telt idomokkal megáldott, a nőiséget a művészi túlzás eszközeivel megfogalmazott szobor kapcsán. Az ...

A Smidt Múzeum Régiségtárának népvándorlás kori leletei között – a vasasszonyfai avar kori temetőből származó késő avar kori leletek társaságában – egy bronzból öntött, griffel díszített övveret található, amely a 8. századból származik. Egykor egy harcos férfi fegyverövét díszítette, több hasonló veret társaságában. Sajnos a teljes övkészletből csak ez az egyetlen darab jutott a gyűjteménybe, a hozzá tartozó csat, a különféle szíjvégek, a hasonló csüngős és egyéb veretek hollétéről ma már semmit sem tudunk. Ám ez a magányos darab is ábrázolásával sokat elárul arról a korszakról, amelyből származik.

A veret egy négylábú és hosszú farkú, de ugyanakkor kampós csőrű, madárfejű, szárnyas állatot: ...

1944 nyár végén a szovjet csapatok elérték Magyarország határát és ezzel megkezdődött az országért vívott, több mint fél évig tartó harc. Jóllehet Horthy Miklós 1944. október 15-én tett egy bizonytalan kiugrási kísérletet, a rosszul megszervezett próbálkozás kudarcba fulladt, mely a világháború elhúzódásához, és ezzel Magyarország fokozott szenvedéseihez és pusztulásához is hozzájárult.

A szovjet hadsereggel együtt jelentek meg az országban az úgynevezett megszállási pénzek, melyet a köznyelv csak vöröspengőnek nevezett. A megszállási pénz eredeti funkciója a hágai egyezmények szerint a megszálló hadseregek rekvirálásainak a megtérítése volt, és ilyeneket a nyugati hatalmak is bocsátottak ki a második ...

Droppa Judit kötött-hurkolt anyag- és modelltervező szakon végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1968-ban.  A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1982-től tanít anyag- és modelltervezést, 1986-tól főállásban. 1986-1993 között az Öltözéktervező Stúdió vezetője volt, előbb adjunktusként, majd 1990-től egyetemi docensként. 1975-től tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Élete csupa párhuzamokból áll. Az autonóm és az alkalmazott textillel foglalkozott mindig is, ám a síkhurkolt textília és annak szerkezete vonzotta leginkább.

Kiindulópontja az a  felismerés volt, hogy a sík-kötött anyag szerkezetének megbontása nélkül torzítással – nyújtással, feszítéssel – meg lehet változtatni a ...