A Légoltalmi Liga a légitámadások elleni védekezés polgári egyéni légoltalmát vagy önvédelmét ellátó társadalmi szervezet volt. A légitámadások elleni védekezésnek két módja alakult ki az 1930-as évek végétől, a légvédelem és a légoltalom. A katonai légvédelem a honvédség, a polgári légvédelem és légoltalom a polgári szervek feladata volt. Utóbbiak joghatósága a házak kapujáig terjedt, azon belül a lakosság önvédelmét a Légoltalmi Liga szervezte meg. Feladatkörei közé tartozott a társadalom széles rétegeinek kiképzése. A légvédelem és légoltalom, illetve intézményeik népszerűsítése. Az állandó éberség fenntartása és a légoltalom iránti áldozatkészség fokozása. Közreműködés a polgári légoltalom ...

2023. március 9-én délután két óra körül váratlan öröm ért! A gyászlepke (Nymphalis antiopa) egy egyedét sikerült megfigyelni a Vasi Skanzen területén. Szombathelyen még sohasem találkoztam ezzel a fajjal és életem során eddig három egyedét láttam.

A gyászlepke a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozik. A mutatós, nagyméretű lepkét egyedi színezete miatt nem lehet más hazai fajjal összetéveszteni. Szárnyainak fesztávolsága 5–8 cm között változhat.

A lepke Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi tájain, üde lombos erdőkben fordul elő. Napos erdőkben, erdei tisztásokon, erdőszéleken, ligetekben, bokros vidékeken, meleg völgyekben repül, de kertekben és parkokban is megtalálható. A lepke kisebb vagy ...

                                     
A 2023-as Petőfi-emlékévben méltán feleleveníthető esemény zajlott jó évtizede Szombathelyen, a Százszorszép Bölcsőde kertjében. 2012. november 30-án Kovács Gyula göcseji gyümölcsész-erdész, az – Ambrus Lajos íróval és Szarvas József színművésszel az – őshonos gyümölcs-tájfajták megmentését célzó Tündérkert-mozgalom atyja által ajándékozott két apró facsemete került a Váci Mihály utcai bölcsőde udvarára, a Vasi Skanzenben a hazai múzeumfaluk első tündérkertjének kialakítója – e sorok írója – közreműködésével. Az elültetett fák eredetét és a telepítés körülményeit a melléjük került ...

Az Országgyűlés a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.

A Smidt Múzeum képzőművészeti gyűjteményének része Orlai Petrics Soma festőművész Petőfi Sándort útiládán ülve ábrázoló festménye, amely a költő debreceni vándoréveire emlékezik.
Orlait és Petőfit rokoni szálak fűzték egymáshoz, és szoros barátság alakult ki közöttük az évek során. De hogyan és hol kezdődött kapcsolatuk, amely mindkét művész életművére hatással volt?

 Orlai Petrics Soma: Petőfi Sándor Debrecenben útiládán ülve, 1857 (Smidt Múzeum)

A nemzet költője, a forradalmár, Petőfi Sándor 1823. ...

A bálok olyan szigorú etikett szerint zajló zenés, táncos mulatságok voltak, ahonnan nem hiányozhattak a fontos és titokzatos kiegészítők sem. A hölgyek báli kellékei közé tartozott a legyező, amely nem csak díszítőelemként szolgált, hanem kommunikációs eszközként is.  Ide sorolhatjuk még a lornyont, amelyet a hölgyek mellett a férfiak is előszeretettel vittek magukkal a bálba. A táncolni vágyó hölgyek legfontosabb és nélkülözhetetlen kiegészítője azonban nem más volt, mint a táncrend.

Textil borítású táncrend 19. sz.

A táncrendek a reformkorban jelentek meg, de virágkorukat a dualizmusban élték. Az első fennmaradt táncrend az 1830-as években rendezett bécsi jurátusbálról származik, Magyarországon pedig az 1840-es ...

A bálozás szokása a francia királyi és burgundiai hercegi udvarokból terjedt el a 14. századtól és a 17. századtól kezdve váltak széles körben elterjedté az európai királyi udvarokban. A 18. század folyamán már a nemesség és (legalábbis Nyugat-Európában) a polgárság körében is mind nagyobb tért hódított magának a szórakozásnak ez a fajtája.
Bálokat hagyományos értelemben a farsangi időszak, vízkereszttől hamvazószerdáig tartó ideje alatt tartottak. A kora újkorban több típusa is kialakult a farsangi báloknak: az uralkodói udvarokban tartott udvari bálok, a „dominóbál”, mely a velencei mintára megrendezett álarcosbált jelentette, illetve a Franciaországból származó „maszkabál”. A jelmezbálok rendezését azonban ...

A pasa - magyarosan basa - az egyik legmagasabb katonai főméltósági rang volt az Oszmán Birodalomban. Ez a címe Schrammel Imre egyik lüszterterv-ábrázolásának. A mű izgalmas, ragyogó vörös tónusainak dominanciája -mind a hatalom, a méltóság, az előkelőség védjegye. 

A művész lüsztertervei a Zsolnay Porcelánmanufaktúrával közös munkatervek szintjén maradt elképzelések, kollázs-printek formájában. Kész tárgyakként az „experimentális”, azaz a készítés izgalmának bemutatására törekedő stílus szellemében születtek volna meg, rétegzett plasztikai és színhatásokban gazdag, irizáló, arasznyi méretű plasztikák formájában. Miután Schrammel Imre végzettsége szerint porcelántervező művészként Hollóházán és ...

Gulyás Kati 1945. június 25-én született Budapesten. 1962-ben a Porcelánfestő Szakiskolában végzett Herenden. 1962 és 1972 között rajzoló, majd tervező volt a Kispesti Textilgyárban, 1982-től tervező a BUDA-FLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál. Konceptuális, sok technikával kísérletező textiltervező-művész. Anyaghasználata széleskörű a plasztikzacskós gyöngyhímzéstől, a homokon, törmelékanyagokon keresztül a szilárd textilig, a cseppfolyós halmazállapottól egészen a légneműig. Munkáinak tárgya gyakran önmaga (fénymásolata, lenyomata, sorozata, fotódokumentációja). Éppen ezért Gulyás Kati a magyar textilművészet egyik legismertebb alakja volt a hetvenes évek végétől idehaza és külföldön egyaránt. Többször vett ...

A 3. században Marcus Aurelius Antoninus - röviden Caracalla - római uralkodó kiterjesztette a teljes római polgárjogot a birodalom valamennyi szabadon született lakosa számára. Korábban a  “rómaivá válás” egyik lehetőségét a hadsereg kínálta, a segédcsapatokban történő 25 éves szolgálat után nemcsak a leszerelő katona, hanem a felesége és gyermekeik is polgárjogot kaptak. A jogi aktust két négyszögletű, összefűzött bronztáblán, úgynevezett katonai diplomán rögzítették. Ezek a patina miatt sokszor zöldes színű darabok a római birodalom teljes területéről kerülnek elő, legnagyobb számban mégis az egykori határ közeléből ismertek, ahol a hadsereg nagy része állomásozott.

Az adminisztrációs folyamat a ...

Bajkó Anikó 1947-ben született, Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1973-ban diplomázott kézifestő és nyomottanyag-tervező szakon. 1966-tól 1976-ig a Kispesti Textilgyár, 1981-1986 között a győri Gardénia Csipkefüggönygyár tervezője. 1993-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textiles szaktanára.

A textil és a textilművészet iránti vonzalma családi gyökereiben keresendő, mivel édesapjának Erdélyben volt kis szövőműhelye, majd Magyarországra költözése után a Textilipari Minőségellenőrző Intézetben dolgozott. Édesapjának köszönhetően ismerkedhetett meg a Goldberger Textilgyárban a különböző munkafolyamatokkal, melyek közül Bajkó Anikónak a filmnyomás nőtt a szívéhez. El is határozta, hogy ...