A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak, akik a 17. század folyamán hivatásos katonai renddé alakultak. Az erdélyi fejedelmek fokozatosan telepítették le őket, községeik különböző kiváltságokat (hajdúszabadságot) kaptak. Településeik önálló közigazgatási egységet (Hajdúkerület) alkottak Magyarországon belül, mely különállásuk egészen az 1876-os megyerendezésig megmaradt.

A 18. századtól a magyaros egyenruhájú megyei vagy városi altisztet, törvényszolgát, illetve nemesúr egyenruhás szolgáját (pl. hintókísérőjét) szintén hajdúnak nevezték. A 20. században a magasabb rangú tisztviselők mellett altisztként szolgálatot teljesítő megyei és városi hajdúk a városi vagy megyei rendelkezések „végrehajtó ...

A Carl von Linné által 1758-ban Corvus corone tudományos néven leírt varjúféle (Corvidae) madár Magyarországon is előfordul, az Alpokalján alkalmanként költ is. 

Chernel István által gyűjtött kormos és dolmányos varjú hibrid Kőszegről. (1904)

A gyakorlatlan szemlélő könnyen összetévesztheti a telenként nagy csapatokban kóborló vetési varjúval ( Corvus frugilegus ), vagy a hollóval ( Corvus corax ), de az előbbitől tollas csőrtöve, az utóbbitól lényegesen kisebb termete könnyen elkülöníthetővé teszi.

Feketék, de mégis különbözők – holló, kormos és vetési varjú profilból

Az egyöntetű fekete varjú régóta tudományos érdeklődés tárgya. A kormos varjúnak és korábbi alfajának – a kétezres évek eleje óta ...

A Berger–Németh hagyaték felajánlásakor nemcsak a neorokokó szalongarnitúrát, az iparművészet remekeit kapta meg a Savaria Múzeum, hanem a francia jelleggel bíró modern lakberendezés képzőművészeti kiegészítőit. Az 1920-as években a Berger család otthonában a szalon falát fényképek, legyező, díszmagyar ékszerkészlet és festmények díszítették. Az órás, ékszerész, ötvös dinasztia mesterei, Berger Zoltán, Németh László, majd B. Németh László is – talán mert ők maguk is művészek voltak – értékelték, s szívesen támogatták a kortárs művészetet. Különösen a helyi művészeket pártfogolták, és a patronálás nem egy esetben barátsággá alakult.

A 20. század első felében Szombathely kulturális életének ...

Napjainkban a mesterséges fény mindennapi életünk elengedhetetlen része, hozzászoktunk a villanyvilágítás kényelméhez, így szinte elképzelnünk is nehéz, milyen nyomorúságos fényt adó világító eszközöket használtak a letűnt korok emberei. Lenyűgözve figyeljük mécseseik művészi formáit, s közben bele se gondolunk, hogy ezek mennyire gyenge világosságot adtak egy napfényt nélkülöző helyiségbe.

Mesterséges fényforrásként a rómaiak kezdetben gyertyákat ( candelae ) használtak, melyek felállítására candelabrum ot alkalmaztak. A későbbiekben candelabrum nak neveztek minden olyan állványt, amelyre gyertyát vagy mécsest helyeztek fel. Az olajmécsesek tartására való candelabrum on tányérok, illetve horgok voltak kialakítva, ...

Konkoly Gyula a Sinkovits Péter művészettörténész által életre hívott Iparterv-csoport erős magjához tartozott, hiszen alkotóművészi tevékenysége mellett a kiállítások szervezőjeként és az azokhoz kapcsolódó katalógus, a Dokumentum 69-70 szerkesztőjeként is tevékenykedett. Konkoly már korán szakított a Csernus Tibor szervezte szürnaturalista körrel és a hatvanas évek második felétől már saját útját keresve nyitott a pop art felé. Festészetében popos elemekként jelentkeznek a korszak attribútumai, szex-szimbólumai, a sablonbetűk, vagy a világos, harsány színű olajképeken a képeslapszerű, megkapart felületű kiemelt figurák, melyek a hétköznapi valóság irracionális elemeiként lépnek a néző elé a mindent egybe olvasztó ...

A Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának Helytörténeti Gyűjteményében különböző műtárgyak, dokumentumok találhatóak, melyek a tűzoltóság múltjához köthetők. A hónap műtárgya(i)ként ezekből választottunk ki két reprezentatív műtárgyat.

A parancsnoki tűzoltó sisak: bőrből, illetve nemezből préselt csákóformájú kemény sisak. Kívülről fekete lakkfesték vonták be és 2,7 cm széles bordópiros szalagcsík veszi körbe.

Elöl főhelyen az Osztrák-Magyar Monarchia címere, körülötte tűzoltósisak, vödör, csákány, tűzkampó, csáklya, kötél, kürt, lándzsa, tölgyfalevél díszek láthatóak. Alatta a régi tűzoltó köszönés olvasható: „Istennek dicsőség – egymásnak segítség!” A sisak oldalán és ...

A fürdőruhadivat és az, hogy a nők mennyit mutathatnak meg a testükből a vízparton az elmúlt évszázadokban rengeteget változott. Ma már teljesen elfogadott és természetesnek számít, hogy a nők is fürdőzhetnek nyilvánosan, azonban mindez a férfiak kiváltsága volt egészen a 19. század közepéig.

Fürdőzők Ábrahámhegyen, képeslap, 1960-as évek (Smidt Múzeum)

A fürdőzés, mint kikapcsolódási forma és szabadidős tevékenység az 1860-as évektől kezdett egyre népszerűbbé válni a jómódú polgári körökben. A férfiak mellett pedig a nők is szerették volna megtapasztalni a fürdőzés élményét. Azonban a hölgyek első fürdőruhái a 19. században még nem a legkényelmesebbek voltak és egyáltalán nem hasonlítottak a mai ...

A savariai Iseum 2001-2010 közötti régészeti feltárása során több olyan lelet került elő, amely a területen ipari tevékenységre utalt. A szentély előcsarnokának északi részéből előkerült vöröses, hamus, faszenes átégett betöltésű gödör benne több félig kész fémtárggyal, illetve az ezek készítésre szolgáló eszközök töredékeivel. Ezek között volt egy fibula (ruhakapcsoló tű), amelyen az agyag öntőformában való kiöntése után az utómunkálatokat nem végezték el. Így az egytagú fibula fején levő spirál valamint a tű nem került még kialakításra: egy szélesebb bronzpántban végződött itt a tárgy. Ennek vékonyra való kihúzását, spirállá való feltekerését – amely rugóként is szolgált -, illetve a ...

2021-ben Németh Zsuzsanna és Németh Ádám egy több generáció által megőrzött, neorokokó szalongarnitúrát és festménykollekciót ajánlott fel a Savaria Múzeum számára. A nemes gesztus lehetővé teszi, hogy betekintsünk egy 20. század elején kialakított szombathelyi dekoratív polgári lakás enteriőrjébe.

Berger Zoltán (1876–1942) órás, ékszerész Szombathely központi, egyúttal egyik legszebb részén, a Vármegyeház mellett, a Hollán Ernő utca 1. szám alatt, az 1897-ben épült modern Mikos-ház második emeletén élt családjával. Az előkelő otthonok példája ösztönözte divatos lakásának kialakításában. A 20. század elején olyan polgári otthont hozott létre, amely a korszak legsikkesebb, csak a módosabbak számára elérhető ...

Edit nem klasszikus értelemben vett múzsa, viszont nem is csupán egy modell Schrammel Imre munkásságában. Személye a hetvenes évektől működő siklósi szimpóziumokhoz kapcsolódik, ugyanis ő volt a művésztelep teltkarcsú konyhásnője. Alakját a drapériás figurák tematikájú művekkel rokonítható több alkotás is őrzi, nevét nem mindig jelölve a mű címében.

Az Edit című alkotás 1989-ben készült, raku technikával. A kisplasztika méretű alkotás egy kereveten oldalasan támaszkodva heverő, alsóneműbe öltöztetett, kontyos nőalakot ábrázol. Első látásra leginkább valamely őskori Vénusz-ábrázolásra asszociálhatunk a telt idomokkal megáldott, a nőiséget a művészi túlzás eszközeivel megfogalmazott szobor kapcsán. Az ...