„Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája…”
(Petőfi Sándor: Alföld c. vers – részlet)

A pásztornak a botja, a kutyája és az ostorja mellett az egyik legfontosabb eszköze a kolomp. Miért? Gondoljunk csak bele, hogy az esti órákban a kihajtott jószágokat keresve a hallásunk után járva találjuk meg az eltévedt juhot vagy szarvasmarhát.
Egy olyan eszközről teszek említést, melyet már az ókori időszaktól kezdve ismertek az emberek, bár abban az időben inkább díszként használták, mint sem jószágcsengettyű. A népvándorláskori leletek bizonyítják, hogy a bronzcsengettyű és a vaskolomp, mint használati tárgy az állatok tartásakor alkalmazták a hun és az avar kori emberek.
Múzeumi anyagok között, ...

A kozmikus jelenségek termékenységgel való összekapcsolása már az őskortól fogva jelen van az emberiség történetében. A bika és a Hold ilyennemű összefonódására számtalan bizonyíték áll rendelkezésre, ilyen például a dél-nyugat franciaországi lascaux-i barlang egyik bölényrajza, a catal hüyük-i régészeti lelőhelyen előkerült festmények és gipszreliefek, de akár magyar példaként a bodrogkeresztúri paleolitikumi emlékeket is említhetjük. (Drössler, 1986) Átlépve az ókorba pedig egyértelmű, hogy a savaria Iseumban kiállított Apis bika emlékeket kell vizsgálnunk, ha kapcsolatot keresünk a bikához és a Holdhoz kapcsolható hiedelmek között.

A születés és az elmúlás kozmikus jelképe egyértelműen az elfogyó, majd az ...

Trafikálás a régi trafikokról címmel emlékezett meg az utolsó – eredeti formáját megőrzött, a Pelikán parknál álló – szombathelyi trafiképületről 2023 augusztusában Orbán Róbert helytörténész. Szeptemberben pedig bemutatták Peltzer Géza újságíró könyvét Solymos Endre (1922–2001) hadirokkant példamutató életéről, aki mozgássérültként ebben a trafikban dolgozott.

Az idővel édességet, ajándéktárgyakat is kínáló dohányárudák városaink múlt századi képének kedves, magános állású üzletkéi (voltak). Látva a szombathelyi trafiképületek romló állapotát, esetenként megkérdőjelezhető módú átalakítását, vagy épp eltűnését, jó évtizeddel korábban már e sorok írójának érdeklődését is felkeltették. ...

Egy műtárgy keletkezése időfolyamba szúrt mérföldkő. Az alkotás a létrejövetel pillanatában egyszerre emlékművé is válik, a kor, az év, a pillanat emlékművévé, melyben megszületett. Nagyon sok mindent megtudhatunk egy adott korról, ha a benne született műtárgyakat vizsgáljuk. Nem csak az uralkodó stílusokat, a divatos technikákat ismerhetjük meg, de képet kaphatunk a művészeket foglalkoztató kérdésekről is, melyek szobron, képen, zenén végigvonulnak, feltűnnek.

Nincs ez másképpen a hónap választott műtárgyának esetében sem. Király Vilmos szobrászművész bronzba álmodott szobra a kilencvenes évek elején született, egészen pontosan 1998-ban. Ez egy több szempontból is izgalmas időpont. A megváltozó történelemkép, az ...

“Mentek, s elkeveredtek azonnal a lótuszevőkkel,
 kik nem terveztek számukra gonosz veszedelmet,
 ámde megízleltették vélük a jóizü lótuszt.
 És közülük ki a mézédes termést meg is ette,
 már nem akart hírt adni nekünk, nem akart hazatérni,
 ott kívánt az örökre maradni a lótuszevőknél,
 egyre a lótuszt szedni, feledve a szép hazatérést.
 Őket, sírtak bár, a hajóra vezettem erővel,
 és evezőpad alá lekötöztem a görbe hajókon…”

Az Odüsszeia 9. énekének részletében a főhős és társai elvetődnek a lótuszevők szigetére, ahol feltehetőleg az egyiptomi vizililiom, vagyis a kék lótuszt kóstolták meg társai. A lótuszvirág, amely rengeteg egyiptomi ábrázoláson maradt fenn, erősen pszichoaktív növény - és ...

A pajzs alakú, áttört hátterű növényi ornamentikával díszített, világos rajzolatú, jó minőségben kivitelezett, leheletvékony aranyréteggel bevont öntött bronz kisszíjvég a késő avar fémművesség szép példája.

A veret a tárgytípusnál a későavar korban alkalmazott gyakorlat szerint készült. Elő- és hátoldalát külön öntötték ki, majd apró szegecsekkel erősítették egymáshoz illetve az övre, jelen esetben annak mellékszíjára (a bőrszíj verethez korrodálódott maradványai nyomokban még megfigyelhetők). Azonban a használat során ez a szabadon csüngő kisszíjvég megrongálódott és a hátlapja elveszett; ezt két, T-alakban felszerelt, szélén domborított pontsorral díszített, vékony ezüstpánttal pótolták, így oldva ...

Augustus császár (Kr.e. 27 – Kr.u. 14) uralkodása alatt a portrészobrászat az udvari művészet szolgálatába került, kifejezésvilágában az uralkodói óhaj vált meghatározóvá. A realisztikus ábrázolás mellett a császárportrék időtlenséget, kiegyensúlyozottságot, békét ( Pax Romana ) és hatalmat sugároznak; egyszerre voltak realisztikusak és idealizálók. Az Augustus által meghatározott stílust, a római császár ideális kinézetének mintáját Hadrianus töri meg.

Hadrianus császár kiegészített márványbüsztje a Vatikáni Múzeumban ( Musei Vaticani Catalogo Online : Inventario : Busto di Adriano [MV.724.0.0] )

Hadrianus császár (Kr. u. 117–138) megjelenítésében már nem annyira elődje, Traianus császár képmásainak katonás ...

„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”

(Petőfi Sándor: A hazáról – részlet)

Ma is tartja magát az a népszerű, közmondássá lett hiedelem, mely szerint Magyarország határait – ahogy azt Petőfi is versbe foglalta – egykor három tenger (az Adriai-, a Fekete- és a Balti-tenger) mosta. Való igaz, hogy a Magyar Királyság a 14. században – amikorra a tévhit gyökerei datálhatóak – igazi nagyhatalommá vált, de az emlegetett tengerek közül csak az Adriához volt hozzáférése – az is csak az 1102-ben megszerzett és autonómiát élvező Horvát Királyság révén. Kevéssé ismert tény, hogy Magyarországnak saját jogán csak 1779-től lett tengerpartja. ...

A Föld átlaghőmérséklete emelkedik, de a gleccserek és a sarki jégtakaró megléte tanúskodik róla, még mindig jégkorszakban, annak egyik felmelegedési periódusában élünk.

A 2024 januári Hónap műtárgyaként kiállított tojó csicsörkét (Lelt.sz.: 2003.181.1.) 1969 júniusában Bechtold István gyűjtötte Kőszegen és preparálta a Savaria Múzeum Gerincesállat-gyűjteménye számára.

Az élővilág változása látványosan követi a klímaváltozás folyamatát. Akinek a megváltozott környezet már nem megfelelő, nem képes alkalmazkodni, az elvándorol, vagy ha arra képtelen, elpusztul, kipusztul. Az ember a kifejezetten jól alkalmazkodó csoportba sorolható, ellentétben például a kétéltűekkel, akiknek különleges ökológiai igényeik és ...

A világon mindenhol ismerik a fánkok különböző fajtáit, de hányan emlékeznek az úgynevezett tarkedli/talkeldi/csehpimasz nevezetű fánkra és az annak elkészítéséhez használt tűzálló edényre?

A fánk egy zsiradékban sütött kelttészta-féle, amelynek elnevezését már a 16. századtól ismerjük, a 17. századtól pedig már a készítési módja is megjelenik a szakácskönyvekben. A 19. századra a magyar társadalom egyes rétegeiben a fánk ismerete olyannyira elterjedt, hogy hétköznapi és ünnepi étkezéskor kedvelt süteménynek számított. A földeken végzett munka közben - például csépléskor - ebéd utáni ételként is előfordult a rétes és a pogácsa mellett. Magyarországi és erdélyi területeken az év fordulópontján, ...