múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2023. júl 19.

Lakberendezés francia módra

írta: Savaria MHV Múzeum
Lakberendezés francia módra

Iparművészeti emlékek a Berger–Németh hagyatékban

2021-ben Németh Zsuzsanna és Németh Ádám egy több generáció által megőrzött, neorokokó szalongarnitúrát és festménykollekciót ajánlott fel a Savaria Múzeum számára. A nemes gesztus lehetővé teszi, hogy betekintsünk egy 20. század elején kialakított szombathelyi dekoratív polgári lakás enteriőrjébe.

img_0333_k.JPG

Berger Zoltán (1876–1942) órás, ékszerész Szombathely központi, egyúttal egyik legszebb részén, a Vármegyeház mellett, a Hollán Ernő utca 1. szám alatt, az 1897-ben épült modern Mikos-ház második emeletén élt családjával. Az előkelő otthonok példája ösztönözte divatos lakásának kialakításában. A 20. század elején olyan polgári otthont hozott létre, amely a korszak legsikkesebb, csak a módosabbak számára elérhető ...

Tovább Szólj hozzá

2023. júl 17.

Edit, a teltkarcsú modell

írta: Savaria MHV Múzeum
Edit, a teltkarcsú modell

Edit nem klasszikus értelemben vett múzsa, viszont nem is csupán egy modell Schrammel Imre munkásságában. Személye a hetvenes évektől működő siklósi szimpóziumokhoz kapcsolódik, ugyanis ő volt a művésztelep teltkarcsú konyhásnője. Alakját a drapériás figurák tematikájú művekkel rokonítható több alkotás is őrzi, nevét nem mindig jelölve a mű címében.

edit.JPG

Az Edit című alkotás 1989-ben készült, raku technikával. A kisplasztika méretű alkotás egy kereveten oldalasan támaszkodva heverő, alsóneműbe öltöztetett, kontyos nőalakot ábrázol. Első látásra leginkább valamely őskori Vénusz-ábrázolásra asszociálhatunk a telt idomokkal megáldott, a nőiséget a művészi túlzás eszközeivel megfogalmazott szobor kapcsán. Az ...

Tovább Szólj hozzá

2023. júl 10.

Griffes övveret a 8. századból

írta: Savaria MHV Múzeum
Griffes övveret a 8. századból

A Smidt Múzeum Régiségtárának népvándorlás kori leletei között – a vasasszonyfai avar kori temetőből származó késő avar kori leletek társaságában – egy bronzból öntött, griffel díszített övveret található, amely a 8. századból származik. Egykor egy harcos férfi fegyverövét díszítette, több hasonló veret társaságában. Sajnos a teljes övkészletből csak ez az egyetlen darab jutott a gyűjteménybe, a hozzá tartozó csat, a különféle szíjvégek, a hasonló csüngős és egyéb veretek hollétéről ma már semmit sem tudunk. Ám ez a magányos darab is ábrázolásával sokat elárul arról a korszakról, amelyből származik.

griffes_veret.jpg

A veret egy négylábú és hosszú farkú, de ugyanakkor kampós csőrű, madárfejű, szárnyas állatot: ...

Tovább Szólj hozzá

2023. jún 29.

Egy ritka propagandapénz a második világháború végéről

írta: Savaria MHV Múzeum
Egy ritka propagandapénz a második világháború végéről

1944 nyár végén a szovjet csapatok elérték Magyarország határát és ezzel megkezdődött az országért vívott, több mint fél évig tartó harc. Jóllehet Horthy Miklós 1944. október 15-én tett egy bizonytalan kiugrási kísérletet, a rosszul megszervezett próbálkozás kudarcba fulladt, mely a világháború elhúzódásához, és ezzel Magyarország fokozott szenvedéseihez és pusztulásához is hozzájárult.

sp_74_93_1_-a.jpg

A szovjet hadsereggel együtt jelentek meg az országban az úgynevezett megszállási pénzek, melyet a köznyelv csak vöröspengőnek nevezett. A megszállási pénz eredeti funkciója a hágai egyezmények szerint a megszálló hadseregek rekvirálásainak a megtérítése volt, és ilyeneket a nyugati hatalmak is bocsátottak ki a második ...

Tovább Szólj hozzá

2023. jún 16.

Feszültség

írta: Savaria MHV Múzeum
Feszültség

Droppa Judit kísérleti textilje

Droppa Judit kötött-hurkolt anyag- és modelltervező szakon végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1968-ban.  A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1982-től tanít anyag- és modelltervezést, 1986-tól főállásban. 1986-1993 között az Öltözéktervező Stúdió vezetője volt, előbb adjunktusként, majd 1990-től egyetemi docensként. 1975-től tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Élete csupa párhuzamokból áll. Az autonóm és az alkalmazott textillel foglalkozott mindig is, ám a síkhurkolt textília és annak szerkezete vonzotta leginkább.

004_droppa_judit_feszultseg_i-iv.jpg

Kiindulópontja az a  felismerés volt, hogy a sík-kötött anyag szerkezetének megbontása nélkül torzítással – nyújtással, feszítéssel – meg lehet változtatni a ...

Tovább Szólj hozzá

2023. jún 02.

Sárga viráglámpa

írta: Savaria MHV Múzeum
Sárga viráglámpa

Az erdei tulipán lappangó évszázadai hazánkban

A tulipán a magyarság virágainak is egyik legismertebb képviselője, alakja ősi népművészeti jelkép, díszítőelemként a magyar hagyományban sok helyen megjelenik. A Tulipa nemzetségnek a világon 100–150, Európában 10–15 faja él. A vadon élő tulipánok nagy része Közép-Ázsia mérsékelt égövi vidékein őshonos, de előfordulnak Kisázsiában, Észak-Afrikában, Közel- és Távol-Keleten, valamint Dél-Európában is. Az idők során a kultúrváltozatok ezreit terjesztették el és termesztik közkedvelt dísznövényként szerte a világon, óriási egyedszámban.

1_tuli-sylv_hereny_f_baloghl-4860.JPGErdei tulipán Herényben, udvaron, 2007. április 2. (fénykép: Balogh Lajos)

 A tudománytörténet szerint a tulipán, nárcisz, jácint, nőszirom kisázsiai fajai, a perzsiai ...

Tovább Szólj hozzá

2023. máj 10.

Egy óriási, langobárd fésű Szelestéről

írta: Savaria MHV Múzeum
Egy óriási, langobárd fésű Szelestéről

A 2013-ban Szeleste határában feltárt langobard temető anyaga a Savaria Múzeum népvándorlás kori gyűjteményének egyik kiemelkedő jelentőségű egysége, amely bővelkedik a magas minőségű kézműves munkával előállított használati és viseleti tárgyakban. Most ismerkedjünk meg mégis egy első látásra szerényebb, hétköznapibb lelettel, amely barokkos nagyságával mégis magára irányítja a figyelmet. fesu_focim.jpg

A szelestei temető 962. számú, fegyveres férfi sírjából származó, egyszerű vonalvezetésű agancsfésűn valójában semmi különleges nincsen, egyedül a mérete meghökkentő első látásra: hossza 27,8 cm – egy átlagos europid koponya szelességének majdnem kétszerese.
A mi korunkban nagyjából senki nem tartana praktikusnak egy ekkora ...

Tovább Szólj hozzá

2023. máj 02.

Góliát a bogarak között

írta: Savaria MHV Múzeum
Góliát a bogarak között

A bogarak a Föld legváltozatosabb élőlénycsoportját alkotják, a mai napig mintegy 400 000 fajukat azonosították. Közöttük találjuk a legkisebb és legnagyobb testméretű rovarfajokat. A kifejlett paránybogarak 0,25–1 mm hosszúak, ennél csak néhány élősködő életmódot folytató parányfürkész kisebb. A leghosszabb bogár címéért a herkulesbogár (Dynastes hercules) és az óriáscincér (Titanus giganteus) verseng, a maguk 17–18 centiméteres testhosszával, bár kósza híradások szólnak 20–22 centiméteres példányokról is. A góliátbogarak ( Goliathus spp.) hossza „csak” a 8–11 centimétert éri el, de lárváik a legnehezebbek a bogarak között, 80–100 grammot is nyomhatnak.

goliath_beetle_goliathus_goliatus_entomica.jpg

A góliátbogarak a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) ...

Tovább Szólj hozzá

2023. ápr 27.

Honfoglalás kori kengyelek Vasasszonyfáról

írta: Savaria MHV Múzeum
Honfoglalás kori kengyelek Vasasszonyfáról

1936-1938 táján két „népvándorlás kori” vaskengyel jutott dr. Smidt Lajos szombathelyi gyűjteményébe, amelyek lelőhelye „Asszonyfa” , azaz a mai Vasasszonyfa területe. A település régészeti vonatkozásban nagy kiterjedésű avar kori temetőjéről ismert. Ezek a tárgyak azonban bizonyosan nem ezen sírmező egyik temetkezéséből jutottak napvilágra, hanem a tőle több mint egy-másfél kilométerre, Meszlen község irányában, a Káka-árok partján fekvő későbbi temetőből kerültek felszínre. E helyen 1927-ben a szántásban két csontvázra akadtak. Az egyiken három darab, két-két helyen átlyukasztott (tehát eredetileg talán ruhára felvarrt) ezüst érmet találtak. A Vasvármegyei Múzeumba jutott egyetlen példány Provancei Hugo és II. ...

Tovább Szólj hozzá

2023. ápr 24.

A küzdelmes emberi lét szimbóluma

írta: Savaria MHV Múzeum
A küzdelmes emberi lét szimbóluma

Schrammel Imre: Keresztlevétel után, 1984

Schrammel Imre Krisztus ábrázolásai az emberi lét életküzdelmét szimbolizálják. Az életműben nem alkotnak önálló korszakot, különféle tematikus egységekbe sorolhatóan kísérik végig az egész pályafutást. A Keresztlevétel után című embernagyságú mű az úgynevezett „tovább alakított” munkák közé sorolható. Ez az elnevezés arra a sajátos és izgalmas készítéstechnikára utal, amivel a művész egyedülálló módon készítette.

keresztlevetel_utan.JPG

A továbbalakításos eljárás lényege szoros párhuzamban áll az így készült tárgyak mondanivalóinak lényegével: a meggyötört hatást a művész az agyag elképesztő formákba való kényszerítésével éri el az alkotófolyamat során. Az agyagba mintázott, természethű aktról gipszöntvényt ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása