Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb presztízsű fegyverneme a huszárság volt. Nem véletlen, hogy a katonai szolgálatba álló magyar arisztokraták és köznemesek elsősorban ebbe a fegyvernembe törekedtek. A huszárok között is kiemelkedett a több évszázados múltra visszatekintő cs. és kir. 9. Nádasdy huszárezred, melyet 1688-ban állított fel Czobor Ádám tábornok. Nevét 1888-ban gróf Nádasdy Ferenc tábornok (1756–1783) után kapta, aki 1741 és 1783 között volt az alakulat tulajdonosa. Az ezred a dualizmus idején Sopronban állomásozott és legénységét is innen kapta, mindössze közvetlenül a háború előtt helyezték át Boszniába.

A cs. és kir. 9. huszárezredben szolgált Cziráky József dénesfai birtokos is, akinek ...

„Miért kéne Baiaeról és a tengerpartról mesélnem, amelyen elterül és a vízről, amely a meleg kéntől gőzölög?” - - Kérdezi tőlünk Ovidius. És miért kéne nekünk az Égei-tengerről és az ókori Hellaszról mesélni, ha Aesculapiusról akarunk szólni?

A gyógyító isten/hérósz (?) kultusza a Római császárság első századaiban otthonára talált a pannoniai provinciákban is, különösen a gyógyvizekben gazdag Aquincum környékén. De nem csak ő, számos más szintén gyógyításban jártas isten és istennő kultusztárgyai kerültek elő a kettős tartomány területéről. A kelta származású Sirona, vagy Silvanus, a görög Aszklépiosz (latin átírással Aesculapius) és lánya Hygieia, vagy a keleti misztériumok képviselői: Sol ...

Az Emberbaráti Egylet magánkórházának 1823-tól induló története során hivatalosan két protektora volt. Az első arisztokrata védnöke Gróf Cziráky Antal ( 1772 – 1852 ) Vas megye főispáni helytartója (1811–1823) 1826 év végéig, országbírói kinevezéséig viselte e tisztséget. Lemondása után a filantrópok társasága az ő pártfogói helyére kérte fel herceg Batthyány-Strattmann Fülöp örökös és valóságos főispánt ( 1781 – 1870 ), aki haláláig rangjához méltóan töltötte be szerepét. A dualizmus korában ugyan már nem kértek föl az egylet protektorálására újabb befolyásos személyeket, a kórház mégis minden újabb mérföldkőnél úgy kezelte gróf Festetich Dénesné született Zichy Karolinát, mint jótevőjét és ...

A Smidt Múzeum gazdag fegyvergyűjteménye rendelkezik két igazán különleges darabbal, két úgynevezett szélpuskával.

Bartholomäus Girandoni (vagy Girardoni), tiroli órásmester 1779-ben tervezte meg híres fegyverét, egy szélpuskát (németül Windbüchse ), melyet 1780 és 1815 között használtak az osztrák császári hadseregben. A fegyvert híressé Meriwether Lewis százados tette, aki társával, William Clark alhadnaggyal és számos önkénessel Thomas Jefferson és az amerikai Kongresszus megbízásából 1803 és 1806 között egy expedíciót szervezett Észak-Amerika nyugati részének felfedezésére. Lewis saját fegyvere az expedíció során egy Girandoni szélpuska volt, melynek hangtalan, füst nélküli működését ámulattal figyelték az ...

Anna Margit Fej című festménye 1981-ben műtárgyvásárlás útján került a Derkovits Gyula – Dési Huber István Emlékmúzeum gyűjteményébe, 1985-ben vette át az akkor megnyíló Szombathelyi Képtár Képzőművészeti Gyűjteménye, így törzsanyagnak tekinthető.

Zöld háttér előtt kerek fejet ábrázol két eltérő nézetű, kubisztikusan formált arc vonásaival. A fej felületét az arcformákat nem követő harsány színfoltok töltik ki: fehér, narancssárga, kárminvörös, zöld, szürke. Az egyszerű kompozícióban jól kivehetők a vastag ecsetvonások.

Az 1913-ban született zsidó származású Anna Margit eredeti vezetékneve Sichermann. A Képzőművészeti Főiskolán 1936-ben fejezte be tanulmányait, mestere Vaszary János volt. Első ...

Ezüsttel keretelt tálca pácolt diófa betétlappal, bécsi fémjellel, MG mesterjeggyel, bárói koronás monogram vésettel ellátva, amely az 1897. május 13-ai szombathelyi jótékonysági estély emlékére készült. 

1897 májusában az Emberbaráti Egylet kórházkápolnája felépítése javára Szegedy Györgyné báró Gerliczy Irma – a kultúra és jótékonyság összefonásával – egy bámulatos műkedvelői előadássorozatot rendezett a szombathelyi állandó színházban, amely „Tündéri esték” címmel írta be magát a város kultúrtörténetébe. Szegedyné Gerlits Sándorral, Mátray Kálmán társulati taggal és Angyalffy Erzsébet festőművésznővel a következő programot ajánlotta a vendégek figyelmébe: Narcisse Fournier és Henri-Horace ...

A kisméretű római kori márványszobor Fortuna istennőt ábrázolja. Feje, jobb karja és a lábai alsó része hiányoznak. Az istennő testsúlyát a jobb lábára helyezi, bal lába kissé előre tartva, testtartása a lazán behajlított bal térdével pihenő, álló helyzetet ábrázol. Ruházata tunica és palla . Az ívelt ráncolatú tunica vállán kerek fibula látszik, mellei alatt kettős öv fogja össze. A palla a bal válláról fut le hátra, elől látható íve a jobb csípőnél és a bal kéznél végződik. Bal kezében bőségszarut tart, aminek felső része hiányzik. Az istennő további attribútumai, a földgömb és a kormánylapát a töredéken nem látszanak, ám elképzelhető, hogy a szobor lábánál eredetileg ábrázolták azokat. A szobor magas ...

Barabás Mártonnak 1989-ben volt egyéni kiállítása a Szombathelyi Képtárban (Pollacsek Kálmánnal és El Kazovszkijjal). „Kutyacsiga-voluta” című munkája ugyanebben az évben került a gyűjteménybe műtárgyvásárlás útján, valószínűsíthető, hogy ennek a kiállításnak eredményeképpen. 1986-ban készült, a 80-as évekre jellemző eklektikus stílusban.

A művészettörténet írás úgy fogalmazta meg Barabás műveit, hogy azok az akadémikus festészet technikai eszközeivel ábrázolt „kollázstárgyak”: a festészet és a szobrászat határmezsgyéjén alkotott művek. A térhatású táblaképek, a festői domborművek és plasztikák azt tanúsítják, hogy művészetének egyik központi eleme a térkutatás, a tér dimenzióinak lehető ...

Schrammel Imre keramikusművész válogatott anyaga 2015-ben került a Szombathelyi Képtárba, azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben önálló épületben mutatkozhasson be és ajándékozás révén a Szombathelyi Képtár kezelésébe kerülve a város értékeit gyarapítsa.

Schrammel Imre 1993-ban kapott felkérést Herendről, hogy legyen az igazgatói tanács tagja és vállaljon tervezői szerepet a porcelángyárban. A rendszerváltás után a herendi porcelán kikerült az állam támogatása alól, ezért az akkori igazgatói tanács új személyek bevonásával, új tervekkel és ötletekkel állt ki a piacra, hogy a herendi porcelán, mint hungarikum fennmaradhasson és ne kerüljön idegen tulajdonba. Ebben a nem könnyű helyzetben születtek meg Schrammel ...

„Emlékezzenk régiekrel,
Az Szíthiából kijüttekrel,
Magyaroknak eleikrel,
És azoknak vitézségekrel...”
(Csáti Demeter, 1526 körül)

A szkítákat – mint keleti lovas-nomád népet – középkori krónikáink szittya néven a magyarok elődeiként tartották számon. Ők valamikor a Kr. e. 7. század közepén telepedtek meg a Kárpát-medence keleti felében, ahol földművelő és állattartó életmódot folytattak. Utóbb azonban a Dunántúlon is megjelentek, ahogyan arról régészeti hagyatékuk is tanúskodik. Hozzájuk köthető régiségtárunk egyik ritka és mutatós darabja.
A mezőlaki szkíta tegezdísz (Fotó: Móricz Péter)

1931-ben tavaszi szántás alkalmával a Veszprém megyei Mezőlak határában – pár kilométerre a Vas megyei határtól ...