múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2023. jún 16.

Feszültség

írta: Savaria MHV Múzeum
Feszültség

Droppa Judit kísérleti textilje

Droppa Judit kötött-hurkolt anyag- és modelltervező szakon végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1968-ban.  A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1982-től tanít anyag- és modelltervezést, 1986-tól főállásban. 1986-1993 között az Öltözéktervező Stúdió vezetője volt, előbb adjunktusként, majd 1990-től egyetemi docensként. 1975-től tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Élete csupa párhuzamokból áll. Az autonóm és az alkalmazott textillel foglalkozott mindig is, ám a síkhurkolt textília és annak szerkezete vonzotta leginkább.

004_droppa_judit_feszultseg_i-iv.jpg

Kiindulópontja az a  felismerés volt, hogy a sík-kötött anyag szerkezetének megbontása nélkül torzítással – nyújtással, feszítéssel – meg lehet változtatni a ...

Tovább Szólj hozzá

2023. jún 02.

Sárga viráglámpa

írta: Savaria MHV Múzeum
Sárga viráglámpa

Az erdei tulipán lappangó évszázadai hazánkban

A tulipán a magyarság virágainak is egyik legismertebb képviselője, alakja ősi népművészeti jelkép, díszítőelemként a magyar hagyományban sok helyen megjelenik. A Tulipa nemzetségnek a világon 100–150, Európában 10–15 faja él. A vadon élő tulipánok nagy része Közép-Ázsia mérsékelt égövi vidékein őshonos, de előfordulnak Kisázsiában, Észak-Afrikában, Közel- és Távol-Keleten, valamint Dél-Európában is. Az idők során a kultúrváltozatok ezreit terjesztették el és termesztik közkedvelt dísznövényként szerte a világon, óriási egyedszámban.

1_tuli-sylv_hereny_f_baloghl-4860.JPGErdei tulipán Herényben, udvaron, 2007. április 2. (fénykép: Balogh Lajos)

 A tudománytörténet szerint a tulipán, nárcisz, jácint, nőszirom kisázsiai fajai, a perzsiai ...

Tovább Szólj hozzá

2023. máj 10.

Egy óriási, langobárd fésű Szelestéről

írta: Savaria MHV Múzeum
Egy óriási, langobárd fésű Szelestéről

A 2013-ban Szeleste határában feltárt langobard temető anyaga a Savaria Múzeum népvándorlás kori gyűjteményének egyik kiemelkedő jelentőségű egysége, amely bővelkedik a magas minőségű kézműves munkával előállított használati és viseleti tárgyakban. Most ismerkedjünk meg mégis egy első látásra szerényebb, hétköznapibb lelettel, amely barokkos nagyságával mégis magára irányítja a figyelmet. fesu_focim.jpg

A szelestei temető 962. számú, fegyveres férfi sírjából származó, egyszerű vonalvezetésű agancsfésűn valójában semmi különleges nincsen, egyedül a mérete meghökkentő első látásra: hossza 27,8 cm – egy átlagos europid koponya szelességének majdnem kétszerese.
A mi korunkban nagyjából senki nem tartana praktikusnak egy ekkora ...

Tovább Szólj hozzá

2023. máj 02.

Góliát a bogarak között

írta: Savaria MHV Múzeum
Góliát a bogarak között

A bogarak a Föld legváltozatosabb élőlénycsoportját alkotják, a mai napig mintegy 400 000 fajukat azonosították. Közöttük találjuk a legkisebb és legnagyobb testméretű rovarfajokat. A kifejlett paránybogarak 0,25–1 mm hosszúak, ennél csak néhány élősködő életmódot folytató parányfürkész kisebb. A leghosszabb bogár címéért a herkulesbogár (Dynastes hercules) és az óriáscincér (Titanus giganteus) verseng, a maguk 17–18 centiméteres testhosszával, bár kósza híradások szólnak 20–22 centiméteres példányokról is. A góliátbogarak ( Goliathus spp.) hossza „csak” a 8–11 centimétert éri el, de lárváik a legnehezebbek a bogarak között, 80–100 grammot is nyomhatnak.

goliath_beetle_goliathus_goliatus_entomica.jpg

A góliátbogarak a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) ...

Tovább Szólj hozzá

2023. ápr 27.

Honfoglalás kori kengyelek Vasasszonyfáról

írta: Savaria MHV Múzeum
Honfoglalás kori kengyelek Vasasszonyfáról

1936-1938 táján két „népvándorlás kori” vaskengyel jutott dr. Smidt Lajos szombathelyi gyűjteményébe, amelyek lelőhelye „Asszonyfa” , azaz a mai Vasasszonyfa területe. A település régészeti vonatkozásban nagy kiterjedésű avar kori temetőjéről ismert. Ezek a tárgyak azonban bizonyosan nem ezen sírmező egyik temetkezéséből jutottak napvilágra, hanem a tőle több mint egy-másfél kilométerre, Meszlen község irányában, a Káka-árok partján fekvő későbbi temetőből kerültek felszínre. E helyen 1927-ben a szántásban két csontvázra akadtak. Az egyiken három darab, két-két helyen átlyukasztott (tehát eredetileg talán ruhára felvarrt) ezüst érmet találtak. A Vasvármegyei Múzeumba jutott egyetlen példány Provancei Hugo és II. ...

Tovább Szólj hozzá

2023. ápr 24.

A küzdelmes emberi lét szimbóluma

írta: Savaria MHV Múzeum
A küzdelmes emberi lét szimbóluma

Schrammel Imre: Keresztlevétel után, 1984

Schrammel Imre Krisztus ábrázolásai az emberi lét életküzdelmét szimbolizálják. Az életműben nem alkotnak önálló korszakot, különféle tematikus egységekbe sorolhatóan kísérik végig az egész pályafutást. A Keresztlevétel után című embernagyságú mű az úgynevezett „tovább alakított” munkák közé sorolható. Ez az elnevezés arra a sajátos és izgalmas készítéstechnikára utal, amivel a művész egyedülálló módon készítette.

keresztlevetel_utan.JPG

A továbbalakításos eljárás lényege szoros párhuzamban áll az így készült tárgyak mondanivalóinak lényegével: a meggyötört hatást a művész az agyag elképesztő formákba való kényszerítésével éri el az alkotófolyamat során. Az agyagba mintázott, természethű aktról gipszöntvényt ...

Tovább Szólj hozzá

2023. ápr 05.

Riadó! Légitámadás!

írta: Savaria MHV Múzeum
Riadó! Légitámadás!

A Légoltalmi Liga Szombathelyi Leánygárdájának emlékalbuma, 1943

A Légoltalmi Liga a légitámadások elleni védekezés polgári egyéni légoltalmát vagy önvédelmét ellátó társadalmi szervezet volt. A légitámadások elleni védekezésnek két módja alakult ki az 1930-as évek végétől, a légvédelem és a légoltalom. A katonai légvédelem a honvédség, a polgári légvédelem és légoltalom a polgári szervek feladata volt. Utóbbiak joghatósága a házak kapujáig terjedt, azon belül a lakosság önvédelmét a Légoltalmi Liga szervezte meg. Feladatkörei közé tartozott a társadalom széles rétegeinek kiképzése. A légvédelem és légoltalom, illetve intézményeik népszerűsítése. Az állandó éberség fenntartása és a légoltalom iránti áldozatkészség fokozása. Közreműködés a polgári légoltalom ...

Tovább Szólj hozzá

2023. már 17.

Ritka lepkefaj előfordulása a Vasi Skanzen területén

írta: Savaria MHV Múzeum
Ritka lepkefaj előfordulása a Vasi Skanzen területén

2023. március 9-én délután két óra körül váratlan öröm ért! A gyászlepke (Nymphalis antiopa) egy egyedét sikerült megfigyelni a Vasi Skanzen területén. Szombathelyen még sohasem találkoztam ezzel a fajjal és életem során eddig három egyedét láttam.

gyaszlepke.jpg

A gyászlepke a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozik. A mutatós, nagyméretű lepkét egyedi színezete miatt nem lehet más hazai fajjal összetéveszteni. Szárnyainak fesztávolsága 5–8 cm között változhat.

A lepke Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi tájain, üde lombos erdőkben fordul elő. Napos erdőkben, erdei tisztásokon, erdőszéleken, ligetekben, bokros vidékeken, meleg völgyekben repül, de kertekben és parkokban is megtalálható. A lepke kisebb vagy ...

Tovább Szólj hozzá

2023. már 13.

Petőfi körtefája és Benedek Elek kékalmafája – évtizede Szombathelyen is

írta: Savaria MHV Múzeum
Petőfi körtefája és Benedek Elek kékalmafája – évtizede Szombathelyen is

1_800px-orlai-petofi1_wikipedia.jpg2_benedek_elek_1924_wikipedia.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                     
A 2023-as Petőfi-emlékévben méltán feleleveníthető esemény zajlott jó évtizede Szombathelyen, a Százszorszép Bölcsőde kertjében. 2012. november 30-án Kovács Gyula göcseji gyümölcsész-erdész, az – Ambrus Lajos íróval és Szarvas József színművésszel az – őshonos gyümölcs-tájfajták megmentését célzó Tündérkert-mozgalom atyja által ajándékozott két apró facsemete került a Váci Mihály utcai bölcsőde udvarára, a Vasi Skanzenben a hazai múzeumfaluk első tündérkertjének kialakítója – e sorok írója – közreműködésével. Az elültetett fák eredetét és a telepítés körülményeit a melléjük került ...

Tovább Szólj hozzá

2023. már 07.

Petőfi és Orlai – Egy életre szóló barátság

írta: Savaria MHV Múzeum
Petőfi és Orlai – Egy életre szóló barátság

Az Országgyűlés a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.

A Smidt Múzeum képzőművészeti gyűjteményének része Orlai Petrics Soma festőművész Petőfi Sándort útiládán ülve ábrázoló festménye, amely a költő debreceni vándoréveire emlékezik.
Orlait és Petőfit rokoni szálak fűzték egymáshoz, és szoros barátság alakult ki közöttük az évek során. De hogyan és hol kezdődött kapcsolatuk, amely mindkét művész életművére hatással volt?

s_kep_77_150_1_01.jpg Orlai Petrics Soma: Petőfi Sándor Debrecenben útiládán ülve, 1857 (Smidt Múzeum)

A nemzet költője, a forradalmár, Petőfi Sándor 1823. ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása