A Smidt Múzeum gazdag könyvgyűjteményének különlegesebb darabjai közé tartozik egy 1657-ben nyomtatott orosz evangélium, melyet dr. Smidt Lajos múzeumalapító még második világháborús oroszországi szolgálata idején gyűjtött Kurszkban.

Az orosz könyvnyomtatás a XVI. században, a Moszkvai Nagyfejedelemségben vette kezdetét. Hogy ki volt az első nyomdász, és mikor kezdte meg működését, nem ismert. Az első nyomdász, aki bizonyíthatóan megfordult Moszkvában, a lübecki Bartholomeus Ghotan volt, őt azonban eretnekség miatt vízbe fojtották, és munkásságáról sem tudunk semmit. Ezt követően Rettegett Iván egyik 1556-os levelében tesz említést a „nyomtatott könyvek mesteré”-ről, nevét és munkáit azonban szintén nem ismerjük.

Egyszer egy illetékes főember azt álmodta, hogy pillepalack lett. De felébredve nem tudta, hogy ő álmodik-e, vagy a pillepalack álmodja most őt… (E kissé átalakított, eredetileg délkelet-ázsiai gondolat-motívum legyen rövid tanmesénk mottója.)

Összegyűlt pillepalack-uszadéktömeg. Gyöngyös patak, Herény, 2003. július 28. (fénykép: Balogh Lajos)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy városszéli gyermek, aki szüleitől hallotta, hogy az ő idejükben egy-egy bambisüveg sok-sok visszaváltás során, hosszú időn keresztül szolgálta a szomjazókat. Nem úgy ma, amikor literenként felesleges hulladékká válik egy-egy buborékvizes vagy cukrosvizes könnyű műanyagpalack, költői nevén pillepalack . A sokféleség változatos skáláját ...

Rózsa Anna ipari textiltervező 1908-ban született Budapesten. Iskoláit felváltva Budapesten és Svájcban végezte, de a nyarait imádott nagyanyjánál töltötte a pusztán. Nem vallotta magát sohasem „pestinek”, ő „tanyasi”. A kőrengeteg – a város önmagában, sohasem hatott rá inspiratívan. Ez a többféleség végigkísérte egész életét. Sokat utazott, mindent látni szeretett volna, ami szép, ami művészet, ami élet. - Azután különböző kanyarok, nyelvvizsga, szabás-varrástanulás, leküzdhetetlen vágy a színek, a Képzőművészeti Akadémia felé, amiről azt hitte, elérhetetlen álom. Ekkor hirtelen kékfestő őseinek vére szólalt meg benne – vett egy szövőszéket és leült szőni, mert a benne gomolygó szépség és a színek utáni ...

A járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás, az otthon töltött többletidő gyakran olyan dolgokat hozott ki belőlünk, amit régebben elképzelhetetlennek tartottunk. Ismeretségi körömben többen kenyérsütésbe kezdtek. No de, hogyan? Miben sül, és miből a kenyerük? 

Nagyanyám képe van előttem, amint falusi házunk modernizálásakor az 1970-es években a régi, falba rakott tűzhelytől búcsúzik. Az elbontott tüzelőkombinát (kemence, tűzhely, sütők) helyére akkor fürdőszoba és spájz került, de nagyanyám kiharcolta, hogy a kamrába új kemence épüljön. Ahogy akkor mondta: „házat építeni kemence nélkül nem lehet, mert még jöhet olyan világ, hogy szükség lesz rá.” A karanténkenyér nem ilyen kemencékben, inkább lakótelepi ...

A Nyerges Éva és Oláh Tamás gobelinművész alkotópáros - szinte egy emberként említhető. Többnyire „munkamegosztásban” dolgoznak, a mű szellemi tartalma mindkettőjüké, az alkotás útja azonban kettéágazik. Alkati – művészi formálódásuk hozta ezt magával az eltelt évek során. Nyerges Éva az, aki megszövi a műveket, míg Oláh Tamás készíti az installációt hozzá, hiszen több nagyméretű munkájuk is van. Itt akár említhetjük az Arnold Schwarzeneggert ábrázoló, a Terminátor portréjával ellátott Szentély című ikonikus alkotásukat, vagy a Millecentenárium évére készített, lovasokat megjelenítő, háromdimenziós, egyéni technikával megvalósított munkájukat.  

Pályájuk elején a mecenatúrának megfelelő ...

Mai életünkben szinte minden az idő körül forog,  de már a 16-17. században is nagy volt az igény a pontos idő ismeretére. A városok lakosainak az időt - például az egyházi rítusok időpontjáról - a központban lévő toronyórák jelezték, melyekre nagy gondot fordítottak. Így történt ez Szombathely esetében is, midőn a város kétszáz éves toronyórája elromlott. „A piarczi tornyunkban levő Óránk régességére való nézve annyira ell romlott, hogy azt reparáltatni haszontalan volna és nehezzen lehetne, a Kőszöghi Órás Mesterrel uy fertál ütő, hat Mássát kivántató óránknak meg csinyáltatása véget négy száz harmincz foréntban meg alkudott“ - jelentette a városbíró 1782. január 12-én az egybegyűlt szenátoroknak. Az új ...

Egy római kori étkészlet nem sokban tér el attól, amit ma is használunk. Habár egyes edények formái eltérőek voltak, ugyanúgy használtak tálat, tányért, poharat, valamint tálkát és csészét. Az előkelő készlet jellegzetes, vörös színű ún. terra sigillata edényekből állt, amelyeket gyakran kísértek vékonyfalú kerámia vagy üveg csészék és poharak.

Az aostai múzeum kiállításában található terra sigillata edények (lent) és vékonyfalú kerámiák (fent, elöl)

A vékonyfalú csészék különlegessége – ahogy a neve is tükrözi – a finoman kidolgozott, rendkívül vékony fal (1–2 mm), illetve az aprólékos díszítés. Főként a kerámia felületének homokszemesbeszórása, sávokba rendezett rovátkolása és barbotin ...

Frey Krisztián, aki 1929-ben Budapesten született a hatvanas évek első felében járt Németországban és Olaszországban tanulmányutakon. Autodidakta művész volt. 1970-ben emigrált Svájcba, ahol 1976-től foglalkozott komputergrafikával. Korai munkáiban többféle stílust próbált ki. Egyaránt foglalkoztatta a festészet és a szobrászat műfaja is.

Az őt különlegessé tevő, egyedivé varázsoló írás-jegyek, valamint a képein való szöveg használata már a 60-as évek szürke vásznain megtalálható. Nagy hatással volt rá Jackson Pollock és Willem de Kooning művészete, ezen belül is az absztrakt expresszionizmus. A képein megjelenő szövegeknek nem írott mondanivalója, tartalma van, de nem is kalligrafikus elemekként szerepelnek, hanem ...

Az ókori ember teljes összhangban élte mindennapjait a természettel. Nem csupán az évszakok változása, a csillagok járása vagy a különböző gyógynövények ismerete képezte szerves részét az életüknek, de minden, ami a természetben előfordult a közvetlen, néha akár a tágabb környezetükben is. Ilyenek voltak például a különböző ásványok, féldrága- és drágakövek, melyeket nagyon gyakran bajelhárító tulajdonsággal ruháztak fel eleink.

Az Iseum Savariense állandó kiállításában szó szerint nagyító alá vehetünk egy gemmát, vagyis vésett gyűrűkövet, rajta Apollo isten ábrázolásával. Ez a tárgy vörös karneolból készült, áttetsző, és még kis zárványokat is tartalmaz, amelyek az évezredek, akár milliók során ...

Szabó Marianne 1955-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol Jets György, Rozs Endre, Szervánszky Jenő voltak a mesterei. Pályája első éveiben nyomott és kézzel festett textilanyagok, függönyök készítésével foglalkozott, amelyeken grafikai elemek domináltak. Monotípia eljárással nyomott anyagainak motívumai emberi figurák, növények, madarak, különféle termések voltak.

Ezt az időszakot követte az 1960-as években a kötés, horgolás, hímzés hagyományos technikák felé fordulás. Ez az alkotási folyamat sokkal több lehetőséget adott a művésznek a kibontakozáshoz, gondolati világának leképezéséhez. A híres, 1968-ban, az Ernst Múzeumban megrendezett Textil Falikép '68 című kiállításon Budapesten, többek között az ő ...