„Az ifjú tavasz újra árad,
Friss zölddel díszíti a fát,
Új dalt tanít minden madárnak,
Szebb szirmot bont minden virág.”
Wittelsbach Erzsébet: Nosztalgia
(1865, Tandori Dezső fordítása, részlet)

Páfránypálma és örökzöld liliomfa ereklyeként megőrzött levelei Erzsébet királyné László főherceg ravatalára küldött koszorújából, 1895. szept. 12. (a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona) (fénykép: Balogh Lajos)

Tavaszt és nyarat ölel a múzeumban, gyönyörű a Sisi-kiállítás, le a kalappal! Még többször körbejárom majd augusztus végéig. Mikor először léptem a terem varázsába, épp csak bepillantva egyik tárlóba máris szembeötlött egy botanikai érdekesség. Aranyozott képkeretben két növényi levél, mellettük korabeli ...

A múlt héten a Magyar Madártani Egyesület Vas megyei helyi csoportjának honlapján olvastam, hogy megyénkben örvendetes módon több ritka ragadozó madár fészkelése is valószínűsíthető, így a barna kánya (Milvus migrans), a vörös kánya (Milvus milvus), a parlagi sas (Aquila heliaca) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus) költése.

Aznap munkahelyemen, a Vasi Skanzenben, nagy meglepetésemre egy barna kányát pillantottam meg az égen.

A fajt sokan Fekete István regényéből, a Tüskevárból ismerik. A Dunántúl nyugati részén, Vas és Zala megyében, a vetési és a dolmányos varjút is kányának hívják, bár semmi közük nincs egymáshoz.

A barna kánya a vágómadár alakúak rendjébe (Accipitriformes), a vágómadárfélék ...

„Nem tudja senki titkos rejtekét,
de holdvilágos csendes éjszakákon
aranypalástja csillog és ragyog.”
(Gáyer Gyula: Hemerocallis flava)

A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárát 1923-tól 1932-ig dr. Gáyer Gyula (bíró és) botanikus vezette. 1924 és 1926 között az ő irányításával készítette el Vizkeleti Vargha Andor tudományos szempontból hű, egyben művészi szépségű növényábrázolásait.

Sárga sásliliom Vizkelety Vargha Andor ábrázolásában (fénykép: Erdő Ádám)

Vargha Andor 1872. április 16-án született a Tolna vármegyei Görbő-Delecskán. A gimnáziumot Veszprémben végezte, egy időben bírósági írnok, majd mérnöki rajzoló. Életének utolsó éveiben a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tára részére ...

Irinyi János 1817. május 18-án született, iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, majd 19 évesen már a bécsi Politechnikumban folytatta a tanulmányait, ahol főleg kémiát tanult. Egy erdélyi származású professzorának, Meissner Pálnak az egyik sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Az akkoriban alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt még igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, gyakran okoztak tüzet és égési sebeket. Hosszú kísérletsorozat után 1836-ban fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, majd ebbe mártotta a kénezett ...

A Claudius császár (uralkodott Kr. u. 41. és 54. között) által Kr. u. 50. körül alapított Savaria létrehozása nem csupán politikai döntés, hanem vallási cselekmény is volt. A felépítendő város helyét kijelölték, majd a több évszázados hagyománynak megfelelően szertartás keretében körülszántották. Ezzel szakrálisan is elkülönítették a környező földektől, létrehozva ezzel Pannonia tartomány első, városi ranggal rendelkező települését. A város hivatalos neve Colonia Claudia Savariensium – a savariaiak claudiusi kolóniája lett, ahol az alapító császárt különös tisztelet övezte. Halála után templomot emeltek az istenné avatott uralkodó számára.

A szikár történelmi tényeket azonban jól árnyalja néhány, a város ...

Schrammel Imre Japán lány című porcelán alkotása olyan, mintha egy tavaszi cseresznyevirágzást idéző haiku versből lépett volna ki. Arca, viselete, testtartása mind a Távol-Kelet világát idézi. Az ifjú megjelenésű nőalakot finom nőiesség, báj jellemzi. Könnyed, tiszta és légies megfogalmazás, ami tökéletesen passzol a porcelán nemes anyagához, amiből készült. A magas, karcsú test hatszögű, szerkesztett, geometrizáló díszítésű talapzaton áll, ám mégsem statikus: a kissé csavarodó mozdulat mozgás érzetét kelti, ami a kimonó plasztikus megformálásával még inkább hangsúlyozott. A figura festése bravúrosan részletgazdag, színvilágának köszönhetően mégis visszafogott eleganciát áraszt, a tűzi aranyozás ellenére is. Az ...

Szombathely városa szomszédságában, a középkori katolikus templomáról híres Jákon egészen a közelmúltig fazekasok dolgoztak, mégpedig legalább fél évezreden keresztül. Az újkori jáki fazekascéh ismert pecsétnyomója az 1625-ös évszámot mutatja, amelyen a réges régóta híres kéttornyú templom is látszik. Ismert a templom sekrestyéjében az a nagyméretű festmény is, ami a fazekasok érdekvédelmi szervezetének, „az Jáki böcsületes Nemes Fazokas” céh fogadalmi felajánlásaként festetett 1746-ben Gombás István korabeli céhmester. Sőt, a templom mellett őrizték a céhek zászlóját, amelyek alatt vonultak együtt körmenetek idején a fazekasmesterek. A jáki fazekascéh évi számadását Szent Pál napján (január 25.) tartotta, ekkor ...

Az 1890-es évek Magyarországán a modern közegészségügyi rendszer intézményei nagy mértékű fejlődésnek indultak. Az újabb orvosi ismeretek hasznosítása révén szerveződött az a kórházépítési program, amely során megindult a közkórházak és a szülészeti klinikák létesítése vidéken is. Az állami irányítás alatt kiépülő legkorábbi szakszerű csecsemő- és nővédelmi intézmények, mint a szülésznők kiképzésének helyszínei, egyszerre voltak tanintézetek és kórházak. A magyar bábaképzés színvonalának egységessé tételében, fejlesztésében dr. Tauffer Vilmos (1851-1934) egyetemi orvos-tanár, miniszteri biztos szerzett elévülhetetlen érdemeket. Eredményes munkájának egyikeként létesült  a Magyar Királyi Bábaképző ...

„Ötven éve tört ki a forradalom. Látom még a feldúlt Üllői úton a földön fekvő halottakat. Emlékük beleivódott az utcák köveibe, a környező házak falaiba … Emlékeimből soha nem tudtam kitörölni a forradalom képeit …” [1]

Schrammel Imre az 1956-os forradalom idején átélt traumáit több művében megidézi, ezek közül az 50. évfordulóra készült el az Elmúlás sorozat. A 17 reliefből álló sorozat a földbe visszatérő, elporladó testek különböző stációit tárja elénk – a Corpus tól, amelynél a test kevésbé roncsolt, a föld szinte homogén felületébe simul, a Feltámadunk?- ig, ahol a repedezett földbe szinte beleporladó, attól alig elkülöníthető erősen bomló maradványok láthatóak.

A sorozat két tagja ...

A Savaria Múzeum történettudományi gyűjteményében őrzött tarsoly anyaga piros szattyánbőr, skarlátvörös posztóval kombinálva, rajta arany és ezüstszállal hímzett díszítés. A piros tarsoly fedelének középen csücsköstalpú pajzsba helyezett Erdődy-címer látható. A tarsoly feltűnő szépsége, rendkívül igényes kidolgozása, a művészi munka, a sűrű arany-ezüst szálas paszománt a szélén, a pajzs, a sas, az oroszlánok aprólékos megformázása azt valószínűsíti, hogy a reprezentatív szerep fontosabb volt, mint a katonai. A 19. század elején és közepén a főnemesi családoknál megjelentek a pazar díszítésű tarsolyok a családnak, mint alkalmazónak a címerével, és a legbelsőbb szolgaszemélyzet, a hajdú magyaros díszruhája ...