A világon mindenhol ismerik a fánkok különböző fajtáit, de hányan emlékeznek az úgynevezett tarkedli/talkeldi/csehpimasz nevezetű fánkra és az annak elkészítéséhez használt tűzálló edényre?

A fánk egy zsiradékban sütött kelttészta-féle, amelynek elnevezését már a 16. századtól ismerjük, a 17. századtól pedig már a készítési módja is megjelenik a szakácskönyvekben. A 19. századra a magyar társadalom egyes rétegeiben a fánk ismerete olyannyira elterjedt, hogy hétköznapi és ünnepi étkezéskor kedvelt süteménynek számított. A földeken végzett munka közben - például csépléskor - ebéd utáni ételként is előfordult a rétes és a pogácsa mellett. Magyarországi és erdélyi területeken az év fordulópontján, ...

A Karnevál hercegnője, Schrammel Imre Herend számára készült porcelánjai, az úgynevezett “ karneváli figurák” csoportjába sorolható. A sorozat alakjait egy velencei karnevál forgataga ihlette.

A mű egy kisméretű porcelán plasztika vázlat a művész korai herendi korszakából. Az 1996 és 2006 közti időszakban Schrammel Imre a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti tanácsadójaként működik. Itt hozza létre azt a piacképes, egyszerre mai és tradicionális művészeti terméktípust, a herendi karneváli figurákat, amelyek felismerhetően Herend jegyeit hordozzák, ugyanakkor eladható újdonságként egyben reklámjává is válnak a többi hagyományos terméknek. Ő maga így nyilatkozik erről: „Mindenki számára érdekes figuratípus, amit a ...

Polgár Csaba 1942-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1962-ben. 1968-tól aktívan vett részt a magyar textilmozgalomban, a kísérleti textilművészet fontos képzőművészeti megnyilvánulásaiban, itthon és külföldön. A művészet különböző ágaiban dolgozott, olyanokban, mint a festészet, grafika, design, fotó, papír, installáció.

Saját maga által kitalált és nevesített fény-nyomatok módszert alkalmazta. Ez a fakított képek technikája. Számos ilyen munkájával találkozhatunk, ahol a klott-szövetre különböző rekvizitumokat helyez rá, azután kiteszi a nyári napsugár erős hatásának. Az így egész nyáron fakított fekete anyag aranybarnára szelídül, míg a rátett tárgyak helye élénk ...

„Bóbita, bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka hadak fuvoláznak,
Sáska hadak hegedülnek.”
(A Tündér)

Ki ne ismerné a fenti verssorokat? Kisgyerekkori emlékek elevenednek meg a hallatán. Igen, Weöres Sándor tollából származnak e sorok, aki költő, műfordító, drámaíró volt. 2024 januárjában 35 éve, hogy elhunyt, egészen pontosan 1989. január 22-én a Magyar Kultúra Napján ment el hosszas betegeskedés után. Felesége, Károlyi Amy 14 évvel élte túl férjét, ő 2003-ban halt meg.

Weöres Sándor Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején meghúzódó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúságát. Szűkebb ...

Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese kötetében lévő, A két lány meg a vasorrú banya című meséjének végén a banya beteljesíti a mesében hangoztatott fenyegetését: „ Lipit-lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek! […] A vasorrú banya nemsokára utolérte a lányt, jól legerebenezte...”  

Megijedne-e ma a mesét hallgató/mondó/olvasó, ha ehhez a részhez érne a történetben? Ha maga előtt látja a lapát alakú, nyeles faeszközt, melyből több sor hegyes szeg áll ki, akkor minden valószínűséggel igen.

Gereben használat közben
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában lévő MNÉA-D 11839 leltári számú felvétel

Fenyegetőeszközként a mesékben és/vagy a hétköznapi szófordulatokban jelent meg a gereben, a ...

Káldy Lajos 1922 április 1-én született a Vas megyei Csipkereken. Onnan ered a falusi táj, a föld  iránti szeretete, az ottani lét iránti tisztelete és alázata, amely aztán egész életén át elkísérte. Az elemi iskolát már Kőszegen végezte. Elmondása szerint gyakran rajzolta meg osztálytársai házi feladatait, melyekért némi zsebpénzhez jutott. A rajzi alapokat és a perspektíva látásmódját Soltész János tanártól sajátította el. A polgári iskola után egy évig otthon maradt, sajnos a család nehéz anyagi körülményei miatt nem tudott képességeinek megfelelően tovább tanulni. Végül mérlegtanoncnak állt be. A MÁV Járműjavítóban dolgozó bátyjának köszönhetően került Jaksa Istvánhoz rajzolni tanulni, majd a Derkovits Gyula ...

Szombathelyen 1889-ben készült el a hatalmas, a cs. és kir. 11. huszárezrednek majd 25 évig otthont adó lovassági laktanya. A város társadalmi életében fontos szerepet betöltő alakulat mellett a kaszárnya azonban minden évben otthont adott egy önkéntes lovasiskolának és egy dandártiszti iskolának, úgynevezett ekvitációnak is. Előbbit 1906-tól már Sopronban szervezték meg, utóbbi viszont egészen a háborúig mindig Szombathelyen nyílt meg. A körülbelül fél éves tanfolyamok minden év októberében kezdődtek és rendszerint tavaszig tartottak.

Az ekvitáció tulajdonképpen egy továbbképző tanfolyam volt fiatal tisztek és tisztjelöltek számára. Tagjai között a századfordulón szokássá vált, hogy az elvégzett tanfolyam emlékére ...

Kaukázusi jegenyefenyő-erdő, Abházia, 2018. szeptember végén (fénykép: Dendrológiai Atlasz archívuma)

A karácsony előtti időszakban a sajtóban is minden évben szó esik a karácsonyfaként állított fenyőfélékről. Hazánkban hagyományosan a legnépszerűbb az európai elterjedésű közönséges lucfenyő ( Picea abies ), később lett ismert az Észak-Amerikából származó ezüstfenyő ( Picea pungens cv. Glauca ), újabban pedig az ún. Nordmann-jegenyefenyő ( Abies nordmanniana ), köznapi nevén Nordmann-fenyő hódít.

Kaukázusi jegenyefenyő, Budakeszi, 2014. augusztus közepén (fénykép: Dendrológiai Atlasz archívuma)

Utóbbinak a hivatalos magyar növénynevezéktanban (és általában más nemzeti nyelveken is) elsődleges megnevezése a ...

A helyi, aktív, öntevékeny polgárok életére vonatkozóan a Smidt Múzeum egyik legértékesebb dokumentumegyüttese az Emberbaráti Egylet iratai. A kétszáz éves, legkorábbi jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy néhány év mérlegelés után – valószínűleg a város 1817-ben elszenvedett tűzkárának okán – bécsi (egyben nyugat-európai) mintát követve, az akkoriban rendkívül modernnek számító emberbarátiság eszmeiségén nyugodva kerestek a polgárok megoldást az ember betegségekkel szembeni kiszolgáltatottságára. A felvilágosodás és klasszicizmus hátterén kibontakozó újhumanizmus és filantróp (=emberbaráti) gondolatkör az akkoriban 3500 lakosú Szombathelyen, püspöki mezővárosban is szárba szökkent és népszerűvé vált. Ennek ...

Mai modern naptárunk és a magyar népszokások december 13-át Luca napjaként tartják nyilván, amelyhez számos szokás és hagyomány tartozik. El kell vetni néhány szem jelképes gabonát, nem szabad tipikus női munkát végezni, és a keresztények is ezen a napon emlékeznek meg Szent Lucia mártírhaláláról. Honnan ered mindez?

A munkaszüneti napok és ünnepek mind a természetben tett néhány megfigyelésen alapultak az ókorban.  Modern naptárunkat Gergely-naptárként ismerjük, de azt is tudjuk, hogy elődje a Julianus-naptár volt. Julius Caesar a híres alexandriai csillagászra, Szoszigenészre bízta az új naptárrendszer megalkotását, amely reformot a mai napig őrzi hetedik hónapunk neve: a július. 

Ez a naptár erősen követte az élet és az ...