a kicsi, első látásra talán jellegtelen bronz tükörtöredék műszeres lelőhelyfelderítés során került napvilágra Egyházashollós határából. Bár kidolgozása nem vetekszik a római anyagból ismertekkel, a mi vidékünkön mégis érdekesnek tekinthető, mivel ezidáig mindössze egyetlen hasonlóról tudtunk Vas megyéből - ami az ókori Savaria területéről került elő, de az idők során sajnálatos módon elveszett.

A kis méretű, kerek tükör előlapja funkciójának megfelelően teljesen sima, hátlapját koncentrikus körökkel körbefogott, sugarasan szétágazó bordákkal (“küllőkkel”) díszítették, amelyeket a tárggyal együtt öntöttek ki. A közepén eredetileg kis, kerek hurokfül volt, amelynek a töredéken csak az indítása ...

1911. május 6-án nyílt meg 30 ország részvételével Drezdában a Nemzetközi Higiéniai Kiállítás. Bár voltak már előzményei a kiállításnak Berlinben, ilyen nagyszabású egészségre, orvostudományra koncentráló kiállítást még nem rendeztek. Magyarország hivatalosan részt vett rajta. A drezdai kiállítás sikere maradandó lett, a kiállítás fölöslegéből 1 milliót arra fordítottak, hogy létrehozzanak egy higiéniai múzeumot. Magyarország is követte e példát, a magyar pavilon zárószámadásából fennmaradó fölöslegből kiállítást ismertető albumot és emlékérmet rendeltek. Ifj. Vastagh György szobrászt kérték fel a bronz emlékérem megalkotására, melynek egy példánya a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának ...

Gróf Erdődy Gyuláné született gróf Széchényi Emília (1866–1928) – II. Rákóczi Ferenc egyenes ági leszármazottja, gróf Széchényi Ferenc dédunokája, a neves történelmi személyiségeket adó gróf Erdődy és Széchényi családok sarja – tehetségéhez és szenvedélyéhez mérten a festészetben és a karitatív munkában lelte meg hivatását.

Gróf Erdődy Gyuláné, Budapest, 1900 (Fotó: Koller tanár utódai, Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Történettudományi Osztály)

A grófnő műtermet alakított ki Vörösváron (1907-től Vasvörösvár, ma: Rotenturm an der Pinka, Ausztria) és Bécsben, ahol neves művészek fordultak meg és instruálták alkotói tevékenységét. Számos tárlaton vett részt, amelyek időben – 1881-től ...

Gróf Mikes Johanna 1866. április 1-én született Kolozsvárott. Fiatalon, 24. életévét betöltve, 1890 márciusában került Erzsébet királyné szolgálatába – minden bizonnyal báró Nopcsa Ferenc főudvarmester javaslatára, lévén mindketten erdélyi származásúak voltak –, miután elődje, Majláth Sarolta grófnő férjhez ment.

Gróf Mikes Janka (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Történettudományi Osztály)

Az ifjú hajadont előzetesen báró dr. Hermann Widerhofer udvari orvos megvizsgálta, hogy elég jól bírja-e a sétákat. Mikes Janka alapos felkészítést követően egy olyan periódusban került a királyné szolgálatába, amelyet mély gyász övezett: 1890-ben, Rudolf trónörökös halálának első évfordulóján Mayerlingben ...

Báró Gerliczy Irma és Szegedy György. Fotó: Borsos József császári és királyi udvari fényképész, Pest (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Történettudományi Osztály)

Erzsébet királyné szoros kapcsolatot ápolt a magyar arisztokráciával. Az 1860-as évek elejétől tudatosan választott közvetlen környezetébe magyar embereket. Udvarhölgyei régi magyar nemesi családokból származtak: Hunyady Karolina, Festetics Mária, Mailáth Sarolta, Mikes Johanna, Sztáray Irma grófnők. Az udvari etikett szerint udvarhölgy csak hajadon arisztokrata hölgy lehetett, aki állandó szolgálatot teljesített a királyné mellett, kísérője volt utazásain, hivatalos látogatásokon, udvari bálokon. Az udvarhölgyi szolgálat egyszerre volt végtelenül ...

Carl Pietzner: Erzsébet királyné arcképe

A halvány mosollyal szembenéző, az 1890-es évek divatját idéző fekete csipkeblúzt, nyakában pedig keresztet viselő királynét a világ legszebb asszonyának tartották. A retusált fotót, melyet dombornyomásos császári címer keretez, Carl Pietzner fényképész készítette 1898-ban. A királyné akkoriban hatvanéves volt.

A Poroszországban született Pietzner 1891/1892-től már Bécsben dolgozott, 1893-tól pedig udvari fényképészként tartották számon. Bécsben az egyik legjelentősebb divatfotósként ismerték, és 1900 körül már tíz stúdiója volt az Osztrák-Magyar Monarchia területén.

Pietzner azonban nem lefényképezte Erzsébet királynét, hanem átdolgozta a királyné egyik utolsó ...

Erzsébet királyné koronázása
A király feleségének megkoronázása szintén felkenéssel kezdődött, majd a veszprémi püspök a főudvarmestertől átvett koronával megkoronázta. Ez egy nyitott korona volt, ellentétben az uralkodó fejére helyezett szent ereklyével, mely egy keresztpántokkal zárt, boltozatos korona.

A Szent Koronát (melyet a hagyományokhoz hűen nem helyeztek a királyné fejére) a hercegprímás - Andrássy miniszterelnök segédletével - a királyné „vállára tartja s onnan mindjárt elveszi ismét,", majd a jogart, illetve az országalmát nyújtotta át. A Szent Koronát Erzsébet koronázása idejére - a főudvarmester segédletével - Andrássy vette le a király fejéről és ő is helyezte azt vissza. Ez az apró mozzanat is nagyon ...

Szombathelyen, a Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat Thököly utcai telepén, 1955 őszén egy raktárépület bővítésekor, alapárok-ásás közben nagyméretű kőtömbökre bukkantak. 1955. november 4-én az elsőként előkerült kőfaragvány egy hatalmas, szőlőinda motívummal díszített márványgerenda-töredék (architráv) volt. A területet a későbbiekben az Isis-szentély udvaraként azonosították. Az építőelem az I. számot kapta.

1.  Márványgerenda az Iseum homlokzatáról (fotó: Tárczy Tamás)

A faragványt a mérete miatt ekkor még nem tudták kiemelni, közvetlenül mellette viszont kibővítették, és lemélyítették a kutatóárkot. Idézet Szentléleky Tihamér ásatásvezető régész naplójából: ”Ezen a napon (1955. november ...

Keserü Ilona az Iparterv-csoport egyik legkvalitásosabb és legtehetségesebb, és egyben egyetlen női alkotója is. Ez a hatvanas évek elején induló fiatal művészgeneráció elfordult a hagyományos festészeti tradíciótól és a korszak nemzetközi vérkeringésébe kapcsolódva kereste az egyéni invención alapuló képalkotási módokat és anyaghasználatot. Keserü 1964-ben talált rá Balatonudvari 19. századi szív formájú sírköveire. Ez a tapasztalat elemeiben épült be munkásságának formavilágába és motívumrendszerébe. Ez a motívum jelenik meg Dombor című munkájában is, ugyanakkor többlettartalommal.

A cím nemcsak a balatonudvari sírkövek motívumvilágára vagy a sírhantok domborulatára utal, de a vászondomborítás technikájának ...

Előzmények

1848. december 2-án a csehországi Olmützben, 18 évesen került a birodalom trónjára Ferenc József, aki 68 évig uralkodott. Legitim magyar királynak azonban ekkor még nem tekinthető, hiszen nem koronázták meg a Szent Koronával.
Magyarországnak a Függetlenségi Nyilatkozat óta nem volt királya, de a trónfosztott uralkodó helyett nem választottak újat sem. A szabadságharc leverése után a Habsburg császár csapatai tartották megszállva az országot.Ferenc József ekkor még ha akarta volna se tudta volna magát megkoronáztatni, hiszen a Szent Korona nem volt a birtokában. 1849 augusztusában, a szabadságharc végnapjaiban Szemere Bertalan Orsova mellett elásta, s majd csak 1853-ban találták meg. Ám ezt követően se koronáztatta meg ...