Kecskés Ágnes gobelinművész a trianoni békebárddal kettészelt Komáromban született, és ott nőtt fel. Kecskés Ágnes igazi lokálpatrióta a szó legnemesebb értelmében. Erről több munkája is tanúskodik. Azzal viszont nem sokan vannak tisztában, hogy eredetileg festőnek készült, ezért is ment a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba tanulni. Elvégzése után többször felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, sajnos eredménytelenül, mert akkor, hogy valaki bejusson oda, nem csak tehetség kellett. A  származása pedig kiváltképpen hátránynak bizonyult. Így hát munkát vállalt a Kispesti textilgyár műtermében, ahol textiltervező volt három évig. És milyen kiszámíthatatlan az élet, pontosan ott kötelezték a továbbtanulásra, és ...

A húsz évvel ezelőtt, 2002. március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park hazánk tizedik, legfiatalabb nemzeti parkja. Az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét magába foglaló, politikai okokból korábban periférián kezelt térség csodálatos természeti környezetet óvott meg az utókornak. A globális változásokat azonban itt sem lehetett megfékezni, így a címerében megjelenő siketfajd ‒ amely az 1880-as évektől 1960-as évekig kisszámú, de rendszeres fészkelő madara volt a Soproni-hegységnek, a Kőszegi-hegységnek, az Őrségnek és a Vendvidéknek ‒ kipusztult.

Tanulságos e madár története. Valaha Európa összefüggő rengetegeiben szinte mindenhol előfordultak siketfajdok. Az élőhelyeinek ...

Ősi törekvése az embernek, hogy a körülötte levő világot szebbé, meghittebbé és komfortosabbá tegye. A textil az, amely az embert élete első percétől az utolsóig végigkíséri, legyen az ruha, ágya megvetésére szolgáló szövet vagy a lakóhelyének otthonosabbá tételéhez használt lakástextil, falikárpit.

Kőszegi Anna Máriát gyermekkorától érdekelte a művészet, a divattervezés és a festészet. A kárpitszövéssel csak fiatal éveiben találkozott, de ez a találkozás katartikus élmény volt, ami egy életre a szövés felé irányította. Szenvedélyévé, szerelmévé vált ez a művészi kifejezésmód.

Munkáiban – saját bevallása szerint – a téma mindig maga az ember és a világ, amiben él.  Az emberi érzések érdeklik: a ...

A „római” otthonok elengedhetetlen tartozékai a ház szentélyei, ahol az egy háztartásban élők (tehát a rabszolgák is) együtt imádkozhatnak a szűken vett család jólétéért, gazdagságáért. Ezeket a larariumokat a ház központi részében, de mindenképpen valamilyen tágas közösségi térben állították fel (olykor csupán falmélyedés, vagy festett fülke formájában).

Pompei, Vetutius Placidus „falodája” – larokkal

Ezen szentélyek legközismertebb „lakói” a larok (vagy latinosan lares). Az ifjúként, tunikában és babérkoszorúval a fején ábrázolt figurák kezükben általában bőségszarut és kis áldozótálat tartanak, várva a felajánlásokat.
Az archaikus felfogás szerint a családfő, a pater familias feladatai közé ...

A „Reneszánsz nő” egy csodálatos, nagyméretű, Schrammel Imre által tervezett, herendi porcelánszobor, a „karneváli figurák” korszakból. 2ooo-ben készült, festője Fischer Elemérné. Herend karneváli figuratípusának kitalálója, megálmodója és kivitelezője Schrammel Imre, aki az 1996-2006 közötti korszakban a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti tanácsadójaként működött. 1990 után a manufaktúra dolgozói (mintegy 1600 fő)  megvásárolták a gyár részvényeit, megelőzve annak külföldi kézre kerülését és a nemzeti tradíció vesztét. A tudásvagyon azonban önmagában nem volt elég a világpiaci jelenléthez, és a reklám is megfizethetetlen volt ebben a viszonylatban. A probléma megoldásául Schrammel Imre - mint az igazgatói ...

A buzogány régi magyar fegyver, melynek használatáról az első adat a 13. századból származik, és alighanem az ekkor letelepült kunok honosították meg. Erre utal a szó török eredete is (boszgán, buszgán = zúzó). Nyugat-Európában a 14. század folyamán kezd elterjedni a fegyver, melynek számos típusa alakult ki a középkor folyamán. Így főbb típusai közé tartozik a tollasbuzogány, a láncos buzogány, a csatacsép, valamint a 16. században török hatásra kialakult gerezdes buzogány.

A buzogány a 17. századra fokozatosan elvesztette fegyver funkcióját és egyre inkább méltóságjelvénnyé vált. Ilyen méltóságbuzogánynak számít Bezerédj Imre kuruc brigadéros hadnagyi buzogánya, mely típusát tekintve a gerezdes buzogányok közé ...

Priszter Szaniszló emlékének

A tél végének közeledtét, a tavasz eljövetelének ígéretét Közép-Európa népei számára a lágyszárú növények közül elsősorban a hóvirág nyílása jelzi, jelképezi. Mai, modern időnk írott és villanysajtója is e virág első megjelenésének szenzációjával jelentkezik ez idő tájt. Pedig él a természetnek egy másik – igaz, sokkal ritkább – növényi éke is térségünkben, amelynek virítása gyakran hetekkel megelőzi a kikeleti hóvirágét. Ez a hunyorfélék családjába tartozó növényke többnyire már januári életjelével, a hó alól is kinyílva várja az – amarilliszfélék családját képviselő – inkább februári tavaszhírnök hóvirágot. Erre utalnak a kikeletnyitó téltemető ( Eranthis ...

2021-ben hosszú idő után újabb műtárgykollekcióval gyarapodott a Savaria Múzeum néprajzi gyűjteménye. A feltűnő jó ízléssel és szakértelemmel összeválogatott szombathelyi magánkollekció mintegy 73 tételen vegyes néprajzi tárgyféleségeket tartalmaz, amelyek egyik legérdekesebb, egyben talán legkülönösebb darabja egy aprócska korsócska. A mindössze 11 centiméter magas, durva felületű, fül nélküli és éltes korában már csorba szájú kiskorsót egykor virágmintával is kipingálták, felirata „VASJOBBÁGYI” és „Németh S.”. A magyar nyelvű helységnév a mai ausztriai Burgenland Jabing településére utal, amely egykor a történeti Vasvármegye része volt, Felsőőr (ma Oberwart, Burgenland, Ausztria) református magyar többségű ...

Január, tehát Janus isten havának eleje a „Vota publica”, azaz a közösségi fogadalmak megújításának ideje volt a rómaiaknál.  Ezek közül is a császárfogadalmakat tekinthetjük a legfontosabbnak, amelynek ünnepe január elsejére  vagy harmadikára esett, és ezáltal egyben az év kezdetét is jelentette.  IIyenkor nemcsak az uralkodó kapott értékes ajándékokat, de a plebs számára is jelentős pénzadományt juttattak.    

A nép közé szórt bronz aprópénzek előlapján a császár képmása, míg hátoldalán általában Isis istennő képe és az eseményre utaló VOTA PUBLICA felirat szerepelt. E szokásból aztán olyan erős hagyomány keletkezett, amelyet még a keresztény uralkodók is változatlan formában gyakoroltak. A jelenség ...

A történelem során mindenütt megtalálható volt az eltérő igényekhez igazodó árucsere, amely az őskorban még közvetlenül "termékért terméket" formában működött, majd néhány nagyra becsült tárgy elkezdte betölteni az értékmérő (azaz a pénz) funkciót. Ilyenek lehettek területspecifikusan a díszes kagylók, az élőállat (magyar viszonylatban a tinó) vagy akár a különböző fegyverek. Az ókorban aztán nagy mennyiségben megjelent a nemes- és színesfémek felhasználásával előállított, mai értelemben vett pénzérme.

Az ókori birodalmakat követően a középkori királyságok is kialakították a maguk pénzrendszerét, amely szinte egész Európában nemesfémekre épült (arany- és ezüstérmek). Így volt ez az Árpád-kori Magyar ...