A „római” otthonok elengedhetetlen tartozékai a ház szentélyei, ahol az egy háztartásban élők (tehát a rabszolgák is) együtt imádkozhatnak a szűken vett család jólétéért, gazdagságáért. Ezeket a larariumokat a ház központi részében, de mindenképpen valamilyen tágas közösségi térben állították fel (olykor csupán falmélyedés, vagy festett fülke formájában).

Pompei, Vetutius Placidus „falodája” – larokkal

Ezen szentélyek legközismertebb „lakói” a larok (vagy latinosan lares). Az ifjúként, tunikában és babérkoszorúval a fején ábrázolt figurák kezükben általában bőségszarut és kis áldozótálat tartanak, várva a felajánlásokat.
Az archaikus felfogás szerint a családfő, a pater familias feladatai közé ...

A „Reneszánsz nő” egy csodálatos, nagyméretű, Schrammel Imre által tervezett, herendi porcelánszobor, a „karneváli figurák” korszakból. 2ooo-ben készült, festője Fischer Elemérné. Herend karneváli figuratípusának kitalálója, megálmodója és kivitelezője Schrammel Imre, aki az 1996-2006 közötti korszakban a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti tanácsadójaként működött. 1990 után a manufaktúra dolgozói (mintegy 1600 fő)  megvásárolták a gyár részvényeit, megelőzve annak külföldi kézre kerülését és a nemzeti tradíció vesztét. A tudásvagyon azonban önmagában nem volt elég a világpiaci jelenléthez, és a reklám is megfizethetetlen volt ebben a viszonylatban. A probléma megoldásául Schrammel Imre - mint az igazgatói ...

A buzogány régi magyar fegyver, melynek használatáról az első adat a 13. századból származik, és alighanem az ekkor letelepült kunok honosították meg. Erre utal a szó török eredete is (boszgán, buszgán = zúzó). Nyugat-Európában a 14. század folyamán kezd elterjedni a fegyver, melynek számos típusa alakult ki a középkor folyamán. Így főbb típusai közé tartozik a tollasbuzogány, a láncos buzogány, a csatacsép, valamint a 16. században török hatásra kialakult gerezdes buzogány.

A buzogány a 17. századra fokozatosan elvesztette fegyver funkcióját és egyre inkább méltóságjelvénnyé vált. Ilyen méltóságbuzogánynak számít Bezerédj Imre kuruc brigadéros hadnagyi buzogánya, mely típusát tekintve a gerezdes buzogányok közé ...

Priszter Szaniszló emlékének

A tél végének közeledtét, a tavasz eljövetelének ígéretét Közép-Európa népei számára a lágyszárú növények közül elsősorban a hóvirág nyílása jelzi, jelképezi. Mai, modern időnk írott és villanysajtója is e virág első megjelenésének szenzációjával jelentkezik ez idő tájt. Pedig él a természetnek egy másik – igaz, sokkal ritkább – növényi éke is térségünkben, amelynek virítása gyakran hetekkel megelőzi a kikeleti hóvirágét. Ez a hunyorfélék családjába tartozó növényke többnyire már januári életjelével, a hó alól is kinyílva várja az – amarilliszfélék családját képviselő – inkább februári tavaszhírnök hóvirágot. Erre utalnak a kikeletnyitó téltemető ( Eranthis ...

2021-ben hosszú idő után újabb műtárgykollekcióval gyarapodott a Savaria Múzeum néprajzi gyűjteménye. A feltűnő jó ízléssel és szakértelemmel összeválogatott szombathelyi magánkollekció mintegy 73 tételen vegyes néprajzi tárgyféleségeket tartalmaz, amelyek egyik legérdekesebb, egyben talán legkülönösebb darabja egy aprócska korsócska. A mindössze 11 centiméter magas, durva felületű, fül nélküli és éltes korában már csorba szájú kiskorsót egykor virágmintával is kipingálták, felirata „VASJOBBÁGYI” és „Németh S.”. A magyar nyelvű helységnév a mai ausztriai Burgenland Jabing településére utal, amely egykor a történeti Vasvármegye része volt, Felsőőr (ma Oberwart, Burgenland, Ausztria) református magyar többségű ...

Január, tehát Janus isten havának eleje a „Vota publica”, azaz a közösségi fogadalmak megújításának ideje volt a rómaiaknál.  Ezek közül is a császárfogadalmakat tekinthetjük a legfontosabbnak, amelynek ünnepe január elsejére  vagy harmadikára esett, és ezáltal egyben az év kezdetét is jelentette.  IIyenkor nemcsak az uralkodó kapott értékes ajándékokat, de a plebs számára is jelentős pénzadományt juttattak.    

A nép közé szórt bronz aprópénzek előlapján a császár képmása, míg hátoldalán általában Isis istennő képe és az eseményre utaló VOTA PUBLICA felirat szerepelt. E szokásból aztán olyan erős hagyomány keletkezett, amelyet még a keresztény uralkodók is változatlan formában gyakoroltak. A jelenség ...

A történelem során mindenütt megtalálható volt az eltérő igényekhez igazodó árucsere, amely az őskorban még közvetlenül "termékért terméket" formában működött, majd néhány nagyra becsült tárgy elkezdte betölteni az értékmérő (azaz a pénz) funkciót. Ilyenek lehettek területspecifikusan a díszes kagylók, az élőállat (magyar viszonylatban a tinó) vagy akár a különböző fegyverek. Az ókorban aztán nagy mennyiségben megjelent a nemes- és színesfémek felhasználásával előállított, mai értelemben vett pénzérme.

Az ókori birodalmakat követően a középkori királyságok is kialakították a maguk pénzrendszerét, amely szinte egész Európában nemesfémekre épült (arany- és ezüstérmek). Így volt ez az Árpád-kori Magyar ...

130 évvel ezelőtt január 6-ára hirdették meg azt a koncertet, melynek plakátját a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának gyűjteménye őrzi. A plakát nemcsak a koncertről ad hírt, de bizonyítéka annak, milyen komoly akarat, kultúráért, hagyományért való összefogás jellemezte a város polgárságát. A századfordulós Szombathely a „nagy emberei” iránti tisztelet kifejezésére szobrokat állított, mégpedig a város legszebb közterein. Így került szinte egy évtized alatt Kiss György szobrászművész Berzsenyi Dániel-szobra a régi városháza elé (1896), Tóth István szobrászművész Horváth Boldizsár-szobra a Deák ligetbe (1907) és Szily János püspök szobra (1909) a székesegyházzal szemközti térre.

Már Berzsenyi Dániel ...

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb presztízsű fegyverneme a huszárság volt. Nem véletlen, hogy a katonai szolgálatba álló magyar arisztokraták és köznemesek elsősorban ebbe a fegyvernembe törekedtek. A huszárok között is kiemelkedett a több évszázados múltra visszatekintő cs. és kir. 9. Nádasdy huszárezred, melyet 1688-ban állított fel Czobor Ádám tábornok. Nevét 1888-ban gróf Nádasdy Ferenc tábornok (1756–1783) után kapta, aki 1741 és 1783 között volt az alakulat tulajdonosa. Az ezred a dualizmus idején Sopronban állomásozott és legénységét is innen kapta, mindössze közvetlenül a háború előtt helyezték át Boszniába.

A cs. és kir. 9. huszárezredben szolgált Cziráky József dénesfai birtokos is, akinek ...

„Miért kéne Baiaeról és a tengerpartról mesélnem, amelyen elterül és a vízről, amely a meleg kéntől gőzölög?” - - Kérdezi tőlünk Ovidius. És miért kéne nekünk az Égei-tengerről és az ókori Hellaszról mesélni, ha Aesculapiusról akarunk szólni?

A gyógyító isten/hérósz (?) kultusza a Római császárság első századaiban otthonára talált a pannoniai provinciákban is, különösen a gyógyvizekben gazdag Aquincum környékén. De nem csak ő, számos más szintén gyógyításban jártas isten és istennő kultusztárgyai kerültek elő a kettős tartomány területéről. A kelta származású Sirona, vagy Silvanus, a görög Aszklépiosz (latin átírással Aesculapius) és lánya Hygieia, vagy a keleti misztériumok képviselői: Sol ...