múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2021. dec 13.

120 éve épült a gyógyíthatatlan betegek szombathelyi menháza

írta: Savaria MHV Múzeum
120 éve épült a gyógyíthatatlan betegek szombathelyi menháza

Gróf Festetich Dénesné Zichy Karolina jótékonysága

Az Emberbaráti Egylet magánkórházának 1823-tól induló története során hivatalosan két protektora volt. Az első arisztokrata védnöke Gróf Cziráky Antal ( 1772 1852 ) Vas megye főispáni helytartója (1811–1823) 1826 év végéig, országbírói kinevezéséig viselte e tisztséget. Lemondása után a filantrópok társasága az ő pártfogói helyére kérte fel herceg Batthyány-Strattmann Fülöp örökös és valóságos főispánt ( 1781 1870 ), aki haláláig rangjához méltóan töltötte be szerepét. A dualizmus korában ugyan már nem kértek föl az egylet protektorálására újabb befolyásos személyeket, a kórház mégis minden újabb mérföldkőnél úgy kezelte gróf Festetich Dénesné született Zichy Karolinát, mint jótevőjét és ...

Tovább Szólj hozzá

2021. dec 10.

Hang és füst nélkül lehetett lőni vele

írta: Savaria MHV Múzeum
Hang és füst nélkül lehetett lőni vele

Szélpuskák a Smidt Múzeum fegyvergyűjteményében

A Smidt Múzeum gazdag fegyvergyűjteménye rendelkezik két igazán különleges darabbal, két úgynevezett szélpuskával.

img_7346.jpg

Bartholomäus Girandoni (vagy Girardoni), tiroli órásmester 1779-ben tervezte meg híres fegyverét, egy szélpuskát (németül Windbüchse ), melyet 1780 és 1815 között használtak az osztrák császári hadseregben. A fegyvert híressé Meriwether Lewis százados tette, aki társával, William Clark alhadnaggyal és számos önkénessel Thomas Jefferson és az amerikai Kongresszus megbízásából 1803 és 1806 között egy expedíciót szervezett Észak-Amerika nyugati részének felfedezésére. Lewis saját fegyvere az expedíció során egy Girandoni szélpuska volt, melynek hangtalan, füst nélküli működését ámulattal figyelték az ...

Tovább Szólj hozzá

2021. dec 07.

"Emberibb léptékű szomorúság"

írta: Savaria MHV Múzeum
"Emberibb léptékű szomorúság"

Anna Margit fej-variációiból

Anna Margit Fej című festménye 1981-ben műtárgyvásárlás útján került a Derkovits Gyula – Dési Huber István Emlékmúzeum gyűjteményébe, 1985-ben vette át az akkor megnyíló Szombathelyi Képtár Képzőművészeti Gyűjteménye, így törzsanyagnak tekinthető.

f_81_10_anna_margit_fej.jpg

Zöld háttér előtt kerek fejet ábrázol két eltérő nézetű, kubisztikusan formált arc vonásaival. A fej felületét az arcformákat nem követő harsány színfoltok töltik ki: fehér, narancssárga, kárminvörös, zöld, szürke. Az egyszerű kompozícióban jól kivehetők a vastag ecsetvonások.

Az 1913-ban született zsidó származású Anna Margit eredeti vezetékneve Sichermann. A Képzőművészeti Főiskolán 1936-ben fejezte be tanulmányait, mestere Vaszary János volt. Első ...

Tovább Szólj hozzá

2021. dec 03.

"Tündéri esték" emléke

írta: Savaria MHV Múzeum
"Tündéri esték" emléke

Ezüsttel keretelt tálca pácolt diófa betétlappal, bécsi fémjellel, MG mesterjeggyel, bárói koronás monogram vésettel ellátva, amely az 1897. május 13-ai szombathelyi jótékonysági estély emlékére készült. 

ezust_talca.jpg

1897 májusában az Emberbaráti Egylet kórházkápolnája felépítése javára Szegedy Györgyné báró Gerliczy Irma – a kultúra és jótékonyság összefonásával – egy bámulatos műkedvelői előadássorozatot rendezett a szombathelyi állandó színházban, amely „Tündéri esték” címmel írta be magát a város kultúrtörténetébe. Szegedyné Gerlits Sándorral, Mátray Kálmán társulati taggal és Angyalffy Erzsébet festőművésznővel a következő programot ajánlotta a vendégek figyelmébe: Narcisse Fournier és Henri-Horace ...

Tovább Szólj hozzá

2021. nov 29.

A szerencse istennője, Fortuna

írta: Savaria MHV Múzeum
A szerencse istennője, Fortuna

Márványszobor Savariából a Kr. u. 2. századból

A kisméretű római kori márványszobor Fortuna istennőt ábrázolja. Feje, jobb karja és a lábai alsó része hiányoznak. Az istennő testsúlyát a jobb lábára helyezi, bal lába kissé előre tartva, testtartása a lazán behajlított bal térdével pihenő, álló helyzetet ábrázol. Ruházata tunica és palla . Az ívelt ráncolatú tunica vállán kerek fibula látszik, mellei alatt kettős öv fogja össze. A palla a bal válláról fut le hátra, elől látható íve a jobb csípőnél és a bal kéznél végződik. Bal kezében bőségszarut tart, aminek felső része hiányzik. Az istennő további attribútumai, a földgömb és a kormánylapát a töredéken nem látszanak, ám elképzelhető, hogy a szobor lábánál eredetileg ábrázolták azokat. A szobor magas ...

Tovább Szólj hozzá

2021. nov 23.

Ki látott már kutyacsigát?

írta: Savaria MHV Múzeum
Ki látott már kutyacsigát?

Barabás Mártonnak 1989-ben volt egyéni kiállítása a Szombathelyi Képtárban (Pollacsek Kálmánnal és El Kazovszkijjal). „Kutyacsiga-voluta” című munkája ugyanebben az évben került a gyűjteménybe műtárgyvásárlás útján, valószínűsíthető, hogy ennek a kiállításnak eredményeképpen. 1986-ban készült, a 80-as évekre jellemző eklektikus stílusban.

A művészettörténet írás úgy fogalmazta meg Barabás műveit, hogy azok az akadémikus festészet technikai eszközeivel ábrázolt „kollázstárgyak”: a festészet és a szobrászat határmezsgyéjén alkotott művek. A térhatású táblaképek, a festői domborművek és plasztikák azt tanúsítják, hogy művészetének egyik központi eleme a térkutatás, a tér dimenzióinak lehető ...

Tovább Szólj hozzá

2021. nov 19.

Karneváli figurák porcelánba öltözve

írta: Savaria MHV Múzeum
Karneváli figurák porcelánba öltözve

Schrammel Imre keramikusművész válogatott anyaga 2015-ben került a Szombathelyi Képtárba, azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben önálló épületben mutatkozhasson be és ajándékozás révén a Szombathelyi Képtár kezelésébe kerülve a város értékeit gyarapítsa.

Schrammel Imre 1993-ban kapott felkérést Herendről, hogy legyen az igazgatói tanács tagja és vállaljon tervezői szerepet a porcelángyárban. A rendszerváltás után a herendi porcelán kikerült az állam támogatása alól, ezért az akkori igazgatói tanács új személyek bevonásával, új tervekkel és ötletekkel állt ki a piacra, hogy a herendi porcelán, mint hungarikum fennmaradhasson és ne kerüljön idegen tulajdonba. Ebben a nem könnyű helyzetben születtek meg Schrammel ...

Tovább Szólj hozzá

2021. nov 05.

A British Múzeum is szívesen megvásárolta volna...

írta: Savaria MHV Múzeum
A British Múzeum is szívesen megvásárolta volna...

A mezőlaki szkíta tegezdísz a Smidt Múzeumban

„Emlékezzenk régiekrel,
Az Szíthiából kijüttekrel,
Magyaroknak eleikrel,
És azoknak vitézségekrel...”
(Csáti Demeter, 1526 körül)

A szkítákat – mint keleti lovas-nomád népet – középkori krónikáink szittya néven a magyarok elődeiként tartották számon. Ők valamikor a Kr. e. 7. század közepén telepedtek meg a Kárpát-medence keleti felében, ahol földművelő és állattartó életmódot folytattak. Utóbb azonban a Dunántúlon is megjelentek, ahogyan arról régészeti hagyatékuk is tanúskodik. Hozzájuk köthető régiségtárunk egyik ritka és mutatós darabja.
img_6849.jpgA mezőlaki szkíta tegezdísz (Fotó: Móricz Péter)

1931-ben tavaszi szántás alkalmával a Veszprém megyei Mezőlak határában – pár kilométerre a Vas megyei határtól ...

Tovább Szólj hozzá

2021. okt 12.

Miről árulkodik a scarbantiai Osiris-tábla?

írta: Savaria MHV Múzeum
Miről árulkodik a scarbantiai Osiris-tábla?

2002-ben, a scarbantiai Isis-szentély feltárásakor három jelentős feliratos emlék látott napvilágot. Közülük egyedülálló darab nemcsak Pannoniában, de a birodalom Rómától északra eső területén is az Osiris Augustus -nak szentelt töredékes mészkő tábla, mely a pódiumtemplom lábazata mellett feküdt.  osiris-tabla_scarbantia_iseum.jpg1. ábra A scarbantiai Iseum és környéke (Piros pont jelöli az Osiris-tábla előkerülésének helyét; rajz: Gabrieli G. feltárása alapján készítette Kiss Tamás)

Az ősi egyiptomi istenség, Osiris a hellenisztikus korban jelentős változáson ment át. Osiris és Apis összeolvadásából született meg az alexandriai Sarapis, mely a császárkorban népszerűségben túltett Osirison. A Kr. u. II. században figyelhető meg az egyiptomi ...

Tovább Szólj hozzá

2021. sze 21.

A "legnagyobb magyar" születésnapjára

írta: Savaria MHV Múzeum
A "legnagyobb magyar" születésnapjára

230 éve, 1791. szeptember 21-én született Széchenyi István

 A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc és Festetics Julianna gyermekeként Széchenyi István gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Apja akarata szerint tizenhét éves korában már katona volt, részt vett a Napóleon elleni háborúkban. Utazásai során bejárta Európát, Angliától Kis-Ázsiáig, közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Élete céljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki, s hazatérve ő lett a reformgondolat egyik kezdeményezője és legjelentősebb alakja.

st_2021_1960_320_1_-a.jpg 

A Batthyány-kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. A Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a Bécs ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása