Anna Margit Fej című festménye 1981-ben műtárgyvásárlás útján került a Derkovits Gyula – Dési Huber István Emlékmúzeum gyűjteményébe, 1985-ben vette át az akkor megnyíló Szombathelyi Képtár Képzőművészeti Gyűjteménye, így törzsanyagnak tekinthető.

Zöld háttér előtt kerek fejet ábrázol két eltérő nézetű, kubisztikusan formált arc vonásaival. A fej felületét az arcformákat nem követő harsány színfoltok töltik ki: fehér, narancssárga, kárminvörös, zöld, szürke. Az egyszerű kompozícióban jól kivehetők a vastag ecsetvonások.

Az 1913-ban született zsidó származású Anna Margit eredeti vezetékneve Sichermann. A Képzőművészeti Főiskolán 1936-ben fejezte be tanulmányait, mestere Vaszary János volt. Első ...

Ezüsttel keretelt tálca pácolt diófa betétlappal, bécsi fémjellel, MG mesterjeggyel, bárói koronás monogram vésettel ellátva, amely az 1897. május 13-ai szombathelyi jótékonysági estély emlékére készült. 

1897 májusában az Emberbaráti Egylet kórházkápolnája felépítése javára Szegedy Györgyné báró Gerliczy Irma – a kultúra és jótékonyság összefonásával – egy bámulatos műkedvelői előadássorozatot rendezett a szombathelyi állandó színházban, amely „Tündéri esték” címmel írta be magát a város kultúrtörténetébe. Szegedyné Gerlits Sándorral, Mátray Kálmán társulati taggal és Angyalffy Erzsébet festőművésznővel a következő programot ajánlotta a vendégek figyelmébe: Narcisse Fournier és Henri-Horace ...

A kisméretű római kori márványszobor Fortuna istennőt ábrázolja. Feje, jobb karja és a lábai alsó része hiányoznak. Az istennő testsúlyát a jobb lábára helyezi, bal lába kissé előre tartva, testtartása a lazán behajlított bal térdével pihenő, álló helyzetet ábrázol. Ruházata tunica és palla . Az ívelt ráncolatú tunica vállán kerek fibula látszik, mellei alatt kettős öv fogja össze. A palla a bal válláról fut le hátra, elől látható íve a jobb csípőnél és a bal kéznél végződik. Bal kezében bőségszarut tart, aminek felső része hiányzik. Az istennő további attribútumai, a földgömb és a kormánylapát a töredéken nem látszanak, ám elképzelhető, hogy a szobor lábánál eredetileg ábrázolták azokat. A szobor magas ...

Barabás Mártonnak 1989-ben volt egyéni kiállítása a Szombathelyi Képtárban (Pollacsek Kálmánnal és El Kazovszkijjal). „Kutyacsiga-voluta” című munkája ugyanebben az évben került a gyűjteménybe műtárgyvásárlás útján, valószínűsíthető, hogy ennek a kiállításnak eredményeképpen. 1986-ban készült, a 80-as évekre jellemző eklektikus stílusban.

A művészettörténet írás úgy fogalmazta meg Barabás műveit, hogy azok az akadémikus festészet technikai eszközeivel ábrázolt „kollázstárgyak”: a festészet és a szobrászat határmezsgyéjén alkotott művek. A térhatású táblaképek, a festői domborművek és plasztikák azt tanúsítják, hogy művészetének egyik központi eleme a térkutatás, a tér dimenzióinak lehető ...

Schrammel Imre keramikusművész válogatott anyaga 2015-ben került a Szombathelyi Képtárba, azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben önálló épületben mutatkozhasson be és ajándékozás révén a Szombathelyi Képtár kezelésébe kerülve a város értékeit gyarapítsa.

Schrammel Imre 1993-ban kapott felkérést Herendről, hogy legyen az igazgatói tanács tagja és vállaljon tervezői szerepet a porcelángyárban. A rendszerváltás után a herendi porcelán kikerült az állam támogatása alól, ezért az akkori igazgatói tanács új személyek bevonásával, új tervekkel és ötletekkel állt ki a piacra, hogy a herendi porcelán, mint hungarikum fennmaradhasson és ne kerüljön idegen tulajdonba. Ebben a nem könnyű helyzetben születtek meg Schrammel ...

„Emlékezzenk régiekrel,
Az Szíthiából kijüttekrel,
Magyaroknak eleikrel,
És azoknak vitézségekrel...”
(Csáti Demeter, 1526 körül)

A szkítákat – mint keleti lovas-nomád népet – középkori krónikáink szittya néven a magyarok elődeiként tartották számon. Ők valamikor a Kr. e. 7. század közepén telepedtek meg a Kárpát-medence keleti felében, ahol földművelő és állattartó életmódot folytattak. Utóbb azonban a Dunántúlon is megjelentek, ahogyan arról régészeti hagyatékuk is tanúskodik. Hozzájuk köthető régiségtárunk egyik ritka és mutatós darabja.
A mezőlaki szkíta tegezdísz (Fotó: Móricz Péter)

1931-ben tavaszi szántás alkalmával a Veszprém megyei Mezőlak határában – pár kilométerre a Vas megyei határtól ...

2002-ben, a scarbantiai Isis-szentély feltárásakor három jelentős feliratos emlék látott napvilágot. Közülük egyedülálló darab nemcsak Pannoniában, de a birodalom Rómától északra eső területén is az Osiris Augustus -nak szentelt töredékes mészkő tábla, mely a pódiumtemplom lábazata mellett feküdt.  1. ábra A scarbantiai Iseum és környéke (Piros pont jelöli az Osiris-tábla előkerülésének helyét; rajz: Gabrieli G. feltárása alapján készítette Kiss Tamás)

Az ősi egyiptomi istenség, Osiris a hellenisztikus korban jelentős változáson ment át. Osiris és Apis összeolvadásából született meg az alexandriai Sarapis, mely a császárkorban népszerűségben túltett Osirison. A Kr. u. II. században figyelhető meg az egyiptomi ...

 A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc és Festetics Julianna gyermekeként Széchenyi István gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Apja akarata szerint tizenhét éves korában már katona volt, részt vett a Napóleon elleni háborúkban. Utazásai során bejárta Európát, Angliától Kis-Ázsiáig, közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Élete céljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki, s hazatérve ő lett a reformgondolat egyik kezdeményezője és legjelentősebb alakja.

A Batthyány-kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. A Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a Bécs ...

A 2007 és 2010 között folyt régészeti feltárások az Iseum területén számos meglepetéssel szolgáltak. Egyik ilyen volt az Iseumtól északnyugatra kialakított 39. szelvény, amelyben a szentélykörzethez kívülről hozzáépített helyiség beomlott mennyezeti festménytöredékei kerültek elő.

A mennyezeti festmény rekonstrukciója az Iseum Savariense állandó kiállításában

A restaurátori munka során falfestmény vakolatrétegének hátoldalán látszó lenyomatok alapján a mennyezet szerkezetére is további információkat sikerült kinyerni. Ezek alapján a helyiség dongaboltozatos volt, amelynek szerkezetét egymástól 54-56 cm-re elhelyezett, megközelítőleg 14 cm (azaz 2 tenyér) széles és kb. 4 cm (azaz fél tenyér) vastag pallók, ...

Polgár Csaba 1942-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1962-ben. 1968-tól aktívan vett részt a magyar textilmozgalomban, a kísérleti textilművészet fontos képzőművészeti megnyilvánulásaiban, itthon és külföldön. A művészet különböző ágazataiban dolgozott, olyanokban, mint a festészet, grafika, design, fotó, papír, installáció. 1970-től a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanított. Tanított és párhuzamosan alkotott.

Saját maga kísérletezte ki és nevesítette az ún. fény-nyomatok módszert. Ez a fakított képek technikája. Számos ilyen munkájával találkozhatunk, ahol a klott-szövetre különböző rekvizitumokat helyez rá, azután kiteszi a nyári napsugár erős hatásának. Az így egész ...