A májusfáról a Magyar Néprajzi Lexikon többek között ezt írja:
„a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke (→ zöld ág). A májusi-pünkösdi ünnepkör történelmi kapcsolatai következtében egyaránt tükrözi a természet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári év egyházi, vallási mozzanatait. A kereszténység előtti tavasz-szimbólum középkori vallásos magyarázatai pl. Fülöp apostol szerencsés megmenekülését, majd a keresztfán szenvedett vértanúságát, mások Jakab apostol vértanúságát említik a májusfa-állítás szokásának magyarázataként.”

A májusfa Vas megye nyugati, fenyvesekkel is borított területén ...

„… gróf vitéz horvát bán, hazánk egyedül magyar oltalma és reménye...”

(Wesselényi Ferenc nádor)

400 éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a 17. századi magyar történelem kiemelkedő alakja, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, tehetséges hadvezér és politikus. A magyar barokk irodalom művelője, a magyar eposz megteremtője.

Horvátország egyik legtekintélyesebb s egyben a királyi Magyarország egyik legvagyonosabb főnemesi családjában született. Szülei korán meghaltak, ettől fogva Batthyányné Poppel Éva óvta szeretettel testvérével, Péterrel együtt. A Zrínyi-fiúk nevelésével a király a főúri gyámok mellett Pázmány Pétert bízta meg. A jezsuita tanulmányok ...

Május 1. munkaszüneti nap ez évben is, mint azt megszokhattuk, aminek ilyen formán eredete a munka, vagy munkások ünnepe. Ami valójában a 19. század második felétől lezajló ipari forradalom hatására kialakult városi munkásság, pontosabban azok mozgalma által kiharcolt ünnepi pihenőnap, és amit először 1891-ben deklaráltak ünnepnapként az Amerikai Egyesület Államokban történt erőszakos tüntetések hatására. Azonban Európa, annak is az Alpokon túli területei hosszú évszázadok, tulajdonképpen évezredek óta jellemzően egyedülálló mezőgazdasági régiót alkottak a világban. Ezt a hagyományos karakterét valójában még ma sem vesztette el, még ha a jelentős nyersanyaglelőhelyek közelében középkori és újkori kézművesipari, aztán ...

A hagyomány szerint IV. Béla király által alapított, a 13. század közepén már biztosan létező kolostor a legrégebbi, ma is álló domonkos rendi épületegyüttes. A rendház belső udvarán 2009-2010 folyamán végeztünk régészeti kutatásokat, melynek során egy 13-16. századi temető 89 sírját tártuk fel. Az udvaron és a 15. századi északi kerengő alatt feltárt férfi-, női és gyermeksírok jelenléte egyértelművé tette, hogy a Szent Kereszt-templom mellett egy világi jellegű temető működött.  A sírokban előkerült tárgyak és viseleti elemek (érmék, csatok, párizsi kapcsok, gyűrűk, kontytű, lemezes és gyöngyös párták) alapján a temető használata a kolostor alapítása és a szerzetesek 1557-es elköltözése közé datálható. ...

„Szent Györgykor kalapáccsal sem!” – hangzott a tömör szólás falvainkban. Ha az újabb generációk tagja rákérdezett, hogy mit is?!? – akkor a válasz oldotta fel a „rejtélyt”: kalapáccsal sem verheted vissza a füvet, mert akkor is nő. De abban az időben nem a fűnyírózás kezdete miatt aggódtak, hanem a május végi, június eleji kaszálásra, amiből kiváló minőségű széna lett.

E szólás is jelzi, hogy Szent György napja fordulónap: a tavasz immár biztosan itt van. Ha György napja előtt már rozsfej látható a vetésben, akkor jó termés lesz – állították Csöngén.
A vadon élő állatok közül a hüllők és kétéltűek mozgása, „éledése” is a felmelegedéssel, a tavasszal együtt jár, ezért ritka dolog kígyót látni ...

Eredetileg egyszerűen falmászó volt, majd a későbbi korokban párhuzamosan emlegették falfutó, falmászó fakúsz, kőmászó, kőszáli falmászó, kőfali harkály és sziklakúszó néven is. Mai nevén az 1899-ben megjelent Magyarország madarai című könyvben jelent meg először. Névadója nem más, mint a Savaria Múzeum természettudományi gyűjteményének alapítója, a Természettudományi Tár első vezetője, Chernel István. Kiss Jenő, Keve Andrásra hivatkozó közlése szerint Chernel a madár hajnalpírra emlékeztető szárnyfoltja alapján alkotta a faj nevét, s lett a falmászóból végül hajnalmadár (Tichodroma muraria) .

Korábbi neveihez híven nem a hajnali égbolton, sokkal inkább a magas hegyek sziklaszirtjein kell keresni annak, ki ...

Az Erdődyek vépi kastélyéban talált, bőrtokba zárt mintegy két tucatnyi akvarellt a Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményében őrizzük. Az akvarellek a művészetpártoló Erdődy Sándor (1804–1881) alkotásai. A szándék magától értetődik: Erdődy gróf népviseleti dokumentumoknak is szánta őket, hiszen valahányon egy-egy viseletet örökített meg. A legtöbb a család szlavónai birtokán, Moslavinában (magyarul Monoszlón) készült.

Az a két vízfestmény, amelyet most kiemelünk, készülhetett ott is, meg itt is, Vas megyében. (Van a képek között vépi és pornói is.) A két képen Erdődy Sándor más pózban ugyanazt a drótostótot örökítette meg.
A drótostótok, a jellegzetes vándoriparosok néhány trencséni településről rajzottak ...

Isten hozta Önöket Szombathelyen, a Szent Márton-templomban! Azon a helyen, ahol a legenda szerint Szent Márton tours-i püspök meglátta a napvilágot!

A Krisztus születése után 50 körül, Claudius császár által alapított római város – Colonia Claudia Savaria – két patak (a mai Perint és Gyöngyös) között fekszik. A városfallal körülvett településről mind a négy égtáj irányában fontos közlekedési utak vezettek. Ezek mellett, a lakott területen kívül terültek el a temetők. Mi most az egykori keleti út közelében vagyunk, amely a Duna-menti limes-re vezetett (Arrabona/Győr, Brigetio/Ószőny irányába). Ez a föld a keleti temető területe, ahol a Kr. u. 3. század óta a helyi keresztények is temetkeztek. Ennek az időnek néhány ...

Az elmúlt hetek hírei a koronavírus járvánnyal kapcsolatban gyakran a boltok megrohanásáról, élelmiszer-felhalmozásról tudósítottak. Háborút megélt emberek emlékeznek hasonlóra. Akkor is a bolti ellátás kimaradásától való félelem indukálta a tartalékképzést, főként a városi ember számára.

Jómagam is találkoztam kézzelfogható emlékével. Néhány évvel ezelőtt egy száz év körüli házat vettünk. Padlásán régi festett ládába és zománcozott vindölökbe tömve, tételenként gondosan csomagolva nagyobb mennyiségű lisztet, cukrot, megzsizsikesedett babot, borsót találtam. A tartalék több évtizeden át várta-félte a „nehéz időket”.

Falusi ember nem függött annyira a bolti ellátástól. A klasszikus parasztgazdaság a ...

Az egyházi liturgiában a barkaszenteléssel emlékeznek meg a katolikusok Jézus – szenvedéstörténetet megelőző – Jeruzsálembe való bevonulására. A pálmaágak helyett barkaágakat visznek a hívek a körmenetben.

A megszentelt barkákat hazaviszik és szentelményi erejüknél fogva bajelhárítónak, betegségtávoltartónak használják azokat. Egy-egy szentelt barkát a mezőn a gabonavetés elejébe tűznek. Sok településen a hozzátartozók sírjára is elhelyeznek belőle, hogy a család halottainak is része legyen az ünneplésből.
A legtöbben a szobában a falra függesztett feszület mögé dugják vagy egyszerűen a padlás gerendájára fektetik. Égi háború, mennydörgés, villámlás esetén a tűzbe vetettek néhány megszáradt szemet, hogy ezzel ...