múzeumi mozaik

a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum blogja

2020. jún 19.

Esküvői emlék

írta: Savaria MHV Múzeum
Esküvői emlék

Gabriel García Márquez világirodalmi remeke, a Szerelem a kolera idején az életen át tartó szerelem megrendítő története, ami már címében is jelzi az emberi létezésünk mélyén munkálkodó életösztön igenlését, valamint annak erős szubjektivitását. A szerelemmel megélt egyéni és társas sorsok azonban a tőlük függetlenül jelentkező nehézségekkel is szembe kell, hogy nézzenek, amit a címben a kolerajárvány halálos fenyegetése, az életfeltételek, az otthont jelentő világ akár szörnyűvé, élhetetlenné alakulása jelez. A 19. században valóban pandémiává fajult kolera hét nagy hullámban támadta az emberiséget, hazánkat az 1830-as években, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején sújtotta leginkább, valamint ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jún 11.

Silvanus feliratos gyűrűk

írta: Savaria MHV Múzeum
Silvanus feliratos gyűrűk

Az Iseum kiállításában található gyűrűk közül kettő az ún. Silvanus gyűrűk csoportjába sorolható. Megjelenésük és a rajtuk szereplő felirat azt sugallja, hogy nem hétköznapi ékszerek voltak, hanem különleges kapcsolat fűzte őket a viselőjükhöz. A gyűrű zárt, kerek alakja mágikus jelentéssel bírt és a legszorosabb kapcsolatot szimbolizálta isten és ember között.

arany_silvanus_gyuru.jpg

A Savaria területéről előkerült sokszögletű aranygyűrű szalagján nielloberakással (feketefém) kiemelt felirat szerepel: VOTUM SILVANO (=fogadalom Silvanusnak). Az első szó fogadalomteljesítésre utal, a második szó jelöli az istenséget, ebben az esetben Silvanust, akinek a részére felajánlották. A kettő együtt egyértelműen mutatja a gyűrű falhasználási ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jún 02.

"Nem! Nem! Soha!"

írta: Savaria MHV Múzeum
"Nem! Nem! Soha!"

Trianoni békediktátum és propaganda egy plakát kapcsán

2020 júniusában a „hónap műtárgya” program keretében adta magát a téma, hogy a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójáról emlékezzünk meg. Amikor ezen gondolkoztunk, még nem tudhattuk, hogy ilyen rendkívüli helyzetben, csak virtuálisan lesz megtekinthető a kiválasztott műtárgy. Különleges időket élünk és ezekben a különleges időkben egy különösen szomorú évfordulóra emlékezünk.

nem_nem_soha_kep.jpg

A hónap műtárgya idén júniusban az Országos Propaganda Bizottság plakátja, rajta az azóta kultikussá vált három szóval: „Nem! Nem! Soha!” és a feldarabolt történelmi Magyarország képével (a Történettudományi Osztály gyűjteményéből).

Rögtön az elején érdemes megvizsgálnunk a szót: propaganda. Latin eredetű (propagare) ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 26.

Virágpompa 1923-ból

írta: Savaria MHV Múzeum
Virágpompa 1923-ból

Bókoló lednekfürt herbáriumi lapja

A Savaria Múzeum ’Aranykor – Parkok és természetvédelem a dualizmus korában’ című időszaki kiállítását a szombathelyi kertekben és parkokban nevelt ritka dísznövények szárított-préselt példányai vezetik be. Ezek a XX. század első harmadából, dr. Gáyer Gyula (1883 Celldömölk – 1932 Szombathely) törvényszéki bíró, botanikus, a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának egykori vezetője Herbarium Hortense / Kerti növények gyűjteményéből valók. Hozzájuk kapcsolható a gyűjtemény 392. lapján látható növény, amelynek különböző magyar nevei vannak, mint bókoló bokorhere, bókoló lednekfürt, kései bokorhere, kései lednekfürt ( Lespedeza formosa Koehne ’Fasciata’; ma érvényes tudományos nevén: Lespedeza thunbergii ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 25.

Hattyúfióka a Vasi Skanzenben

írta: Savaria MHV Múzeum
Hattyúfióka a Vasi Skanzenben

Sikeresen költött a bütykös hattyúpár a Csónakázó-tavon

 

A bütykös hattyú (Cygnus olor ) a récefélék családjába tartozó faj, a világ egyik legnagyobb röpképes madara. A kifejlett madarak tollazata hófehér, csőrük élénk narancssárga, felette fekete bütyök van, amely a gúnár esetében nagyobb. A fiatalok színe szürkésbarna, a fiókák szürkék. A gúnárok nagyobbak a tojóknál.

A faj 19. század végén kipusztult természetes hazai élőhelyeiről. Az 1970-es évektől kezdve fészkel újra Magyarországon, és azóta folyamatosan terjeszkedik. Először a Dunántúl számára alkalmas vízfelületeit foglalta el, így a Fertő tavat, majd később a Balatont és a Szigetközt. Ezután fokozatosan terjeszkedni kezdett a Duna–Tisza közén, majd a Tiszántúlon. A hazai fészkelőállomány a felmérések ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 22.

Cserkészbot 1933-ból

írta: Savaria MHV Múzeum
Cserkészbot 1933-ból

A gödöllői Cserkész Világdzsembori emlékére

„A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként.” - Lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell (a cserkészet „atyja”)
A 20. század elején indult meg a cserkészmozgalom, mely az egyik legnagyobb ifjúsági mozgalommá nőtte ki magát. Elképesztően gyorsan terjedt az egész világon. 1920-ban Londonban megszervezték az első Cserkész Világtalálkozót, Világdzsemborit (jamboree), ezt követte a koppenhágai 1924-ben, majd 1929-ben ismét Angliában szervezték.
Magyarországon is hamar nagy népszerűségnek örvendett (és örvend mind a mai napig). Nem véletlen, hogy ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 19.

"Tempus fugit"

írta: Savaria MHV Múzeum
"Tempus fugit"

A híres szállóige, mely gyakran olvasható órákon, a latin irodalom aranykorának, a Kr. u. 1. századnak egyik legnagyobb költőjétől, Vergiliustól származik. Az idézetet a Georgica (A földművelés) III. könyvében pontosan így olvashatjuk „ fugit irreparabile tempus” - „Ám tovaszáll az idő, tovaszáll és fut szakadatlan” (ford. Lakatos István). Vergilius 33 éves volt, amikor írni kezdte a Georgicá t és hét esztendőt áldozott életéből a költeményre. A Georgica tanköltemény, mely a földművelésre, a szőlő hasznosítására, az állattenyésztésre, a méhészkedésre tanít. A mű a sztoicizmus derűjét közvetíti, a sztoikusok a természetes élet lényegét abban látták, hogy a bölcs ember alkalmazkodik a világegyetem örök ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 16.

Csontvázas férfisír az Iseumból

írta: Savaria MHV Múzeum
Csontvázas férfisír az Iseumból

2007 nyarán egy késő római férfisír látott napvilágot a szombathelyi Isis-szentély ásatásán.
Ebben az évben a korábbiakhoz képest óriási felületek kutatására nyílt lehetőségünk. A szentély észak-nyugati sarkában nyitott 39. számú szelvényünk az Iseum eddig még nem kutatott területének teljes feltárását tette lehetővé.
A feltárás során kirajzolódott az Iseum nyugati cellasora és a templom nyugati zárófala. Bebizonyosodott, hogy ehhez a falhoz - ahogyan azt már máshol is megfigyelhettük - kívülről hozzáépített helységek sora csatlakozott. A szentély együttes nyugati sarkához egykor masszív kőfalakkal határolt terrazzópadlós helységet építettek hozzá, amelynek dongaboltozatos mennyezetét falfestményekkel díszítették. ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 13.

Bogarak a befőttesüvegben II.

írta: Savaria MHV Múzeum
Bogarak a befőttesüvegben II.

A nyár napjai gyorsan teltek. Múzeum, kirándulások, nyaralás, kerti munka… A kezdeti lelkesedés, hogy mikor jelenik meg az első bogaram, kissé alább hagyott. Hetente ha rápillantottam az üvegekre. Az már korábban kiderült, hogy néhány üvegben orrszarvú bogár fog kifejlődni, mert a lárva a bábbölcsőt az üveg fala mellé készítette, és ebben látható volt a báb (7. ábra). Sőt, azt is biztosra vettük, hogy a hazánkban is honos orrszarvú bogár Iránban élő alfaja, az Oryctes nasicornis hindenburgi fog kikelni a bábból, mert imágót is sikerült kibányásznunk a korhadó fatörzsből (8. ábra).

iran_7.jpg

7. ábra. Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) bábja (Fénykép: Csóka György)

iran_8.jpg

8. ábra. A korhadó fából kibányászott, frissel kelt ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 07.

Bogarak a befőttesüvegben

írta: Savaria MHV Múzeum
Bogarak a befőttesüvegben

Mielőtt bárki bármi furára gondolna, megnyugtatom, nálunk sincsenek a spájzban bogarak a befőttesüvegekben. Csak a garázsban vannak, és ott is ritkán.
2010-ben újra Iránban jártam rovarokat gyűjteni. Ha képzeletben négy részre osztjuk az országot, a jobb alsó negyedet leszámítva szinte mindenfelé megfordultunk, a Perzsa-öböltől a nagy sivatagokon át az Iránra oly jellemző magashegységekig.
Iránról jobbára kopár kősivatagok jutnak az eszünkbe, ezért én is meglepődtem, amikor gyűjtőtársaim zöldellő erdőségekről beszéltek a Kaszpi-tenger partján, a Lúdas Matyi meséjébe illő faóriásokkal. Az erdők az északról érkező nedves légtömegeknek köszönhetően alakultak ki egy keskeny sávban a tengerpart mentén.
Iráni expedíciónk ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása