A tükör – ahogy ma is – a mindennapi szépségápolás alapvető eszköze volt a római korban. A korabeli írott és képi forrásokban, illetve régészeti leletként is gyakran felbukkan, elsősorban női temetkezésekben. A leggyakoribb forma a kerek tükörlap nyéllel vagy nyél nélkül, de vannak négyszögletűek és két elemből álló, összecsukható darabok is. Külön csoportot alkotnak az ólomkeretes kis tükrök, melyek funkciója kevésbé a szépségápoláshoz, mint inkább a vallásossághoz köthető.

Szépítkező nőalak felé tart Amor egy négyszögletű tükröt – falfestmény részlete, Villa dei Misteri (Pompeii)

Pannonia magyarországi területén a legtöbb tükör Savariából ismert, többsége a városból és a hozzá tartozó ...

„Ej-haj, édesanyám, én is arató vagyok.
Az uraság tallóján elhervadok.
Elhervadok, mint a rózsa a fán,
Ej-haj, nincsen kedvem az uraság tarlóján.”
(Ej-haj, fűteleki arató leányok … - részlet; Velem )

A Kárpát-medencében történt letelepedésünk óta a lakosság egyik megélhetési alapja a földművelés, mely az évszázadok során folyamatosan változott. A magyar parasztság a középkori időktől kezdve többféle gabonafélét termesztett, köztük szerepel az árpa, a búza, a hajdina, a köles, a rozs, a tönköly és a zab. A történeti és néprajzi vonatkozású feljegyzések ismertetik a magyar tájegységeken élők gabonatermesztési múltját, munkafolyamatait, használati eszközeit és szokásait.

A gabonaföldeken az őszi és a tavaszi ...

1928-ban Horváth István árvaszéki ülnök házából került a Savaria Múzeum gyűjteményébe egy különleges oltár, melyet a X. Legio Gemina beneficiáriusai állítottak Jupiter Dolichenus tiszteletére. A lelet maga számos izgalmas és roppant szerteágazó kérdést vet fel: kezdve az előkerülés helyétől (nagy valószínűséggel valóban a dedikált isten házáról van szó – azaz egy Jupiter Dolichenus szentélyről), magáról az isten személyén és kultuszán át (egy misztériumvallás esetében ez talán természetesnek is mondható), egészen a kultusz utóéletéig.

Jupiter Dolichenus oltára Savariából

--------------------------------------------------------------------------
Némi kitekintésként: Jupiter Dolichenus kultusza a 2-3. században ...

Schrammel Imre torzói egészen az archaikus korok absztrakt, női testű urnáira vezethetők vissza, ahol a földanya volt az alap urnaforma, amibe az ősök a halottaik hamvait eltemették. Mindez szimbolikus jelentést is hordoz: visszatérést a földanyába. Az őskori földanya- vagy vénuszábrázolások ugyanakkor nem elsősorban az elmúláshoz kapcsolódnak a köztudatban, hanem éltető termékenységszimbólumok. A Kis Vénusz látványa leginkább egy fellelt régészeti lelet, egy Vénusz-szobrocska hatását kelti bennünk, ám azzal, hogy a művész talapzatra helyezi, műalkotássá transzformálja a befogadó számára. A minimális formai kidolgozású testrészlet a nőiség jegyeinek szándékos eltúlzásával, ugyanakkor szimbolikus formai redukálásával éri el ...

Péreli Zsuzsa 1974-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán Budapesten. Frank János művészettörténész már az első textilbiennálén felfedezte Péreli Zsuzsa különös stílusát. Egyik kiállításának megnyitóján úgy fogalmazott: a gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa.

Péreli Zsuzsa művészi pályája kezdetén - amikor a magyar textilművészet kilépett addigi keretei közül, birtokba véve más művészi tartományokat, mind a land-art vagy a konceptualizmus, amikor a textilművészetben idegen anyagok jelentek meg, mint az üveg, a damil, a gyanta, a műanyag -, az 1976-os szombathelyi textilbiennálén textiles textilt állított ki. Ez a  Régiség  című alkotása volt, mely egy selyemkendőkből készült kollázs, ahol a bordűrbe tondo alakú ...

Nyers fű előttem és májusi bükk;
mintha dühödten Szinyei-Merse ecsetje
keverte volna ki zöldarany-árnyú színük. 
Smaragdba-kékbe olvad a napfény, 
még a levél se tükrözi vissza
úgy issza kulissza mögött vidoran Pán, a ravasz vén.
Életörömtől harsog a májust végre betöltő kétnyelű sípja;
visítva kinyitja a bükkfa szívét és játszva tovább fut.
Az meg mint varga ott ül s köténye nyakba akasztva fénylik holnaptól,
míg patkol bikkmakkból csizmát a szeleknek fütyörészve…

Simon István: Májusi bükk (1973)

  Bükklevél, Pokolbérc, Kárpátalja, 2013. júl. 14. (fénykép: Balogh Lajos)

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalmának 29. alkalmával Az év fája 2024-ben az európai bükk, amelyről e sorok írójának a ...

A Smidt Múzeum régiségtári kiállításának népvándorlás-kori leletei között egy különleges veretsor látható. A nyolc bronzból öntött veret egykor egy 10. századi tarsoly zárószíjának díszei voltak. A ritka lelet egy ismeretlen lelőhelyen napvilágra került férfisírból származik. Gazdája tarsolyát kiemelkedő társadalmi státuszát jelző méltóságjelvényként viselte az övén, benne pedig elsősorban a tűzgyújtáshoz használt eszközeit (csiholóvas, kova, tapló) tartotta és vitte azokat magával a túlvilágra.

A valószínűsíthető lelőhely után nyomozva elmondható: a történeti Vas vármegye területéről eddig nem ismerünk hiteles sírfeltárásból származó honfoglalás kori tarsolyt. Így nagy valószínűséggel ...

Fóth Ernő Munkácsy-díjas festőművész, a Kemeneshát lankái között megbújó Vas megye egyik kicsiny falujában, Nagysitkén született 1934. november 9-én. Rajzkészségét Sárváron Majthényi Károly szobrászművésznél polírozta, annak képzőművészeti szakkörébe járt. A Nagysitkéről Sárvárra kerülő kisdiák következő nagy lépését Szombathely városa jelentette, ahová gimnáziumba íratták be a szülei, majd ennek folytatásaként érettségivel a kezében felvételizett a Budapesti Iparművészeti Főiskolára, ahol 1959-ben díszítőfestőként szerzett diplomát. Mesterei: Barcsay Jenő, Rákosy Zoltán és Z. Gács György festőművészek voltak.

Fóth Ernő, aki a festészetben témáit egytől egyig kiragadta a maguk környezetéből és ...

A Savaria Múzeum Régészeti Adattárának legkülönlegesebb és legrégibb darabjai közé tartozik az 1903-as ásatási rajz, amely Miske Kálmán feltárásán készült.

A velemi Szent Vid-hegyet a nemzetközi régészettel vitathatatlanul Miske Kálmán ismertette meg, az 1890-es évektől egészen 1929-ig folytatott itt régészeti kutatásokat. Munkáját minden bizonnyal nagy gondossággal és pontossággal végezte, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy írt a témában a Kultuszminisztérium módszertani folyóiratába és a Múzeumi és Könyvtári Értesítő egyik számába is. A velemi feltárásairól azonban csak néhány fényképfelvétel, pénzügyi elszámolások, az 1901. évi ásatási napló részleteit tartalmazó jelentése, és a hónap műtárgyának ...

A szegények ezüstjének is nevezett ón lelőhelyeit a 12. században fedezték fel a sziléziai Érchegységben, az innen kinyert alapanyagot használta aztán a 18. századig szinte egész Európa. Az ón 232 C fokon olvadó, ezüstszínű puha fém, melyet ötvözéssel erősítettek. Az ón megmunkálása, az ónöntés kis műhelyben, a középkortól céhes keretek közt zajlott. Magyarországra a 14-15. században, dél-német, osztrák és cseh közvetítéssel került. Az ónedény elterjedése miatt jöttek létre az ónöntő céhek, mestereik a Nürnbergből induló dél-német ónművesség hagyományait éltették tovább. Az ország három részre szakadásának idején Erdélyben működött a legtöbb öntő, de több központ jött létre Észak-Magyarországon is. Az ...