A savariai Iseum 2001-2010 közötti régészeti feltárása során több olyan lelet került elő, amely a területen ipari tevékenységre utalt. A szentély előcsarnokának északi részéből előkerült vöröses, hamus, faszenes átégett betöltésű gödör benne több félig kész fémtárggyal, illetve az ezek készítésre szolgáló eszközök töredékeivel. Ezek között volt egy fibula (ruhakapcsoló tű), amelyen az agyag öntőformában való kiöntése után az utómunkálatokat nem végezték el. Így az egytagú fibula fején levő spirál valamint a tű nem került még kialakításra: egy szélesebb bronzpántban végződött itt a tárgy. Ennek vékonyra való kihúzását, spirállá való feltekerését – amely rugóként is szolgált -, illetve a ...

2021-ben Németh Zsuzsanna és Németh Ádám egy több generáció által megőrzött, neorokokó szalongarnitúrát és festménykollekciót ajánlott fel a Savaria Múzeum számára. A nemes gesztus lehetővé teszi, hogy betekintsünk egy 20. század elején kialakított szombathelyi dekoratív polgári lakás enteriőrjébe.

Berger Zoltán (1876–1942) órás, ékszerész Szombathely központi, egyúttal egyik legszebb részén, a Vármegyeház mellett, a Hollán Ernő utca 1. szám alatt, az 1897-ben épült modern Mikos-ház második emeletén élt családjával. Az előkelő otthonok példája ösztönözte divatos lakásának kialakításában. A 20. század elején olyan polgári otthont hozott létre, amely a korszak legsikkesebb, csak a módosabbak számára elérhető ...

Edit nem klasszikus értelemben vett múzsa, viszont nem is csupán egy modell Schrammel Imre munkásságában. Személye a hetvenes évektől működő siklósi szimpóziumokhoz kapcsolódik, ugyanis ő volt a művésztelep teltkarcsú konyhásnője. Alakját a drapériás figurák tematikájú művekkel rokonítható több alkotás is őrzi, nevét nem mindig jelölve a mű címében.

Az Edit című alkotás 1989-ben készült, raku technikával. A kisplasztika méretű alkotás egy kereveten oldalasan támaszkodva heverő, alsóneműbe öltöztetett, kontyos nőalakot ábrázol. Első látásra leginkább valamely őskori Vénusz-ábrázolásra asszociálhatunk a telt idomokkal megáldott, a nőiséget a művészi túlzás eszközeivel megfogalmazott szobor kapcsán. Az ...

A Smidt Múzeum Régiségtárának népvándorlás kori leletei között – a vasasszonyfai avar kori temetőből származó késő avar kori leletek társaságában – egy bronzból öntött, griffel díszített övveret található, amely a 8. századból származik. Egykor egy harcos férfi fegyverövét díszítette, több hasonló veret társaságában. Sajnos a teljes övkészletből csak ez az egyetlen darab jutott a gyűjteménybe, a hozzá tartozó csat, a különféle szíjvégek, a hasonló csüngős és egyéb veretek hollétéről ma már semmit sem tudunk. Ám ez a magányos darab is ábrázolásával sokat elárul arról a korszakról, amelyből származik.

A veret egy négylábú és hosszú farkú, de ugyanakkor kampós csőrű, madárfejű, szárnyas állatot: ...

1944 nyár végén a szovjet csapatok elérték Magyarország határát és ezzel megkezdődött az országért vívott, több mint fél évig tartó harc. Jóllehet Horthy Miklós 1944. október 15-én tett egy bizonytalan kiugrási kísérletet, a rosszul megszervezett próbálkozás kudarcba fulladt, mely a világháború elhúzódásához, és ezzel Magyarország fokozott szenvedéseihez és pusztulásához is hozzájárult.

A szovjet hadsereggel együtt jelentek meg az országban az úgynevezett megszállási pénzek, melyet a köznyelv csak vöröspengőnek nevezett. A megszállási pénz eredeti funkciója a hágai egyezmények szerint a megszálló hadseregek rekvirálásainak a megtérítése volt, és ilyeneket a nyugati hatalmak is bocsátottak ki a második ...

Droppa Judit kötött-hurkolt anyag- és modelltervező szakon végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1968-ban.  A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1982-től tanít anyag- és modelltervezést, 1986-tól főállásban. 1986-1993 között az Öltözéktervező Stúdió vezetője volt, előbb adjunktusként, majd 1990-től egyetemi docensként. 1975-től tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Élete csupa párhuzamokból áll. Az autonóm és az alkalmazott textillel foglalkozott mindig is, ám a síkhurkolt textília és annak szerkezete vonzotta leginkább.

Kiindulópontja az a  felismerés volt, hogy a sík-kötött anyag szerkezetének megbontása nélkül torzítással – nyújtással, feszítéssel – meg lehet változtatni a ...

A tulipán a magyarság virágainak is egyik legismertebb képviselője, alakja ősi népművészeti jelkép, díszítőelemként a magyar hagyományban sok helyen megjelenik. A Tulipa nemzetségnek a világon 100–150, Európában 10–15 faja él. A vadon élő tulipánok nagy része Közép-Ázsia mérsékelt égövi vidékein őshonos, de előfordulnak Kisázsiában, Észak-Afrikában, Közel- és Távol-Keleten, valamint Dél-Európában is. Az idők során a kultúrváltozatok ezreit terjesztették el és termesztik közkedvelt dísznövényként szerte a világon, óriási egyedszámban.

Erdei tulipán Herényben, udvaron, 2007. április 2. (fénykép: Balogh Lajos)

 A tudománytörténet szerint a tulipán, nárcisz, jácint, nőszirom kisázsiai fajai, a perzsiai ...

A 2013-ban Szeleste határában feltárt langobard temető anyaga a Savaria Múzeum népvándorlás kori gyűjteményének egyik kiemelkedő jelentőségű egysége, amely bővelkedik a magas minőségű kézműves munkával előállított használati és viseleti tárgyakban. Most ismerkedjünk meg mégis egy első látásra szerényebb, hétköznapibb lelettel, amely barokkos nagyságával mégis magára irányítja a figyelmet.

A szelestei temető 962. számú, fegyveres férfi sírjából származó, egyszerű vonalvezetésű agancsfésűn valójában semmi különleges nincsen, egyedül a mérete meghökkentő első látásra: hossza 27,8 cm – egy átlagos europid koponya szelességének majdnem kétszerese.
A mi korunkban nagyjából senki nem tartana praktikusnak egy ekkora ...

A bogarak a Föld legváltozatosabb élőlénycsoportját alkotják, a mai napig mintegy 400 000 fajukat azonosították. Közöttük találjuk a legkisebb és legnagyobb testméretű rovarfajokat. A kifejlett paránybogarak 0,25–1 mm hosszúak, ennél csak néhány élősködő életmódot folytató parányfürkész kisebb. A leghosszabb bogár címéért a herkulesbogár (Dynastes hercules) és az óriáscincér (Titanus giganteus) verseng, a maguk 17–18 centiméteres testhosszával, bár kósza híradások szólnak 20–22 centiméteres példányokról is. A góliátbogarak ( Goliathus spp.) hossza „csak” a 8–11 centimétert éri el, de lárváik a legnehezebbek a bogarak között, 80–100 grammot is nyomhatnak.

A góliátbogarak a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) ...

1936-1938 táján két „népvándorlás kori” vaskengyel jutott dr. Smidt Lajos szombathelyi gyűjteményébe, amelyek lelőhelye „Asszonyfa” , azaz a mai Vasasszonyfa területe. A település régészeti vonatkozásban nagy kiterjedésű avar kori temetőjéről ismert. Ezek a tárgyak azonban bizonyosan nem ezen sírmező egyik temetkezéséből jutottak napvilágra, hanem a tőle több mint egy-másfél kilométerre, Meszlen község irányában, a Káka-árok partján fekvő későbbi temetőből kerültek felszínre. E helyen 1927-ben a szántásban két csontvázra akadtak. Az egyiken három darab, két-két helyen átlyukasztott (tehát eredetileg talán ruhára felvarrt) ezüst érmet találtak. A Vasvármegyei Múzeumba jutott egyetlen példány Provancei Hugo és II. ...