Frey Krisztián, aki 1929-ben Budapesten született a hatvanas évek első felében járt Németországban és Olaszországban tanulmányutakon. Autodidakta művész volt. 1970-ben emigrált Svájcba, ahol 1976-től foglalkozott komputergrafikával. Korai munkáiban többféle stílust próbált ki. Egyaránt foglalkoztatta a festészet és a szobrászat műfaja is.

Az őt különlegessé tevő, egyedivé varázsoló írás-jegyek, valamint a képein való szöveg használata már a 60-as évek szürke vásznain megtalálható. Nagy hatással volt rá Jackson Pollock és Willem de Kooning művészete, ezen belül is az absztrakt expresszionizmus. A képein megjelenő szövegeknek nem írott mondanivalója, tartalma van, de nem is kalligrafikus elemekként szerepelnek, hanem ...

Az ókori ember teljes összhangban élte mindennapjait a természettel. Nem csupán az évszakok változása, a csillagok járása vagy a különböző gyógynövények ismerete képezte szerves részét az életüknek, de minden, ami a természetben előfordult a közvetlen, néha akár a tágabb környezetükben is. Ilyenek voltak például a különböző ásványok, féldrága- és drágakövek, melyeket nagyon gyakran bajelhárító tulajdonsággal ruháztak fel eleink.

Az Iseum Savariense állandó kiállításában szó szerint nagyító alá vehetünk egy gemmát, vagyis vésett gyűrűkövet, rajta Apollo isten ábrázolásával. Ez a tárgy vörös karneolból készült, áttetsző, és még kis zárványokat is tartalmaz, amelyek az évezredek, akár milliók során ...

Szabó Marianne 1955-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol Jets György, Rozs Endre, Szervánszky Jenő voltak a mesterei. Pályája első éveiben nyomott és kézzel festett textilanyagok, függönyök készítésével foglalkozott, amelyeken grafikai elemek domináltak. Monotípia eljárással nyomott anyagainak motívumai emberi figurák, növények, madarak, különféle termések voltak.

Ezt az időszakot követte az 1960-as években a kötés, horgolás, hímzés hagyományos technikák felé fordulás. Ez az alkotási folyamat sokkal több lehetőséget adott a művésznek a kibontakozáshoz, gondolati világának leképezéséhez. A híres, 1968-ban, az Ernst Múzeumban megrendezett Textil Falikép '68 című kiállításon Budapesten, többek között az ő ...

A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak, akik a 17. század folyamán hivatásos katonai renddé alakultak. Az erdélyi fejedelmek fokozatosan telepítették le őket, községeik különböző kiváltságokat (hajdúszabadságot) kaptak. Településeik önálló közigazgatási egységet (Hajdúkerület) alkottak Magyarországon belül, mely különállásuk egészen az 1876-os megyerendezésig megmaradt.

A 18. századtól a magyaros egyenruhájú megyei vagy városi altisztet, törvényszolgát, illetve nemesúr egyenruhás szolgáját (pl. hintókísérőjét) szintén hajdúnak nevezték. A 20. században a magasabb rangú tisztviselők mellett altisztként szolgálatot teljesítő megyei és városi hajdúk a városi vagy megyei rendelkezések „végrehajtó ...

A Carl von Linné által 1758-ban Corvus corone tudományos néven leírt varjúféle (Corvidae) madár Magyarországon is előfordul, az Alpokalján alkalmanként költ is. 

Chernel István által gyűjtött kormos és dolmányos varjú hibrid Kőszegről. (1904)

A gyakorlatlan szemlélő könnyen összetévesztheti a telenként nagy csapatokban kóborló vetési varjúval ( Corvus frugilegus ), vagy a hollóval ( Corvus corax ), de az előbbitől tollas csőrtöve, az utóbbitól lényegesen kisebb termete könnyen elkülöníthetővé teszi.

Feketék, de mégis különbözők – holló, kormos és vetési varjú profilból

Az egyöntetű fekete varjú régóta tudományos érdeklődés tárgya. A kormos varjúnak és korábbi alfajának – a kétezres évek eleje óta ...

A Berger–Németh hagyaték felajánlásakor nemcsak a neorokokó szalongarnitúrát, az iparművészet remekeit kapta meg a Savaria Múzeum, hanem a francia jelleggel bíró modern lakberendezés képzőművészeti kiegészítőit. Az 1920-as években a Berger család otthonában a szalon falát fényképek, legyező, díszmagyar ékszerkészlet és festmények díszítették. Az órás, ékszerész, ötvös dinasztia mesterei, Berger Zoltán, Németh László, majd B. Németh László is – talán mert ők maguk is művészek voltak – értékelték, s szívesen támogatták a kortárs művészetet. Különösen a helyi művészeket pártfogolták, és a patronálás nem egy esetben barátsággá alakult.

A 20. század első felében Szombathely kulturális életének ...

Napjainkban a mesterséges fény mindennapi életünk elengedhetetlen része, hozzászoktunk a villanyvilágítás kényelméhez, így szinte elképzelnünk is nehéz, milyen nyomorúságos fényt adó világító eszközöket használtak a letűnt korok emberei. Lenyűgözve figyeljük mécseseik művészi formáit, s közben bele se gondolunk, hogy ezek mennyire gyenge világosságot adtak egy napfényt nélkülöző helyiségbe.

Mesterséges fényforrásként a rómaiak kezdetben gyertyákat ( candelae ) használtak, melyek felállítására candelabrum ot alkalmaztak. A későbbiekben candelabrum nak neveztek minden olyan állványt, amelyre gyertyát vagy mécsest helyeztek fel. Az olajmécsesek tartására való candelabrum on tányérok, illetve horgok voltak kialakítva, ...

Konkoly Gyula a Sinkovits Péter művészettörténész által életre hívott Iparterv-csoport erős magjához tartozott, hiszen alkotóművészi tevékenysége mellett a kiállítások szervezőjeként és az azokhoz kapcsolódó katalógus, a Dokumentum 69-70 szerkesztőjeként is tevékenykedett. Konkoly már korán szakított a Csernus Tibor szervezte szürnaturalista körrel és a hatvanas évek második felétől már saját útját keresve nyitott a pop art felé. Festészetében popos elemekként jelentkeznek a korszak attribútumai, szex-szimbólumai, a sablonbetűk, vagy a világos, harsány színű olajképeken a képeslapszerű, megkapart felületű kiemelt figurák, melyek a hétköznapi valóság irracionális elemeiként lépnek a néző elé a mindent egybe olvasztó ...

A Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának Helytörténeti Gyűjteményében különböző műtárgyak, dokumentumok találhatóak, melyek a tűzoltóság múltjához köthetők. A hónap műtárgya(i)ként ezekből választottunk ki két reprezentatív műtárgyat.

A parancsnoki tűzoltó sisak: bőrből, illetve nemezből préselt csákóformájú kemény sisak. Kívülről fekete lakkfesték vonták be és 2,7 cm széles bordópiros szalagcsík veszi körbe.

Elöl főhelyen az Osztrák-Magyar Monarchia címere, körülötte tűzoltósisak, vödör, csákány, tűzkampó, csáklya, kötél, kürt, lándzsa, tölgyfalevél díszek láthatóak. Alatta a régi tűzoltó köszönés olvasható: „Istennek dicsőség – egymásnak segítség!” A sisak oldalán és ...

A fürdőruhadivat és az, hogy a nők mennyit mutathatnak meg a testükből a vízparton az elmúlt évszázadokban rengeteget változott. Ma már teljesen elfogadott és természetesnek számít, hogy a nők is fürdőzhetnek nyilvánosan, azonban mindez a férfiak kiváltsága volt egészen a 19. század közepéig.

Fürdőzők Ábrahámhegyen, képeslap, 1960-as évek (Smidt Múzeum)

A fürdőzés, mint kikapcsolódási forma és szabadidős tevékenység az 1860-as évektől kezdett egyre népszerűbbé válni a jómódú polgári körökben. A férfiak mellett pedig a nők is szerették volna megtapasztalni a fürdőzés élményét. Azonban a hölgyek első fürdőruhái a 19. században még nem a legkényelmesebbek voltak és egyáltalán nem hasonlítottak a mai ...