Irinyi János 1817. május 18-án született, iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, majd 19 évesen már a bécsi Politechnikumban folytatta a tanulmányait, ahol főleg kémiát tanult. Egy erdélyi származású professzorának, Meissner Pálnak az egyik sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Az akkoriban alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt még igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, gyakran okoztak tüzet és égési sebeket. Hosszú kísérletsorozat után 1836-ban fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, majd ebbe mártotta a kénezett ...

A Claudius császár (uralkodott Kr. u. 41. és 54. között) által Kr. u. 50. körül alapított Savaria létrehozása nem csupán politikai döntés, hanem vallási cselekmény is volt. A felépítendő város helyét kijelölték, majd a több évszázados hagyománynak megfelelően szertartás keretében körülszántották. Ezzel szakrálisan is elkülönítették a környező földektől, létrehozva ezzel Pannonia tartomány első, városi ranggal rendelkező települését. A város hivatalos neve Colonia Claudia Savariensium – a savariaiak claudiusi kolóniája lett, ahol az alapító császárt különös tisztelet övezte. Halála után templomot emeltek az istenné avatott uralkodó számára.

A szikár történelmi tényeket azonban jól árnyalja néhány, a város ...

Schrammel Imre Japán lány című porcelán alkotása olyan, mintha egy tavaszi cseresznyevirágzást idéző haiku versből lépett volna ki. Arca, viselete, testtartása mind a Távol-Kelet világát idézi. Az ifjú megjelenésű nőalakot finom nőiesség, báj jellemzi. Könnyed, tiszta és légies megfogalmazás, ami tökéletesen passzol a porcelán nemes anyagához, amiből készült. A magas, karcsú test hatszögű, szerkesztett, geometrizáló díszítésű talapzaton áll, ám mégsem statikus: a kissé csavarodó mozdulat mozgás érzetét kelti, ami a kimonó plasztikus megformálásával még inkább hangsúlyozott. A figura festése bravúrosan részletgazdag, színvilágának köszönhetően mégis visszafogott eleganciát áraszt, a tűzi aranyozás ellenére is. Az ...

Szombathely városa szomszédságában, a középkori katolikus templomáról híres Jákon egészen a közelmúltig fazekasok dolgoztak, mégpedig legalább fél évezreden keresztül. Az újkori jáki fazekascéh ismert pecsétnyomója az 1625-ös évszámot mutatja, amelyen a réges régóta híres kéttornyú templom is látszik. Ismert a templom sekrestyéjében az a nagyméretű festmény is, ami a fazekasok érdekvédelmi szervezetének, „az Jáki böcsületes Nemes Fazokas” céh fogadalmi felajánlásaként festetett 1746-ben Gombás István korabeli céhmester. Sőt, a templom mellett őrizték a céhek zászlóját, amelyek alatt vonultak együtt körmenetek idején a fazekasmesterek. A jáki fazekascéh évi számadását Szent Pál napján (január 25.) tartotta, ekkor ...

Az 1890-es évek Magyarországán a modern közegészségügyi rendszer intézményei nagy mértékű fejlődésnek indultak. Az újabb orvosi ismeretek hasznosítása révén szerveződött az a kórházépítési program, amely során megindult a közkórházak és a szülészeti klinikák létesítése vidéken is. Az állami irányítás alatt kiépülő legkorábbi szakszerű csecsemő- és nővédelmi intézmények, mint a szülésznők kiképzésének helyszínei, egyszerre voltak tanintézetek és kórházak. A magyar bábaképzés színvonalának egységessé tételében, fejlesztésében dr. Tauffer Vilmos (1851-1934) egyetemi orvos-tanár, miniszteri biztos szerzett elévülhetetlen érdemeket. Eredményes munkájának egyikeként létesült  a Magyar Királyi Bábaképző ...

„Ötven éve tört ki a forradalom. Látom még a feldúlt Üllői úton a földön fekvő halottakat. Emlékük beleivódott az utcák köveibe, a környező házak falaiba … Emlékeimből soha nem tudtam kitörölni a forradalom képeit …” [1]

Schrammel Imre az 1956-os forradalom idején átélt traumáit több művében megidézi, ezek közül az 50. évfordulóra készült el az Elmúlás sorozat. A 17 reliefből álló sorozat a földbe visszatérő, elporladó testek különböző stációit tárja elénk – a Corpus tól, amelynél a test kevésbé roncsolt, a föld szinte homogén felületébe simul, a Feltámadunk?- ig, ahol a repedezett földbe szinte beleporladó, attól alig elkülöníthető erősen bomló maradványok láthatóak.

A sorozat két tagja ...

A Savaria Múzeum történettudományi gyűjteményében őrzött tarsoly anyaga piros szattyánbőr, skarlátvörös posztóval kombinálva, rajta arany és ezüstszállal hímzett díszítés. A piros tarsoly fedelének középen csücsköstalpú pajzsba helyezett Erdődy-címer látható. A tarsoly feltűnő szépsége, rendkívül igényes kidolgozása, a művészi munka, a sűrű arany-ezüst szálas paszománt a szélén, a pajzs, a sas, az oroszlánok aprólékos megformázása azt valószínűsíti, hogy a reprezentatív szerep fontosabb volt, mint a katonai. A 19. század elején és közepén a főnemesi családoknál megjelentek a pazar díszítésű tarsolyok a családnak, mint alkalmazónak a címerével, és a legbelsőbb szolgaszemélyzet, a hajdú magyaros díszruhája ...

201 éve született és 131 éve halt meg gróf Andrássy Károly és Szapáry Etelka fia, valamint id. Andrássy Gyula testvére, a vasgyárosként, politikusként, utazóként, vadászként, műgyűjtőként, karikatúrarajzolóként és autodidakta festőművészként is ismert csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Manó.

A Smidt Múzeum biedermeier termében látható Sterio Károly (1821-1862) festőművész berendezett műterme több akvarelljével és olajfestményével együtt, amelyek között Andrássy Manóról készült portréja is megtalálható. A 19. század derekán készült vízfestmény ifjúkorában ábrázolja a grófot.

Sterionak azonban nem ez az egyetlen olyan festménye, amelyen Andrássy Manó szerepel, ugyanis a betléri ...

A szombathelyi Savaria Múzeum népikerámia-gyűjteményének jelentős és értékes darabjait alkotják azok a 19–20. századi eredeti falusi tárgyféleségek, amelyek egykor az Őrség vidékének falusi közösségeiben voltak használatosak, illetve a nyugati magyar nyelvterület periférikus parasztfazekas („gerencsér”) központjaiban (pl. Magyarszombatfán, Gödörházán, Veleméren) készültek. A különféle népi kerámiaféleségek múzeumi gyűjteménybe bekerülését az ipari-technológiai fejlődés miatt kihalóban lévő, de még élő paraszti gazdálkodó életformát dokumentálni igyekvő, és azzal összefüggésben egyes kiválasztott, eredeti használati tárgyakat is megőrizni kívánó, jellemzően 20. századi néprajzi tudományos érdeklődés és ...

Kecskés Ágnes gobelinművész a trianoni békebárddal kettészelt Komáromban született, és ott nőtt fel. Kecskés Ágnes igazi lokálpatrióta a szó legnemesebb értelmében. Erről több munkája is tanúskodik. Azzal viszont nem sokan vannak tisztában, hogy eredetileg festőnek készült, ezért is ment a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba tanulni. Elvégzése után többször felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, sajnos eredménytelenül, mert akkor, hogy valaki bejusson oda, nem csak tehetség kellett. A  származása pedig kiváltképpen hátránynak bizonyult. Így hát munkát vállalt a Kispesti textilgyár műtermében, ahol textiltervező volt három évig. És milyen kiszámíthatatlan az élet, pontosan ott kötelezték a továbbtanulásra, és ...