Szombathelyen 1889-ben készült el a hatalmas, a cs. és kir. 11. huszárezrednek majd 25 évig otthont adó lovassági laktanya. A város társadalmi életében fontos szerepet betöltő alakulat mellett a kaszárnya azonban minden évben otthont adott egy önkéntes lovasiskolának és egy dandártiszti iskolának, úgynevezett ekvitációnak is. Előbbit 1906-tól már Sopronban szervezték meg, utóbbi viszont egészen a háborúig mindig Szombathelyen nyílt meg. A körülbelül fél éves tanfolyamok minden év októberében kezdődtek és rendszerint tavaszig tartottak.

Az ekvitáció tulajdonképpen egy továbbképző tanfolyam volt fiatal tisztek és tisztjelöltek számára. Tagjai között a századfordulón szokássá vált, hogy az elvégzett tanfolyam emlékére ...

Kaukázusi jegenyefenyő-erdő, Abházia, 2018. szeptember végén (fénykép: Dendrológiai Atlasz archívuma)

A karácsony előtti időszakban a sajtóban is minden évben szó esik a karácsonyfaként állított fenyőfélékről. Hazánkban hagyományosan a legnépszerűbb az európai elterjedésű közönséges lucfenyő ( Picea abies ), később lett ismert az Észak-Amerikából származó ezüstfenyő ( Picea pungens cv. Glauca ), újabban pedig az ún. Nordmann-jegenyefenyő ( Abies nordmanniana ), köznapi nevén Nordmann-fenyő hódít.

Kaukázusi jegenyefenyő, Budakeszi, 2014. augusztus közepén (fénykép: Dendrológiai Atlasz archívuma)

Utóbbinak a hivatalos magyar növénynevezéktanban (és általában más nemzeti nyelveken is) elsődleges megnevezése a ...

A helyi, aktív, öntevékeny polgárok életére vonatkozóan a Smidt Múzeum egyik legértékesebb dokumentumegyüttese az Emberbaráti Egylet iratai. A kétszáz éves, legkorábbi jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy néhány év mérlegelés után – valószínűleg a város 1817-ben elszenvedett tűzkárának okán – bécsi (egyben nyugat-európai) mintát követve, az akkoriban rendkívül modernnek számító emberbarátiság eszmeiségén nyugodva kerestek a polgárok megoldást az ember betegségekkel szembeni kiszolgáltatottságára. A felvilágosodás és klasszicizmus hátterén kibontakozó újhumanizmus és filantróp (=emberbaráti) gondolatkör az akkoriban 3500 lakosú Szombathelyen, püspöki mezővárosban is szárba szökkent és népszerűvé vált. Ennek ...

Mai modern naptárunk és a magyar népszokások december 13-át Luca napjaként tartják nyilván, amelyhez számos szokás és hagyomány tartozik. El kell vetni néhány szem jelképes gabonát, nem szabad tipikus női munkát végezni, és a keresztények is ezen a napon emlékeznek meg Szent Lucia mártírhaláláról. Honnan ered mindez?

A munkaszüneti napok és ünnepek mind a természetben tett néhány megfigyelésen alapultak az ókorban.  Modern naptárunkat Gergely-naptárként ismerjük, de azt is tudjuk, hogy elődje a Julianus-naptár volt. Julius Caesar a híres alexandriai csillagászra, Szoszigenészre bízta az új naptárrendszer megalkotását, amely reformot a mai napig őrzi hetedik hónapunk neve: a július. 

Ez a naptár erősen követte az élet és az ...

A Smidt Múzeum gazdag könyvgyűjteményének különlegesebb darabjai közé tartozik egy 1657-ben nyomtatott orosz evangélium, melyet dr. Smidt Lajos múzeumalapító még második világháborús oroszországi szolgálata idején gyűjtött Kurszkban.

Az orosz könyvnyomtatás a XVI. században, a Moszkvai Nagyfejedelemségben vette kezdetét. Hogy ki volt az első nyomdász, és mikor kezdte meg működését, nem ismert. Az első nyomdász, aki bizonyíthatóan megfordult Moszkvában, a lübecki Bartholomeus Ghotan volt, őt azonban eretnekség miatt vízbe fojtották, és munkásságáról sem tudunk semmit. Ezt követően Rettegett Iván egyik 1556-os levelében tesz említést a „nyomtatott könyvek mesteré”-ről, nevét és munkáit azonban szintén nem ismerjük.

Egyszer egy illetékes főember azt álmodta, hogy pillepalack lett. De felébredve nem tudta, hogy ő álmodik-e, vagy a pillepalack álmodja most őt… (E kissé átalakított, eredetileg délkelet-ázsiai gondolat-motívum legyen rövid tanmesénk mottója.)

Összegyűlt pillepalack-uszadéktömeg. Gyöngyös patak, Herény, 2003. július 28. (fénykép: Balogh Lajos)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy városszéli gyermek, aki szüleitől hallotta, hogy az ő idejükben egy-egy bambisüveg sok-sok visszaváltás során, hosszú időn keresztül szolgálta a szomjazókat. Nem úgy ma, amikor literenként felesleges hulladékká válik egy-egy buborékvizes vagy cukrosvizes könnyű műanyagpalack, költői nevén pillepalack . A sokféleség változatos skáláját ...

Rózsa Anna ipari textiltervező 1908-ban született Budapesten. Iskoláit felváltva Budapesten és Svájcban végezte, de a nyarait imádott nagyanyjánál töltötte a pusztán. Nem vallotta magát sohasem „pestinek”, ő „tanyasi”. A kőrengeteg – a város önmagában, sohasem hatott rá inspiratívan. Ez a többféleség végigkísérte egész életét. Sokat utazott, mindent látni szeretett volna, ami szép, ami művészet, ami élet. - Azután különböző kanyarok, nyelvvizsga, szabás-varrástanulás, leküzdhetetlen vágy a színek, a Képzőművészeti Akadémia felé, amiről azt hitte, elérhetetlen álom. Ekkor hirtelen kékfestő őseinek vére szólalt meg benne – vett egy szövőszéket és leült szőni, mert a benne gomolygó szépség és a színek utáni ...

A járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás, az otthon töltött többletidő gyakran olyan dolgokat hozott ki belőlünk, amit régebben elképzelhetetlennek tartottunk. Ismeretségi körömben többen kenyérsütésbe kezdtek. No de, hogyan? Miben sül, és miből a kenyerük? 

Nagyanyám képe van előttem, amint falusi házunk modernizálásakor az 1970-es években a régi, falba rakott tűzhelytől búcsúzik. Az elbontott tüzelőkombinát (kemence, tűzhely, sütők) helyére akkor fürdőszoba és spájz került, de nagyanyám kiharcolta, hogy a kamrába új kemence épüljön. Ahogy akkor mondta: „házat építeni kemence nélkül nem lehet, mert még jöhet olyan világ, hogy szükség lesz rá.” A karanténkenyér nem ilyen kemencékben, inkább lakótelepi ...

A Nyerges Éva és Oláh Tamás gobelinművész alkotópáros - szinte egy emberként említhető. Többnyire „munkamegosztásban” dolgoznak, a mű szellemi tartalma mindkettőjüké, az alkotás útja azonban kettéágazik. Alkati – művészi formálódásuk hozta ezt magával az eltelt évek során. Nyerges Éva az, aki megszövi a műveket, míg Oláh Tamás készíti az installációt hozzá, hiszen több nagyméretű munkájuk is van. Itt akár említhetjük az Arnold Schwarzeneggert ábrázoló, a Terminátor portréjával ellátott Szentély című ikonikus alkotásukat, vagy a Millecentenárium évére készített, lovasokat megjelenítő, háromdimenziós, egyéni technikával megvalósított munkájukat.  

Pályájuk elején a mecenatúrának megfelelő ...

Mai életünkben szinte minden az idő körül forog,  de már a 16-17. században is nagy volt az igény a pontos idő ismeretére. A városok lakosainak az időt - például az egyházi rítusok időpontjáról - a központban lévő toronyórák jelezték, melyekre nagy gondot fordítottak. Így történt ez Szombathely esetében is, midőn a város kétszáz éves toronyórája elromlott. „A piarczi tornyunkban levő Óránk régességére való nézve annyira ell romlott, hogy azt reparáltatni haszontalan volna és nehezzen lehetne, a Kőszöghi Órás Mesterrel uy fertál ütő, hat Mássát kivántató óránknak meg csinyáltatása véget négy száz harmincz foréntban meg alkudott“ - jelentette a városbíró 1782. január 12-én az egybegyűlt szenátoroknak. Az új ...