A pajzs alakú, áttört hátterű növényi ornamentikával díszített, világos rajzolatú, jó minőségben kivitelezett, leheletvékony aranyréteggel bevont öntött bronz kisszíjvég a késő avar fémművesség szép példája.

A veret a tárgytípusnál a későavar korban alkalmazott gyakorlat szerint készült. Elő- és hátoldalát külön öntötték ki, majd apró szegecsekkel erősítették egymáshoz illetve az övre, jelen esetben annak mellékszíjára (a bőrszíj verethez korrodálódott maradványai nyomokban még megfigyelhetők). Azonban a használat során ez a szabadon csüngő kisszíjvég megrongálódott és a hátlapja elveszett; ezt két, T-alakban felszerelt, szélén domborított pontsorral díszített, vékony ezüstpánttal pótolták, így oldva ...

Augustus császár (Kr.e. 27 – Kr.u. 14) uralkodása alatt a portrészobrászat az udvari művészet szolgálatába került, kifejezésvilágában az uralkodói óhaj vált meghatározóvá. A realisztikus ábrázolás mellett a császárportrék időtlenséget, kiegyensúlyozottságot, békét ( Pax Romana ) és hatalmat sugároznak; egyszerre voltak realisztikusak és idealizálók. Az Augustus által meghatározott stílust, a római császár ideális kinézetének mintáját Hadrianus töri meg.

Hadrianus császár kiegészített márványbüsztje a Vatikáni Múzeumban ( Musei Vaticani Catalogo Online : Inventario : Busto di Adriano [MV.724.0.0] )

Hadrianus császár (Kr. u. 117–138) megjelenítésében már nem annyira elődje, Traianus császár képmásainak katonás ...

„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”

(Petőfi Sándor: A hazáról – részlet)

Ma is tartja magát az a népszerű, közmondássá lett hiedelem, mely szerint Magyarország határait – ahogy azt Petőfi is versbe foglalta – egykor három tenger (az Adriai-, a Fekete- és a Balti-tenger) mosta. Való igaz, hogy a Magyar Királyság a 14. században – amikorra a tévhit gyökerei datálhatóak – igazi nagyhatalommá vált, de az emlegetett tengerek közül csak az Adriához volt hozzáférése – az is csak az 1102-ben megszerzett és autonómiát élvező Horvát Királyság révén. Kevéssé ismert tény, hogy Magyarországnak saját jogán csak 1779-től lett tengerpartja. ...

A Föld átlaghőmérséklete emelkedik, de a gleccserek és a sarki jégtakaró megléte tanúskodik róla, még mindig jégkorszakban, annak egyik felmelegedési periódusában élünk.

A 2024 januári Hónap műtárgyaként kiállított tojó csicsörkét (Lelt.sz.: 2003.181.1.) 1969 júniusában Bechtold István gyűjtötte Kőszegen és preparálta a Savaria Múzeum Gerincesállat-gyűjteménye számára.

Az élővilág változása látványosan követi a klímaváltozás folyamatát. Akinek a megváltozott környezet már nem megfelelő, nem képes alkalmazkodni, az elvándorol, vagy ha arra képtelen, elpusztul, kipusztul. Az ember a kifejezetten jól alkalmazkodó csoportba sorolható, ellentétben például a kétéltűekkel, akiknek különleges ökológiai igényeik és ...

A világon mindenhol ismerik a fánkok különböző fajtáit, de hányan emlékeznek az úgynevezett tarkedli/talkeldi/csehpimasz nevezetű fánkra és az annak elkészítéséhez használt tűzálló edényre?

A fánk egy zsiradékban sütött kelttészta-féle, amelynek elnevezését már a 16. századtól ismerjük, a 17. századtól pedig már a készítési módja is megjelenik a szakácskönyvekben. A 19. századra a magyar társadalom egyes rétegeiben a fánk ismerete olyannyira elterjedt, hogy hétköznapi és ünnepi étkezéskor kedvelt süteménynek számított. A földeken végzett munka közben - például csépléskor - ebéd utáni ételként is előfordult a rétes és a pogácsa mellett. Magyarországi és erdélyi területeken az év fordulópontján, ...

A Karnevál hercegnője, Schrammel Imre Herend számára készült porcelánjai, az úgynevezett “ karneváli figurák” csoportjába sorolható. A sorozat alakjait egy velencei karnevál forgataga ihlette.

A mű egy kisméretű porcelán plasztika vázlat a művész korai herendi korszakából. Az 1996 és 2006 közti időszakban Schrammel Imre a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti tanácsadójaként működik. Itt hozza létre azt a piacképes, egyszerre mai és tradicionális művészeti terméktípust, a herendi karneváli figurákat, amelyek felismerhetően Herend jegyeit hordozzák, ugyanakkor eladható újdonságként egyben reklámjává is válnak a többi hagyományos terméknek. Ő maga így nyilatkozik erről: „Mindenki számára érdekes figuratípus, amit a ...

Polgár Csaba 1942-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1962-ben. 1968-tól aktívan vett részt a magyar textilmozgalomban, a kísérleti textilművészet fontos képzőművészeti megnyilvánulásaiban, itthon és külföldön. A művészet különböző ágaiban dolgozott, olyanokban, mint a festészet, grafika, design, fotó, papír, installáció.

Saját maga által kitalált és nevesített fény-nyomatok módszert alkalmazta. Ez a fakított képek technikája. Számos ilyen munkájával találkozhatunk, ahol a klott-szövetre különböző rekvizitumokat helyez rá, azután kiteszi a nyári napsugár erős hatásának. Az így egész nyáron fakított fekete anyag aranybarnára szelídül, míg a rátett tárgyak helye élénk ...

„Bóbita, bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka hadak fuvoláznak,
Sáska hadak hegedülnek.”
(A Tündér)

Ki ne ismerné a fenti verssorokat? Kisgyerekkori emlékek elevenednek meg a hallatán. Igen, Weöres Sándor tollából származnak e sorok, aki költő, műfordító, drámaíró volt. 2024 januárjában 35 éve, hogy elhunyt, egészen pontosan 1989. január 22-én a Magyar Kultúra Napján ment el hosszas betegeskedés után. Felesége, Károlyi Amy 14 évvel élte túl férjét, ő 2003-ban halt meg.

Weöres Sándor Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején meghúzódó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúságát. Szűkebb ...

Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese kötetében lévő, A két lány meg a vasorrú banya című meséjének végén a banya beteljesíti a mesében hangoztatott fenyegetését: „ Lipit-lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek! […] A vasorrú banya nemsokára utolérte a lányt, jól legerebenezte...”  

Megijedne-e ma a mesét hallgató/mondó/olvasó, ha ehhez a részhez érne a történetben? Ha maga előtt látja a lapát alakú, nyeles faeszközt, melyből több sor hegyes szeg áll ki, akkor minden valószínűséggel igen.

Gereben használat közben
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában lévő MNÉA-D 11839 leltári számú felvétel

Fenyegetőeszközként a mesékben és/vagy a hétköznapi szófordulatokban jelent meg a gereben, a ...

Káldy Lajos 1922 április 1-én született a Vas megyei Csipkereken. Onnan ered a falusi táj, a föld  iránti szeretete, az ottani lét iránti tisztelete és alázata, amely aztán egész életén át elkísérte. Az elemi iskolát már Kőszegen végezte. Elmondása szerint gyakran rajzolta meg osztálytársai házi feladatait, melyekért némi zsebpénzhez jutott. A rajzi alapokat és a perspektíva látásmódját Soltész János tanártól sajátította el. A polgári iskola után egy évig otthon maradt, sajnos a család nehéz anyagi körülményei miatt nem tudott képességeinek megfelelően tovább tanulni. Végül mérlegtanoncnak állt be. A MÁV Járműjavítóban dolgozó bátyjának köszönhetően került Jaksa Istvánhoz rajzolni tanulni, majd a Derkovits Gyula ...