A 20. századi két világháború közötti időszakban, dr. Pável Ágoston, a Vasvármegyei Múzeum (ma Savaria Múzeum) Néprajzi Tárának őre 1928 decemberében vásárolta meg Szentgotthárdról azt a 22 darabos bábsütő minta kollekciót, amelynek egyik darabja a mai napig a szombathelyi néprajzi gyűjtemény egyik legkiemelkedőbb tárgyi emléke. A különleges eszközök egy mára kihalt mesterséghez kötődnek, a mézeskalácsos, avagy Nyugat-Dunántúlon a mézesbábos foglalkozáshoz. Jellemzően városi műhelyeikben a lisztből, mézből és cukorszirupból készített cukrásztermékeik szerte kedveltek voltak a régmúlt vásárok, piacok portékájaként. A Szentgotthárdról („Dötl”) gyűjtött bábsütőfák között találhatunk egy 20 x 13,5 x 5,3 cm ...

Osiris egyike volt a legismertebb és legfontosabb egyiptomi istenségeknek. Alakja a túlvilág, az újjászületés és a termékenység fogalmaival kapcsolódott össze. Kezdetben csak egy alvilági vonásokkal rendelkező sokadrangú termékenységisten lehetett, de kultusza gyorsan terjedt, melynek során más istenek jellemzőit is magába olvasztotta. Az Osiris-mítoszból ismert halála és újjászületése következtében a túlvilág uralkodójává és az öröklét jelképévé vált. A meghaló és feltámadó istenben a természet körforgását, a növényzet évenkénti megújulását és a Nílus áradását látták, valamint összefüggésbe hozták az áradás kezdetét jelző Sirius csillaggal is.  Kezdetben csak az elhunyt uralkodókat azonosították ...

A Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula tanítványaként 1961-ben végző Maurer Dóra neve mára összeforrt a legnagyobb kortárs magyar képzőművészeink nevével. Grafikáit, koncept-, objekt-, installációs-, environment-, fotó-, és filmművészeti alkotásait világszerte olyan közgyűjtemények őrzik, mint a Tate Gallery, a Victoria & Albert Museum, a Neue Nationalgalerie Berlinben, a bécsi Albertina, s a több német nagyobb város és hazai közgyűjtemény mellett intézményünk is több darab büszke tulajdonosa.

Maurer pályájának indulása szervesen összekapcsolódik a 70-es években újraéledő avantgárd magyarországi fellépésével. S annak ellenére, hogy a művész munkái nem voltak láthatóak az Iparterv két nagy kiállításán, ő ...

A Plasztika című mű az első Siklósi Kerámia Szimpózium ikonikus munkái közé tartozik.  A Schrammel Imre nevéhez fűződő, 1969-70-ben megrendezett Pécs melletti nemzetközi alkotótelep korszakváltást jelentő, új felfogásban készült megosztó műveket produkált, melyek hatása szemléletváltó fordulatot jelentett, szellemi hatása pedig messze vezetett a magyar kerámiaművészet fejlődésében. A nemzetközi színterű művésztelepnek a siklósi romos kolostorépület adott helyet, kezdetben kemence és alapanyag híján. Ám a lelkes résztvevők Schrammel Imre vezetésével és Dvorszky Hedvig művészettörténész, az akkori Képző- és Iparművészeti Lektorátus tagjának mentorálásával csodát teremtettek e szükségből, és a legfontosabb ...

Egy múzeum (vagy akár egy levéltár) gyűjteményének rendezése és feldolgozása sokszor még manapság is izgalmas meglepetéseket tartogathat. Ilyen volt, mikor még a tavalyi év során előkerült Lipóczi Keczer Ambrus 17. században íródott naplója a Smidt Múzeumban, melynek a különlegességét az adja, hogy a korábban ismert, sőt nyomtatásban is megjelent kézirat a 20. század folyamán eltűnt, és hollétéről a mai napig semmit sem lehetett tudni.

Lipóczi Keczer Ambrus gróf Thököly István késmárki udvari embere jómódú felvidéki családból származott: édesapja, Keczer András Sáros vármegyei alispán volt. Születésének pontos dátuma nem ismert, csak annyit tudni, hogy 1671-es halálakor ötvenegy éves volt. Már fiatalon Thököly ...

1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista végzetes merényletet követett el Genfben Erzsébet királyné ellen. Magyarország „védangyalát”, a „kiegyezés nagyasszonyát” már életében is legendák övezték, tragikus halála után azonban valóságos kultusz bontakozott ki. Az Erzsébet királynéról őrzött emlékkép az Osztrák-Magyar Monarchia idején kialakuló magyarországi tiszteletének hagyományán alapul.  Erzsébet királyné-utca, SM

E kultusz első, meghatározó lépése az 1898. évi XXX. törvénycikk volt Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról.

„Ő császári és királyi Felségét: Erzsébet királynét a Mindenható kifürkészhetetlen akarata elszólítván az élők sorából: a törvényhozás a ...

Erzsébet királyné élete során gyakran utazott a Habsburg Birodalmon kívüli területekre. Ezekkel a külföldi tartózkodásokkal egyetlen fő célja volt: igyekezett a lehető legtávolabb maradni Bécstől. Az 1898. szeptember 9-i genfi utazásának is ez lehetett az oka. Utolsó svájci látogatását kísérete már az elejétől fogva nem tartotta kellően biztonságosnak, előkészítettnek és aggodalmuk sajnos valósnak bizonyult. A császárné és királyné azonban hajthatatlan volt, így a lebeszélésre való igyekezetük hiábavaló volt.

A merénylet

Másnap, szeptember 10-én aztán elhatározta, hogy Sztáray Irma udvarhölgyével sétálnak még egyet az óvárosban, majd hajóra szállnak a Genfi-tavon. Fél 2 magasságában a Beau Rivage Szállóból a ...

a kicsi, első látásra talán jellegtelen bronz tükörtöredék műszeres lelőhelyfelderítés során került napvilágra Egyházashollós határából. Bár kidolgozása nem vetekszik a római anyagból ismertekkel, a mi vidékünkön mégis érdekesnek tekinthető, mivel ezidáig mindössze egyetlen hasonlóról tudtunk Vas megyéből - ami az ókori Savaria területéről került elő, de az idők során sajnálatos módon elveszett.

A kis méretű, kerek tükör előlapja funkciójának megfelelően teljesen sima, hátlapját koncentrikus körökkel körbefogott, sugarasan szétágazó bordákkal (“küllőkkel”) díszítették, amelyeket a tárggyal együtt öntöttek ki. A közepén eredetileg kis, kerek hurokfül volt, amelynek a töredéken csak az indítása ...

1911. május 6-án nyílt meg 30 ország részvételével Drezdában a Nemzetközi Higiéniai Kiállítás. Bár voltak már előzményei a kiállításnak Berlinben, ilyen nagyszabású egészségre, orvostudományra koncentráló kiállítást még nem rendeztek. Magyarország hivatalosan részt vett rajta. A drezdai kiállítás sikere maradandó lett, a kiállítás fölöslegéből 1 milliót arra fordítottak, hogy létrehozzanak egy higiéniai múzeumot. Magyarország is követte e példát, a magyar pavilon zárószámadásából fennmaradó fölöslegből kiállítást ismertető albumot és emlékérmet rendeltek. Ifj. Vastagh György szobrászt kérték fel a bronz emlékérem megalkotására, melynek egy példánya a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának ...

Gróf Erdődy Gyuláné született gróf Széchényi Emília (1866–1928) – II. Rákóczi Ferenc egyenes ági leszármazottja, gróf Széchényi Ferenc dédunokája, a neves történelmi személyiségeket adó gróf Erdődy és Széchényi családok sarja – tehetségéhez és szenvedélyéhez mérten a festészetben és a karitatív munkában lelte meg hivatását.

Gróf Erdődy Gyuláné, Budapest, 1900 (Fotó: Koller tanár utódai, Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Történettudományi Osztály)

A grófnő műtermet alakított ki Vörösváron (1907-től Vasvörösvár, ma: Rotenturm an der Pinka, Ausztria) és Bécsben, ahol neves művészek fordultak meg és instruálták alkotói tevékenységét. Számos tárlaton vett részt, amelyek időben – 1881-től ...